A cégek fele ingatlanberuházásra vesz fel hitelt

Elemzések2017. nov 3.Növekedés.hu

Régen nem lehetett ilyen olcsón hitelt felvenni. Emellett a kedvezményes állami és uniós források választéka is igen széles. Úgy tűnik a vállalkozások ráéreztek arra, hogy minden szempontból kivételes időszak van, érdemes beruházni. Kisállat-temető, magán spermabank létesítése, hibás élelmiszerekből főző étterem megnyitása, robot háziállatok sorozatgyártása. Bár manapság a kkv-k már számos célra kaphatnak hitelt a hazai bankoktól, illetve pályázhatnak meg sikerrel alapvetően uniós forrásból táplálkozó támogatásokat, azért a felsorolt, ritka tevékenységekre szóló kérelmeket a forrást nyújtók még idegenkedve fogadják. Kétséges ugyanis, mekkora lesz a kereslet a fenti szolgáltatások, termékek iránt. Márpedig, ha nem tűnik biztosítottnak az árbevétel, akkor a hitel törlesztése is kétségessé válik. Hiszen hiába van a rendszerváltást követően még soha nem látott mértékű forrásbőség, azért a bankok egyszer már keserűen megtapasztalták, milyen hatása van annak, ha nyakra-főre, szinte mindent meghiteleznek. A fő kkv-s hitelezési területek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sikeresnek bizonyult növekedési hitelprogramjának (nhp) idén március végi kivezetését követően sem változtak. A legnagyobb arányban továbbra is kereskedelmi ingatlanok vásárlásához keresnek finanszírozást a vállalkozások, több bank szakértője szerint a kkv-k mintegy fele ma már e célból vesz fel hitelt. Így tett például az egyik nyugat-magyarországi, határmenti kereskedelmi és szolgáltató társaság, amely tizenöt éve bérelt telephelyen és üzleti helyiségben folytatta tevékenységét, most viszont egy közel 150 millió forintos bankhitelből végre saját tulajdonú ingatlanba költözött, amelyet új áruházzá és korszerű raktárrá varázsolt. Mivel ezáltal a választékukat is jelentősen tudták növelni, a kiskereskedelmi forgalmuk is bővülni kezdett. Hasonló összegből egy közepesnek számító vállalkozás egy három szintes irodaházat és egy 500 négyzetméteres ipari parkot épített, valamint a kereskedelmi raktárkészleteit finanszírozta. Másoknak ennél kevesebb, 50-75 millió forint is elegendő volt ahhoz, hogy betonkeverő-telepet, vagy autószalont, illetve autógumi-szerelő és -javító műhelyet létesítsenek. Sok kkv a már meglévő ingatlanja korszerűsítését oldja meg bankhitelből. Például a telephelyét modernizálta az ország keleti felén lévő gyógyászati segédeszközöket és rehabilitációs termékeket gyártó vállalkozás a banktól kapott 50 millió forintos hiteléből. Míg egy másik, ugyancsak nem fővárosi fogászati vállalkozás 14 millió forintos hitelből újította, illetve bővítette rendelőjét, s a kölcsönből még arra is jutott, hogy az addig az ára miatt szinte elérhetetlennek számító fogászati kezelő egységet és panoráma röntgent is végre megvegye. Szabadidőközpontját és konferenciatermét varázsolta újjá egy dél-dunántúli kft, a fenntartható fejlődés jegyében pedig energiaellátását helyezte új alapora azáltal, hogy naperőműveket telepített. Folyamatosan nő a mezőgazdasági vállalkozások finanszírozásának az aránya, ami annak is betudható, hogy a bankok szívesebben finanszírozzák ezt az ágazatot. Az agrárcégek bedőlése, illetve a bedőlésének valószínűsége ugyanis itt a legalacsonyabb. Ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a hazai mezőgazdaság kilátásai hosszú évek után ismét kedvezőnek tekinthetők, a bankok például jelentős innovációs potenciált látnak benne. Kiemelt hitelezési terület még a feldolgozóipar, a logisztika és az ipar. Utóbbin belül is az építőipar, amely az állami intézkedéseknek – jelesül a családi otthonteremtési kedvezménynek és az MFB Pontos hiteleknek – köszönhetően tavaly óta lendületbe jött. Valamint a járműipar, amely tartja a dinamikáját, s itt is innovációkra lehet számítani – ez a folyamat az elektromos autók terjedésével már tetten érhető. Azt pedig már a fenti példákban láthattuk, hogy a megújuló energia-finanszírozás is egyre fontosabbá válhat, igaz, ennek az aránya még alacsony. A kkv-s kihelyezések bővülését az MNB adatai is visszaigazolják. A jegybank legutóbbi, augusztusi Hitelezési folyamatok című kiadványa szerint a vállalati szektorba tartozó, szűken értelmezett kkv-szegmens hitelezése 8,3 százalékkal, míg az önálló vállalkozókkal bővített kkv-szektoré 13 százalékkal bővült 2016. július és 2017. június között. Ami azt jelenti, hogy a második negyedéves adatok alapján a kkv-hitelezés dinamikája az NHP első negyedév végi lezárását követően, piaci alapon is fenn tudott maradni. Ami pedig a kilátásokat illeti, azok bíztatóak. Minden ötödik 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kkv tervez beruházást 2018 közepéig – derül ki a Budapest Bank reprezentatív kutatásából. Ez a felmérés is visszaigazolta, hogy a legnagyobb beruházók az agrárvállalkozások, mellettük pedig a magasabb árbevétellel rendelkező kkv-k. A beruházások értékének egynegyedét finanszírozzák banki forrásból a cégek, emellett fokozatosan nő az uniós források szerepe is.