A fehérek kisebbségben lesznek az USA-ban
ElemzésekAz Egyesült Államokban minden bizonnyal még a mi életünkben eljön az a pillanat, amely után a fehérek már kevesebb mint a lakosság felét fogják kitenni.
Bár amikor a jövőről kell beszélni mindig sok a bizonytalanság, mégis szinte pontosan tudható, hogy már csak idő kérdése és az USA-ban a fehérek egy ponton túl már nem lesznek többségben.
Ezen a téren már korábban eljött több fontos mérföldkő: 2011 óta például kevesebb mint az újszülöttek fele számít fehérnek Amerikában.
A szövetségi államok között jelenleg is van hét olyan, ahol a fehérek kevesebb mint a lakosság 50 százalékát teszik ki. Köztük találjuk a két legnépesebbet is: Kaliforniát és Texast.
Államok az USA-ban, ahol arányiban a legkevesebb fehér él
Narancssárga: kevesebb mint a lakosság 50 százaléka fehér; Citromsárga: kevesebb mint a lakosság 60 százaléka fehér
Forrás
Amerikában egyébként a történelem során sokáig nem változott jelentősen a demográfiai összetétel. Amikor először tartottak népszámlálást a tengerentúlon még 1790-ben a fehérek aránya 80 százalék volt.
Ez az idők során egy ideig még kicsit nőtt is: az 1960-as évek elején még 88 százalék körül mozgott.
Aztán részben a bevándorlás, részben a fehérek alacsony gyerekvállalási hajlandósága miatt borultak a számok. Jelenleg az emlegetett mutató 60 százaléka körül mozog.
A kérdés már nem az hogy az eddig dominánsnak számító társadalmi csoport kisebbségbe kerül-e, hanem hogy mikor. Egy amerikai agytröszt a Brookings Institution kalkulációi szerint 2045-ben kerül majd erre sor, amikor az előrejelzésük alapján az amerikai lakosság a következőképpen fog felépülni:
| Fehérek | 49,7 % |
| Hispánok | 24,6 % |
| Feketék | 13,1 % |
| Ázsiaiak | 7,9 % |
| Kevert rasszúak | 3,8 % |
| Egyéb | 0,9 % |
Várhatóan a nyugati világban az USA lesz az első, ahol ez a demográfiai fordulat megtörténik. A képet árnyalja, hogy Amerikában, amikor a rasszok alapján összeírják a lakosságot, külön kezelik a spanyolajkúakat és a latinokat, annak ellenére, hogy az esetükben nem egy külön rasszról van szó.
A spanyolajkúak között vegyesen mindenféle rassz megfordul.
A jelentős részük fehérnek vallja magát, mégis külön kategóriában szerepelnek és a statisztikákba „hispántként” kerülnek be.
Ráadásul a legutóbbi népszámlálásnál kifejezetten arra biztatták a válaszolókat, hogy vállalják fel, ha esetleg több rassz is része az identitásuknak, emiatt sok olyan ember, aki korábban fehérként jellemezte magát, ezúttal kevert rasszúként került be az összeírásba.
Bár a fehérek minden bizonnyal elvesztik majd a többségüket, ettől még ha rasszok szerinti bontásban nézzük továbbra is ővék lesz még jó ideig a legnagyobb csoport. Ezt Richard Alba amerikai szociológus hangsúlyozta a The Hill-nek. Mint elmondta:
"Bizonyos értelemben egy újfajta többségi társadalom fog kialakulni, amely nagyon sokszínű lesz. De a fehéreknek nagy szerepük lesz ebben [az újfajta társadalomban]. Nem mintha eltűnnének és kiszorulnának."
Vannak félelmek, amelyek szerint a demográfiai változások Amerikában felerősítik majd a társadalmi feszültségeket.
A Pew Research Center készített a témában egy felmérést, amelyből az derült ki, hogy a fehér amerikaiak csaknem fele szerint, "gyengítené az amerikai szokásokat és értékeket" ha a fehérek elvesztenék a többségüket. Az amerikaiak csaknem fele szerint több faji és etnikai konfliktushoz is vezethetnek a társadalmi változások.
A politikai helyzetre is hatással lehetnek a mostani trendek. A republikánusok ugyanis jellemzően a fehér szavazókra támaszkodnak. A támogatóik 85 százaléka fehér, míg a demokratáknál ezaz arány csak 64 százalék. Ha csak nem alakul át a Republikánus Párt bázisa, akkor az idő múlásával egyre nehezebben tudnak majd választásokat nyerni.
