A felzárkózási versenyben ez a három ország vezet most a régiónkban
ElemzésekA legnagyobb mértékű felzárkózást Észtország, Lengyelország és Csehország érte el a régiós államok közül 2000-től. Mi most az uniós átlag 72 százalékán állunk az egy főre jutó GDP-t nézve. Lemaradásunk egyik oka a gazdaság szétszakadása és a külföldiek hozzáadott értékének túlsúlya. A kitörési lehetőségek között szerepel az innováció és az oktatás hatékonyságának emelése.
Hogyan lehetséges, hogy egy ország még rosszabb kiindulási helyzetből is képes gyors felzárkózást produkálni miközben mások megragadnak az alacsony növekedés csapdájában - többek között erről is szólt a Magyar Közgazdasági Társaság munkaügyi szakosztályának online konferenciája, amely a magyar versenyképesség lehetséges emelésével is foglalkozott.
Forrás: Palócz Éva előadása
Növekedési modellváltás
Nyitóelőadásában Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja Dél-Korea és Brazília példáján keresztül mutatta be, hogy az oktatásra és kutatás-fejlesztés-innovációra célzottan és hatékonyan elköltött források segítségével az ázsiai ország hatalmas fejlődési utat tudott bejárni, miközben a természeti forrásokban sokkal gazdagabb, jobb alapokról induló Brazília növekedése megrekedt.
Példaként említette, hogy Dél-koreában a K+F forrásokat az utóbbi évtizedben megduplázták, miközben a felsőoktatásban tanulók aránya is jelentősen nőtt, ami összességében egy fenntartható fejlődési pályára tette az országot.
Összességében tehát a brazil gazdaság a külföldi tőkebefektetéseket helyezte előtérbe, Dél-Korea pedig növekedési modellt váltott: nagy összegeket fordított kutatás-fejlesztésre és oktatásra.
Csath Magdolna a magyar felzárkózással kapcsolatban kiemelte, hogy
a belső fejlődés és termelékenység alakulása kulcsfontosságú, még a külföldi direkt befektetéseknél is nagyobb hatással van a hosszú távú növekedési képességre.
Többek között azért is, mert a külföldi tulajdonú vállalatok évi több ezer milliárd forint profitot vonnak ki a hazai gazdaságból. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly Magyarországról 3000 milliárd forintot vittek haza a külföldi cégek.
A külföldi tulajdonú vállalatok részesedése a teljes vállalati szektor által előállított hozzáadott értékben 2008-ban és 2016- ban (Forrás: Palócz Éva előadása)
Kulcsterületek a kitörésben
Az innovációs tevékenységet végző vállalatok aránya hazánkban még mindig alacsony nálunk, jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és még inkább az osztrák szinttől. A GDP arányában elköltött K+F források mutatójában már jobban állunk, ez most 1,5 százalék körül mozog,
az egy főre eső GDP tekintetében pedig most az uniós átlag 72-73 százalékán állunk.
Fontosnak nevezte az úgynevezett teljes tényezős termelékenység emelését, valamint azt, hogy az állam minél többet tegyen hozzá a versenyképesség emeléséhez.
A felsőoktatásban részt vevők aránya Dél-Koreában 6,1 százalékos, míg Magyarországon ez az érték 2,2 százalék, sokat számítana ennek az aránynak a növelése - tette hozzá.
Nem azért költ egy ország sokat az oktatásra, mert gazdag, hanem azért gazdag, mert sokat költ az oktatásra
- mondta Csath Magdolna.
Szintén az oktatás hatékonyságának fontosságát emelte ki előadásában Palócz Éva, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke. Mint elmondta, papíron sokat költünk GDP-arányosan az oktatásra, a PISA teszteken azonban nem szerepelnek jól a hazai diákok, bár az utóbbi években egy kis javulás látható.
A felzárkózással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy 2000-től látványos előrelépés történt az egy főre eső, vásárlóerő paritáson mért GDP tekintetében, és most Magyarország az uniós átlag 72 százalékán áll.
A többi régiós állammal össszehasonlítva a lengyelek és az észtek léptek előre a legnagyobb mértékben, de elöl állnak a szlovénok és a csehek a fejlettségi mutató tekintetében.
Az uniós rangsorban az utóbbi tíz évben lecsúszás látható a dél-európai országokban, Olaszországban, Görögországban volt a legjelentősebb a visszcsúszás, az olaszoknál az uniós átlag mintegy 120 százalékáról 95 százalékra.
A külföldi vállalatok egy alkalmazottra jutó hozzáadott értéke a nemzetgazdasági vállalati átlaghoz képest, 2008-16 (nemzetgazdasági vállalati átlag=1) (Forrás: Palócz Éva előadása)
Szétszakadt a gazdaság
A hazai felzárkózással kapcsolatban kiemelte, hogy még mindig nagy a szakadék termelékenységben és a bérekben a hazánkban működő multinacionális vállalatok és a kisebb, magyar tulajdonú vállalatok között, bár egy kicsit javult a helyzet 2018-ra.
Hangsúlyozta, hogy
a teljes vállalati szektor által előállított hozzáadott értéket nézve nálunk a legmagasabb a külföldi cégek aránya az egész EU-ban, miközben a külföldi vállalatok termelékenysége duplája a hazai átlagnak. Ez utóbbi a második legnagyobb különbség az uniós tagállamokkal összehasonlítva.
A kitörési pontokról szólva elmondta: leginkább új termékek és új technológiák üzleti bevezetésével és hasznos értékesítésével lehetne előrébb jutni, mert a hagyományos iparágakban nincs lehetőség kitörésre.
Az innovációval kapcsolatban uniós összehasonlításban a szerényen innováló országok között szereplünk, a régióban a legjobbak az észtek és a csehek, az EU-s lista elején pedig a finnek, a dánok és a svédek állnak.
A kisebb felzárkózási ütemhez erősen hozzájárul, hogy a hatékony kormányzás mutatója relatív alacsonyabb, illetve magas a korrupció szintje is - derült ki a Kopint Tárki vezetőjének előadásából.
Ezen kívül hátráltató tényező az autóipartól és általában a külföldi befektetésektől való túlzott függés, valamint az, hogy az országban kevés a kockázati befektetői tőke.
