A gyerekek, akik sose tértek vissza a nyári táborból

Elemzések2019. aug 19.D.J.

Belga párok, akik árva afrikai gyerekeket fogadtak örökbe, csak utólag tudták meg, hogy a csemetéik valódi szülei valójában nagyon is élnek – számolt be róla a BBC.

„Nekünk sose volt lehetőségünk rá, hogy eljussunk Kinshasába. A repülőjegy árát nem tudtuk megfizetni. De büszkék voltunk rá, hogy a lányunk el tud jutni a fővárosba” – meséli a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő Abdula Libenge, egy 34 éves szabó, aki négy éve engedte el a gyermekét egy ifjúsági szervezet tagjával, abban a hitben, hogy a kislányt egy nyári táborba viszik. A lánya azonban sosem tért haza.

Mivel a család nem tudott jogi képviselőt fogadni, pénzük pedig arra se volt, hogy az ország központjába Kinshasába elmenjenek, nem tehettek mást, mint vártak.  

Hamarosan kiderült, hogy a régióban többen is hasonló helyzetbe kerültek. „A férjem családja engem okol, amiért hagytam, hogy a kislányunkat elvigyék” – ezt már Gemena városában egy másik aggódó szülő Suriya Moyumbe meséli.

A gyerekeket valójában nem nyaraltatni vitték, hanem a szülőhelyüktől közel 1000 kilométerre lévő fővárosban egy árvaházban helyezték el.Az intézetet egy belga-kongói ügyvéd Julienne Mpemba üzemeltette. Mivel a hely kapcsán számos bejelentés érkezett eltűnt gyerekekről, néhány ember jogi szervezet már 2013 óta szemmel tartotta az árvaházat.

De bezáratni jó ideig nem tudták. Mpemba, aki az alkalmazottaival 2015-ben átverte a szülőket új személyazonosságot adott a hozzá kerülő gyerekeknek, majd Belgiumba szállíttatta őket. Az elrabolt kölköket Európában mit sem sejtő párok fogadták örökbe, akiknek azt hazudták, hogy a kettő és négy év közötti kicsik árvák.

Az ügyet két belga újságíró göngyölítette fel: Kurt Wertelaers és Benoit de Freine. Máig nem tisztázott, hogy a kongói hivatalos szervek mennyit tudtak az ügyről. Egy biztos: amikor a két újságíró megérkezett az országba három napon át faggatták őket a hatóságok és az elengedésükre csak azután került sor, hogy a belga nagykövetség közbeavatkozott – írja az Africa Times. Azóta négy esetben DNS mintákkal is sikerült bebizonyítani, hogy az árvának hitt gyerekek szülei valójában nagyon is élnek. A kongói árvaházat bezárták, a rablásokból meggazdagodó üzemeltetőt Julienne Mpembat pedig házi őrizetben tartják.

Bár az ügy először 2017-ben pattant ki, még mindig nem sikerült a végére járni. Ráadásul nem rég új esetekre derült fény. Belgiumban most 15 pár a DNS tesztek eredményeire vár. Csak ezután fog kiderülni, hogy az örökbefogadott gyerekeik valódi felmenői élnek-e még.

És hogy mi lesz azoknak a csöppségeknek a sorsa, akiket Kongóban várnak az igazi szüleik? Sok múlik azon is, hogy mit mondanak az áldozatok. A BBC által megszólított szakértő szerint a bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy a gyerekek hol szeretnének élni.