Aranyláz Kínában: már blokkolni kellett az aranyimportot

Hírek2019. aug. 19.Sz.A.

Kína május óta szigorúan korlátozta az arany behozatalát: a Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint az ország így akarja megakadályozni a pénz kiáramlását, mivel a jüan leértékelődése és a kereskedelmi háború újabb fejezetei miatt nőtt az arany, mint biztos befektetés utáni kereslet.

A világ második legnagyobb gazdasága mintegy 300-500 tonnával csökkentette a behozatali aranyszállítmányokat az előző évhez képest.

Kína a világ legnagyobb aranyimportőre, vámhatósági adatai szerint körülbelül 1500 tonna aranyat vesz, melynek értéke körülbelül 60 milliárd dollárt tett ki az elmúlt évben – ez megegyezik a világ teljes ellátásának egyharmadával.

A kínai arany ékszerek, aranyrudak és érmék iránti kereslet megháromszorozódott az elmúlt két évtizedben, miközben az ország gazdasága gyors ütemben gyarapodott.

Eközben Kína aranykészlete ötszörösére nőtt, közel 2000 tonnára.

A kínai vámügyi adatok azt mutatják, hogy 575 tonna aranyat importált az első félévben, szemben a 883 tonnával a tavalyi év ugyanezen időszakában.

Kína behozatalának nagy részét – például Svájcból, Ausztráliából és Dél-Afrikából – általában dollárban fizetik. Ezeket helyi és a nemzetközi bankok csoportja végzi, melyek működését a kínai jegybank havonta változó kvótákkal szabályozza.

A Reuters információi szerint azonban az arany behozatali kvótákat azonban több hónapon keresztül csökkentették, vagy egyáltalán nem adták ki.

Ennek ellenére mégis van behozatal Kínába, ugyanis néhány bank még mindig megkaphatja a kvótákat. Emellett az import más csatornái, mint például az ércfinomítókba érkező, finomításra váró arany továbbra is nyitva maradtak.

Az aranyszállítmányok korlátozásával Kína az országból kiáramló pénzt akarta limitálni.

Peking korábban is tett lépéseket a tőkekiáramlás megfékezésére, amikor a valuta gyengült: ilyen például az offshore yüan kínálatának megszorítása, az importszámlák megszorítása és a bankok ösztönzése, hogy hazaküldjék a külföldön, dollárban tartott Kínai tőkét.

Az aranyimport kvóták szabályozására is volt már példa – legutóbb 2016-ban, miután a yüan hirtelen gyengült, viszont nem ilyen mértékben, mint most – mondták a lapnak nyilatkozó bankárok. Az arany behozatala pedig egyértelműen azt jelzi, hogy pénz áramlik ki az országból.

A kínai yüan dollárhoz viszonyított értéke több mint 10 százalékot zuhant a tavalyi év elejéhez képest, ebben a hónapban pedig a Kínai Központi Bank 10 év óta először a 7 yüan/dolláros küszöbérték alá engedte.

A világon legnagyobb 3,1 trillió dolláros devizatartalékkal Kína képes megvédeni valutáját, az aranyimport korlátozása azonban viszonylag egyszerű módja annak, hogy csökkentsék a kiáramlást.

A lassuló világgazdasági növekedés hatására egyre több – leginkább európai és észak-amerikai – befektető vásárol aranyat, melyet hagyományosan az egyik legbiztonságosabb befektetési formának tekintenek.