A háborút és Oroszországot kezdik másként látni a gazdasági érdekek miatt a világ egy részén
ElemzésekA mostani G20-csúcstalálkozó több szempontból is meglepetést hozott. A keleti és déli országok súlyának növekedését mutatja, hogy az ukrán téma helyett India, az Afrikai Unió felvétele domináltak, miközben a BRICS- csoport kibővítése Oroszországot más színben tüntette fel. A kínai Új Selyemút kezdeményezéssel rivalizáló Ázsia-Közel-Kelet-Európa folyosó bejelentése inkább szimbolikusnak tekinthető.
Nem sokkal a mostani G20 csúcstalálkozó előtt rendezték meg a BRICS-csoport csúcstalálkozóját Dél-Afrikában, ami komoly sikert hozott a Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika által létrehozott közösségnek. A csoport kibővítése és megerősoóödése jelentősen meghatározta a mostani G20 találkozót is.Az Új-Delhiben összegyűlő G20-ak a globális GDP 80 százalékát adják, és a külkereskedelem 75 százalékáért felelnek.
A csopport tagjai: Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Európai Unió, Kína, India, Indonézia, Dél-Korea, Japán, USA, Kanada, Mexikó, Ausztrália, Dél-Afrika, Szaúd-Arábia, Argentína, Brazília, Törökország, Oroszország, illetve Spanyolország állandó vendég, de nem tartozik a G20 csoportba hivatalosan.
Kiemelendő, hogy nem ment el a találkozóra Hszi Csinping, miniszterelnökét küldte maga helyett. Előtte a BRICS találkozón viszont személyesen részt vett a kínai elnök - hangsúlyozták a Magyar Külügyi Intézet kerekasztal-beszélgetésén, ahol a G20 csúcstalálkozót értékelte Goreczky Péter, a KKI vezető kutatója, Szivák Júlia és Fejérdy Gergely kutatók, illetve Mezei Tibor, Kelet-Ázsia kutató.
Kína-India rivalizálása
Kínáról szólva elhangzott: több oka is lehet a kínai elnök távolmaradásának - gyengélkedik a gazdaság, magas a fiatalok munkanélkülisége, és a Kínai Kommunista Párton belül is vannak ellentétek, és a kelet-ázsiai csúcsra sem ment el Hszi - de sokkal inkább politikai döntésről lehet szó, így az Indiával hosszú ideje fennálló konfliktus miatt nem akartak elnöki szintű részvételt.
A csúcstalálkozó jelentőségét csökkenteni szerették volna a kínaiak, tompítani akartk, hogy India a reflektorok fényébe kerüljön, ezért sem ment el a G20-ra a kínai elnök.
A BRICS csúcstalálkozó egy fontos előzmény volt a G20 szempontjából, itt ugyanis jelentős határozatokat hoztak, melynek eredménye az lehet, hogy ha nem változtat az eddigi globális hatalmi-képviseleti struktúrán a nyugat, akkor létrehoznak egy sajátot a feltörekvő államok - hangsúlyozta Goreczky Péter.
India felértékelődő szerepével kapcsolatban elhangzott: Narendra Modi indiai elnök egy nemzetközi pr-kampányt indított a csúcstalálkozó nyomán Indiával kapcsolatban, melyben a G20-at és Indiát, annak kultúráját népszerűsítették, és a találkozó egyértelmű diplomáciai siker volt India számára.
Ennek része, hogy az Afrikai Uniót bevették a csoportba, nem véletlen, hogy Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalákozón először az Afrikai Unióval tárgyalt, illetve a nigériai elnökkel. Kiemelendő, hogy két további afrikai állam, Etiópia és Egyiptom is felvételt nyert a BRICS-be, azaz Afrika jelentősége nő.
Modi elnök a kínai elnök vetélytársa lett, abban, hogy ki képviselheti magasabb szinten és hatékonyabban a déli országok érdekeit. Kérdéses aonban, hogy az Afrikai Unió mennyire lesz képes egységes hangot megütni.
A kínai és indiai befektetések mértéke nagyon megnőtt Afrikában, sok területen kezdik átvenni a nyugati országok szerepét
- hangsúlyozták a kutatók.
Összességében India kezdetektől fogva az el nem kötelezettek része volt, és a déli államok képviselőjeként lépett fel, ez most felerősödött az afrikai államok képviseletével, mindezt Kína nyilván nem nézi tétlenül.
India számos előnye ellenére nehezen és időben csak jóval később közelítheti meg gazdaáshi sikerekben Kínát, mert összességében Kína lett a globalizáció nagy nyertese. A kereskedelmi többletét ugyanis a hi-tech iparba fektette, innovációs szuperhatalom szeretne lenni, ezért az amerikaiak bevezettek ellenük exportkorlátozásokat pl. a félvezető iparban - hangsúlyozták a kutatók.
Franciaország is kemény szabályokat hozott a kínai vállalatokkal szemben a technológiában, a technológiát nem adja el Franciaország - tette hozzá Fejérdy Gergely, az Intézet kutatója.
Új gazdasági folyosó nyílhat
Az Ázsia-Közel-Kelet-Európa gazdasági folyosó létrehozása ugyan szerepel a szándéknyilatkozatban, de feltűnően röviden írták meg, semmi részlet nincs benne - emelte ki Goreczk Péter.
Az USA nem akarja átengedni a Közel-Keletet Kínának, ennek a folyosónak ez a lényege, hogy egy olyan kezdeményezés merült most fel, amely nyíltan szembe megy a kínai Egy Övezet Egy Úttal, vagyis az Új Selyemúttal.
India - riválisától Pakisztántól eltérően - nem csatlakozott az Új Selyemúthoz, ezért is támogatja a mostani új folyosót. Már csak azért is, mert India veszi a legtöbb fegyvert, elsőként Oroszországtól, második helyen áll Franciaország.
Továbbá India és Európa összekötése fontos Franciaország számára, a csendes-óceáni a második legnagyobb tengeri területtel rendelkező ország Franciaország - mondta Fejérdy Gergely.
Johannesburgi csúcs után több mint 20 ország jelezte, hogy csatlakoznának a BRICShez, pedig benne van Oroszország az idő az oroszoknak dolgozik,, kezd megváltozni a háború megítélése - emelték ki a kutatók.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elhangzott: Oroszország háborúja kevéssé érdekli az ázsiai és a déli államokat.
A G20-ra nem meghívott ukránok dühöngtek, miközben Szergej Lavrov széles mosollyal szállt fel a gépre
- összegezték a kutatók.
Az ukrajnai háború kérdése
Fejérdy Gergely kiemelte, hogy egy olyan párhuzamos világ alakulhat ki, amire nincs vagy kisebb ráhatása lehet a Nyugatnak. Ezt mutatja az is, hogy az ukrajnai háború kezd kikopni a témákból, miközben a Nyugat attól tarthat, hogy csökkenhet a befolyásrendszere a feltörekvő államok körében, akik nem foglaltak állást a háború ügyében.
Délről nézve messze van Ukrajna, az orosz gazdasági kapcsolatok viszont fontosak India számára. Nagy a nyomás Indián, hogy ítélje el Oroszországot, de a nagyhatalom nem akar elköteleződni senki mellett, sőt, Moszkva Peking ellen lehet védőháló, miközben a zorosz-indiai kapcsolatok felértékelődtek.
Tavaly az Indiából Európába érkező olajimport 170 százalékkal emelkedett, ami nyilván az orosz olajnak tudható be.
India szerepe most felértékelődött, de hatalmas a munkanélküliség, nagyon messze van még a gazdasági fejlettsége Kínától, de Kína sokkal hamarabb elkezdett integrálódni a nemzetközi gazdaságba és integrálódott - jegyezte meg Szivák Júlia kutató.
Ukrajna nem kapott meghívót a G20-ra, és a nyugati országok nem tudták az ukrán háború témáját előretolni a csúcstalálkozón
A kutatók kiemelték, hogy India nem hívta meg Ukrajnát, mert követte az el nem kötelezett országként azt a célját, hogy a nemzetközi párbeszédek a globális problémákkal foglalkozzanak, és a déli országokra is koncentráljanak, olyan kérdéseket a fókuszba helyezve, mint az élelmezésbiztonság és a klímaváltozás.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyenesen úgy fogalmazott, hogy szerinte a G20-csoport nem bírálta nyíltan Oroszországot a háború miatt, a déli országoknak nem olyan fontos ez a konfliktus, mint Európa számára.
(Fotó: MTI/EPA/Haris Tjagi)
