A helyi iparűzési adó terhének optimalizálása

Fontos forrás az önkormányzatok számára

A helyi iparűzési adó (HIPA vagy IPA) nem központilag kivetett adónem, helyben, a településeken kell fizetni, amivel a vállalkozások az önkormányzatok költségvetéséhez járulnak hozzá. Kis mozgástere van az önkormányzatoknak azon a téren, hogy megállapítsák a helyi iparűzési adót, ez azonban nem jelentős, mivel maximum a vállalkozások éves bevételének 2% lehet.

Elméletben tehát létezik olyan, hogy egy önkormányzat nem kötelezi a vállalkozásokat a helyi iparűzési adó befizetésére és ez elő is fordul, azonban sokkal gyakoribb az, hogy ez a települések költségvetése szempontjából az egyik legfontosabb bevételi forrás. Épp ezért kifejezetten rosszul érintett sok várost, amikor a covid járvány idején a kormány 1 százalékban állapította meg a helyi iparűzési adó maximális kulcsát, 2023 óta azonban megint a régi szabályozás él, a maximális adókulcs tehát 2%.

Mennyit kell pontosan fizetni?

A helyi iparűzési adó befizetésére két lehetőség van. Az egyik, amikor a vállalkozás nettó árbevételét vesszük alapul. Ez azt jelenti, hogy a bevételből levonjuk az eladott áruk beszerzési értékét valamint a közvetített szolgáltatások, az anyagköltség, a különböző kutatás-fejlesztés és a kísérleti fejlesztés valamint az alvállalkozói teljesítések értékét. Az így megkapott összegnek, pedig a már fent is említett 0-2% közé eső értékét kell befizetni az önkormányzat részére, attól függően, hogy mekkora az adott település adókulcsa.

A másik lehetőség az úgynevezett egyszerűsített adóalap megállapítás. Ez 2023 január 1-től elérhető a vállalkozások számára, a lényege, hogy 3 árbevétel sávot határoztak meg és mindegyik sáv fix adóalappal rendelkezik.

• 12 millió forint árbevétel alatt az adóalap a székhely és a telephely között megosztva 2,5-2,5 millió forint;
• 12 és 18 millió forint árbevétel között 6-6 millió forint;
• 18 és 25 millió forint között pedig 8,5-8-5 millió forint.

Ezzel a 25 millió forint alatti bevételt elérő, kisvállalkozóként definiált vállalkozások, valamint a 120 millió forintos éves nettó árbevételt nem elérő átalányadózók élhetnek. Mind a két csoport esetében, ha a tevékenység ideje nem éri el a 12 hónapot, akkor arányosítani kell az értékhatárt.

Kinek kell fizetni?

Teljes mértékben logikus és elsőre egyszerűnek tűnő megállapítás az, hogy a helyi iparűzési adót annak az önkormányzatnak kell fizetni, ahol a vállalat működik. Azonban vannak olyan helyzetek, amikor több városnak is kell adót fizetnünk.

A vállalkozás székhelye illetve a telephelye is számít, ami azt jelenti, hogy amennyiben ez a két cím, két különböző település hatósága alá esik, akkor a helyi iparűzési adót meg kell osztani a két önkormányzat között. Értelemszerűen, amennyiben eltérő szabályozás van érvényben a két településen, akkor nem ugyanakkora összeget kell fizetni mind a két esetben.

Amennyiben a székhely valamint a telephely is egyazon önkormányzat illetékessége alá tartozik úgy nincs nehéz dolgunk, akkor ennek az önkormányzatnak a részére kell a helyi iparűzési adót megfizetni.

A helyi iparűzési adó optimalizálása

Ahogy már korábban is jeleztük a települések között lehetnek eltérések a helyi iparűzési adó mértékét illetően, illetve előfordulhat az is, hogy több település szabályozását is figyelembe kell vennünk.

A téma komplexitása miatt érdemes tanácsot kérni, mielőtt döntést hozunk a vállalkozásunk bejelentéséről. Amennyiben jól választunk hosszú távon komoly költségoptimalizálásra is lehetőségünk van. Fontos, hogy megfelelően használjuk ki a különböző kedvezményeket, amiben sokat segíthet egy könyvelő, egy szakértő vagy adótanácsadó.

Logosz Kontakt Kft.

X