Mire költ a legtöbbet, és mire a legkevesebbet Magyarország? Egy friss rangsorból kiderül

Megjelent az Eurostat részletes elemzése arról, hogy a 2019-2023-as idősávon az EU tagállamok GDP arányosan a költségvetésből mire mennyit költöttek. A vizsgált 58 területből 14 különösen fontosat emelünk ki. A GDP arányos költségvetési kiadás Magyarországon 2023-ban 49,5 százalék volt, vagyis csaknem a GDP fele. Ez a 6. legmagasabb érték az EU-ban. 2019-ben még csak 45,8 százalék volt, vagyis a növekedés 3,7 százalékpontnyi.  A magyar érték a V4-ek között is a legmagasabb. Gazdaságösztönzésre a költségvetésből Magyarország 2023-ban a GDP 9,2 százalékát költötte.

Ez annyira magas, hogy nincs is a közelében más EU-s ország adata. A következő legmagasabb érték a horvát 7,8 százalék. Érdekes adat, hogy versenyképességben élenjáró gazdaságú Dánia viszont csupán GDP-je 2,9 százalékát áldozza gazdaságösztönzésre. A magyar adat 2019 óta folyamatosan, minden évben kiugró, a 2019 évi 8,5 százalék után minden évben 9 százalék fölött van, 2022-ben pedig 10,5 százalék volt. Viszont ezen belül a mezőgazdaság mindössze a GDP 0,5 százalékát kapja. Figyelemre érdemes az egyre sikeresebb lengyel mezőgazdaság magasabb, 0,7 százalékos értéke. Egészségügyre a GDP 4,1 százaléka jut, ez az EU-ban a legalacsonyabb érték.

Az EU-s átlag 7,3 százalék, a cseh 8,9, a lengyel 5,7 és a szlovák 6,6 százalék. Különösen alacsony Magyarországon a kórházaknak juttatott ráfordítás, a GDP 1,8 százalék. Ehhez legközelebb az ír 2,1 százalék található.

Fontos adat az idősekre, a családokra és gyermekekre fordított GDP arányos érték is. Az idősek esetén az ír, litván és a máltai után a magyar a negyedik legalacsonyabb érték, 6,8 százalék úgy, hogy 2022-ben még ennél is kevesebb, csupán 6,4 százalék volt. A családokra és gyermekekre Magyarország 2023-ban a GDP 1,6 százalékát költötte, ami a 8. legalacsonyabb érték. 2022-ben még 2,6 százalék volt ez az érték. Legtöbbet Dánia fordít a családokra és a gyermekekre, a GDP 4 százalékát. A második Luxemburg 3,7 százalékkal.

Védelemre 2023-ban a GDP 1,9 százalékát szánta Magyarország, ami a 6. legmagasabb érték úgy, hogy az érték 2019 óta folyamatos növekedést mutat. 2022-ben 1,4 százalék volt, ez emelkedett 2023-ra 1,9 százalékra.

Az oktatási adataink jók, 2023-ban a GDP 5,3 százalékát fordítottuk oktatásra, ez a 8. legmagasabb érték úgy, hogy 2019 óta folyamatosan enyhe emelkedést mutat, és 2023-ban a V4-ek között a magyar a legmagasabb érték. Meg kell azonban említeni, hogy a szintén a versenyképességben élenjáró Svédország és Finnország a GDP 7,2, illetve 6,3 százalékát szánja oktatásra. Ha a részletekbe is belenézünk, akkor azt látjuk, hogy az óvoda, általános iskola szintjén az érték 1,0 százalék, a középiskolák esetén 1,5 százalék, és a felsőoktatásban 2,1 százalék. Ez utóbbi érték jelentős növekedés a 2019 évi 0,8 százalékhoz képest, és messze a legmagasabb az EU-ban.

Valószínűsíthető, hogy ebben szerepet játszik az alapítványi egyetemek megjelenése és többletfinanszírozása.

Érdemes még megemlíteni a rekreációt és sportot. Az erre szánt érték a GDP 0,7 százaléka. Ennél nagyobb érték egyetlen országban sincs. De 0,7 százalékot szánnak erre a területre a finnek és a svédek is. Az EU-s átlag 0,4 százalék. Nem állunk rosszul a kultúrára szánt GDP arányos ráfordításokra sem, értékük a GDP 1 százaléka. Ezen a szinten van még Málta és Észtország. Végül a szociális védelemre a GDP 12,3 százalékát fordítjuk, ami a 3. legalacsonyabb érték.

Foglaljuk össze ezeket az adatokat a V4-ekre és Ausztriára!

A GDP arányos ráfordítások az egyes területeken, 2023 (%)

Forrás: Eurostat 2025. március 22.

Az adatokkal kapcsolatban meg kell említenünk először is azt, hogy ezek úgynevezett „input”, azaz ráfordítási adatok és nem mutatják egyrészt, hogy konkréten mire költötte egy ország az adott összeget, másrészt az eredményt, az úgynevezett hatást sem érzékeltetik.

Példaként említhetjük akár a felsőoktatást, vagy a gazdaságösztönzést, ahol magas ráfordításokat látunk, de az, hogy a pénz hová került, további elemzéseket igényelne.A gazdaságösztönzés magas értékei nyilván tükrözik a külföldi befektetőknek juttatott jelentős ingyenes állami támogatást, viszont az öt év során látható magas értékek nem jelennek meg  versenyképesség javulásban vagy a növekedési adatok emelkedésében.

Technikai oldalról arra is rá kell mutatnunk, hogy GDP arányos összegekről van szó, amelyeket alapvetően határoz meg az adott ország GDP-jének nagysága. Így például Ausztria esetén az alacsonyabb, 4,9 százalékos GDP arányos oktatási ráfordítás lényegesen több elkölthető pénzt jelent, mint a magyar 5,3 százalék, hiszen az osztrák GDP jelentősen magasabb, mint a magyar. Végül említsük meg, hogy a legfrissebb értékek  2023-ból valók, a legutóbbi,  2024 évi adatokat még nem ismerjük.

Összefoglalásként arra kell felfigyelnünk, hogy a magyar adatok nagyon szélsőségesek. A vizsgált területek közül több esetén a legmagasabb, és sok esetén a legalacsonyabb, vagy közel a legalacsonyabb a GDP arányos ráfordítás.

De olyan oktatás stratégiai kérdés is felvethető, hogy jó-e, ha az „alapokra”, azaz az óvodai, általános iskolai képzésre sokkal kevesebbet szánunk, mint más országok, a felsőoktatásra meg sokkal többet?Végül ki kell emelni a rendkívül alacsony – és már nagyon régen alacsony –  egészségügyi ráfordításokat, miközben a várható élettartam növekedésében lemaradóban vagyunk, a halálozási statisztikánk pedig nagyon rossz. De rosszul állunk az idősekre és a szociális problémák megoldására fordított összegek tekintetében, és a családokra, gyermekekre szánt GDP arányos ráfordításunk ­- EU-s összehasonlításban -  szintén alacsony.

Nemzetközi elemzések arra hívják fel a figyelmet,  hogy a  GDP arányos ráfordítások az adott ország döntéshozóinak értékrendjét is kifejezik, megmutatják mit tartanak a legfontosabbnak, mit tartanak kevéssé fontosnak. A táblázatban szereplő adatokat ebben az összefüggésben is érdemes értelmezni.

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.