A hőhullámok évente több száz halálos áldozatot követelnek Magyarországon

Másodfokú hőségriasztást adott ki szombattól kedd éjfélig Müller Cecília országos tisztifőorvos a következő napokban várható tartós kánikula miatt.
A három fokozatú magyar hőségriadó rendszerét az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésére építve 2005-ben vezették be.

A riasztási küszöbhőmérséklet a napi átlag 25 °C, az I. fok a figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja ezt az értéket. A most elrendelt II. fok már riasztás: ilyenkor az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot. A III. fok már a riadójelzés: ebben az esetben már legalább három egymást követő napon 27°C-ot elérő vagy meghaladó napi középhőmérséklet várható.

A hazai meghatározás már az első fokozatot is hőhullámnak tekinti, amely alatt az egészségügyi és szociális intézmények, helyi hatóságok életbe léptetik az előzetesen elkészített hőségtervi intézkedéseket.

Ezekre azért van szükség, mert a hőség, különösen a tartós forróság rendkívüli módon megterheli még az egészségesek szervezetét is, a gyermekek és az idősek, illetve a krónikus betegek pedig még inkább veszélyben vannak.

Ez a veszély pedig nem csekély, mint arra egy előadásában Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársa is felhívta a figyelmet:

már a 20-22°C-ot meghaladó átlaghőmérsékletű napokon meredeken emelkedik a halálozás. 25 °C felett pedig átlagosan 15-30 százalékkal többen halnak meg, mint a normál hőmérsékletű napokon.

A napi középhőmérséklet 5 °C -os emelkedése 10 százalékkal növeli a halálozás kockázatát; valamint 15 százalékkal a szívpanaszok és általános rosszullét miatti sürgősségi mentőhívások számát. Egy korábbi összesítés szerint 2005 és 2014 között évente átlagosan 700 ember vesztette életét a hőhullámok során.

Az Országos Közegészségügyi Központ által készített előrejelzések szerint várható, hogy a jövőben még több lesz a hőhullám, 2050-ig megkétszereződhet a számuk, jelentősen, mintegy 150 százalékkal növelve a hőség rovására írható többlethalálozást. 2071-2100 között pedig – a hazai demográfiai és társadalmi-gazdasági helyzetet alapul véve – a klímaváltozás a jelenlegi többlethalálozást hatszorosára fogja növelni.

A jelenség mögött elsősorban az a jelenség áll, hogy a 30 fok feletti nappali hőmérséklet az egész szervezetet próbára teszi. A hőség hatására a perifériás erek kitágulnak, ez a szokásosnál is jobban terheli a szívet, emelkedik a pulzusszám, nő az infarktusveszély, ingadozhat a vérnyomás. Az erek kitágulása miatt jellemzőbb az ödéma-képződés és a trombózis kialakulása is.

A legtöbb, hőséggel összefüggő állapotromlás a szervezet hőszabályzó rendszerének a zavarára vezethető vissza. Szervezetünk általában 3-12 nap alatt képes alkalmazkodni a nagy meleghez. A bőr fokozottan verejtékezni kezd, ez megnöveli a kiizzadható víz mennyiségét, és csökkenti a sókoncentrációt, ezért nagyon fontos a víz- és a nátrium folyamatos pótlása szükséges.

Voltak évek, amikor több, máskor kevesebb alkalommal volt szükség idehaza hőségriasztásra. 2012-ben négy, 2013-ban három, 2014-ben és 2016-ban egy-egy alkalommal adtak ki hőségriasztást.

A 2015-ös nyár rendkívülinek bizonyult, az akkori öt hőhullám 34 napja alatt átlagosan 17 százalékkal emelkedett meg a napi halálozás, összesen 1740 feletti többlet halálesetet eredményezve, amely az addigi legmagasabb regisztrált esetszám volt.

2017-ben három alkalommal volt hőségriasztás, az akkori július 31-től augusztus 6-ig tartó periódus a második legforróbb volt 1981-től, csak a 2007-es igen komoly hőhullám során volt ennél nagyobb forróság. 2018 nyarán is három hőhullám volt az országban, 2019-ben kettő, tavaly pedig – bár a sokévi átlagnál melegebb volt a 2020-as nyár – országos napi melegrekordok nem születtek, és hőségriadót sem kellett elrendelni.
A hosszú távú előrejelzések szerint Magyarországon az átlaghőmérséklet fokozatosan emelkedni fog, és a mediterrán országokhoz hasonló időjárás várható. Ezért már többször is felvetődött, hogy ottani mintára nálunk is vezessék be a sziesztát.

Az egészségügyi – és ezzel együtt termelékenységi – érvek miatt amerikai, japán és német cégek is bevezették már a sziesztát. Idehaza a Magyar Tudományos Akadémia a klímaváltozás következményeinek vizsgálatára indított kutatási programjában (VAHAVA) hozta szóba 2003-ban. 2007-ben egy állampolgári kezdeményezésre népszavazásra is terjesztették a kérdést, de az Országos Választási Bizottság úgy döntött, erről nem lehet népszavazást tartani. 2018-ban a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége a „közlekedési szieszta” ötletével állt elő hőségriadó idejére.

Páldy Anna a már említett súlyos egészségügyi következmények és azok várható súlyosbodása miatt szintén kiállt amellett, hogy a nyári időszakban érdemes lenne bevezetni a sziesztát Magyarországon.

A szieszta, ahogyan maga a kifejezés is, Spanyolországból származik, és eredeti jelentése a sexta (hora), azaz a napfelkeltétől számított „hatodik óra”. Az ekkor, tehát az ebéd után tartott rövid pihenő Latin-Amerikában, Görögországban, Olaszországban, illetve számos ázsiai országban elterjedt.