A hosszú élet titkát fedhetik fel – a fiatalság végre tovább tarthat
ElemzésekEgy jövőkutató, aki korábban a laptopok elterjedését is megjósolta, úgy véli, hogy 2030-ban már megszülethet az a technológia, amely teljesen felszámolja az öregedést.
Kína első császára abban bízott, hogy alattvalói meg fogják találni az életelixírt, amitől örökké fog élni. A középkori alkimisták volt, hogy az egész életüket arra áldozták, hogy megtalálják az örök élet titkát.
Pár száz éve Franciaországban aranyat ittak a nemesek, abban bízva, hogy a nemesfém elüldözi az öregedést. Báthori Erzsébet, magyar grófnőről pedig azt terjesztették, hogy szűzlányokat ölt meg azért, hogy megőrizze a fiatalságát.
Az emberiséget a halál elkerülőse mindig is foglalkoztatta. A régi idők uralkodói és napjaink milliárdosaiban ez egy közös vonás.
A halhatatlanság vagy az évszázadokig tartó élet titkát ma is lelkesen kutatják, a különbség csupán annyi, hogy most úgy tűnik: valóban van esély rá, hogy a keresés sikerrel jár.
A témában indult biotechnológiai kutatások valóságos aranykorukat élik. A világ leggazdagabb emberei is szívesen nyitják ki a pénztárcájukat, ha a cél, a halál elleni küzdelem.
Az Amazon-vezér Jeff Bezos, a Google alapító-tulajdonosa Larry Page és a ChatGPT egyik atyja Sam Altman is szívesen támogatja a témában indult kutatásokat.
Az Aging Analytics Agency adatai szerint az öregedés elleni harcban jelenleg 50 ezer vállalat vesz részt, több mint 10 ezer befektetővel. Jövőre akár a 610 milliárd dollárt is elérheti az ágazat mérete.
A kérdés, hogy mikor jön majd az igazi nagy áttörés. Jelenleg úgy tűnik, hogy 120 éves kor körül van a limit, amit az ember megélhet. Eddig a francia Jeanne Calment élt a világon a legtovább: 122 éves volt, amikor 1997-ben elhunyt.
Ám egy jövőkutató Ray Kurzweil szerint az új rekordokra nem is kell sokat várnunk. Úgy véli: 2030-ban már az örökélet is lehetséges lesz. Ugyanis addigra olyan mikroszkopikus méretű robotokat tudunk majd előállítani, amelyek sejtszinten javítják majd ki a testünket és megvédenek minket a betegségektől és az öregedéstől.
Mindez jelenleg hihetetlennek hangzik, de érdemes megjegyezni, hogy a 76 éves Kurzweil azon ritka jövőkutatók közé tartozik, akiknek rendszeresen be szoktak jönni a jóslatai.
Korábban helyesen jelezte előre, hogy 2000-re a világ legjobb sakkozója ki fog kapni egy számítógéptől; hogy 2009-re az emberek elsősorban hordozható számítógépeket fognak használni, a legkülönbözőbb méretekben és formákban;
és hogy 2010-re a világ jelentős részének nagy sávszélességű vezeték nélküli internet-hozzáférése lesz.
Az öregedés megállítása helyett azonban a témában indult kutatások túlnyomó része inkább az öregedés lassításával foglalkozik. A fiatal éveket a különféle kutatók eltérő módszerekkel igyekeznek kitolni. A többség annak vizsgálatára összpontosít, hogy a DNS és a fehérjék hogyan változnak az életkor előrehaladtával.
Laboratóriumi körülmények között sikeresnek bizonyultak az úgynevezett kalóriakorlátozások is, amelyeknél az elfogyasztott kalóriamennyiséget csökkentik az állatoknál anélkül, hogy megfosztanák őket a szükséges tápanyagoktól.
A Stanfordon azonban egészen más oldalról közelítették meg a kérdést. Azt vizsgálták, hogy milyen hatással lesz az idős egerekre, ha fiatal példányok vérét ömlesztik beléjük. Meglepetésre az idős egyedek fizikai állapota a fiatal vértől elkezdett javulni.
Például az agyban felélénkült a neuron termelés.
Ami feladja a leckét, hogy az öregedésnek nincs egyetlen oka. Nincs két ember, sőt két sejt sem, amely pont ugyanúgy öregszik. Emiatt roppant nehéz előrukkolni egyformán alkalmazható kezelésekkel.
A természet azonban bebizonyította, hogy az öregedés elkerülése nem lehetetlen. Vannak olyan alacsonyabb rendű állatfajok, mint az édesvizi hidra, amelynek a sejtjei folyamatosan megújulnak, emiatt nem tud megöregedni.
Venkatráman Rámakrisnan Nobel-díjas biológus szerint azonban a halhatatlanságra való törekvés egy délibáb.
Százötven évvel ezelőtt az ember arra számított, hogy körülbelül 40 éves koráig élhet. Ma a várható élettartam körülbelül 80 év, ami, ahogy Steven Johnson író mondta, majdnem olyan, mintha egy egész plusz életet kaptunk volna.
De még mindig a halál megszállottjai vagyunk. Úgy vélem, ha 150 évig élnénk, akkor azon bosszankodnánk, hogy miért nem élünk 200 vagy 300 évig. Ez soha nem ér véget.
