A jegybankok továbbra is az aranyban bíznak 

Évezredes érték

Az elmúlt hónapokban tomboló kriptodeviza-őrület során sokan digitális aranyként kezdtek ezekre az eszközökre tekinteni. Ehhez fundamentális alappal nem tudnak szolgálni, jobb híján arra hivatkoznak, hogy az arany sem fizet kamatot, vagy nincs mögötte egy profitot termelő cég, mint egy részvény mögött. Az arany értéke ugyanakkor már évezredekkel ezelőtt kialakult, mégpedig különleges fizikai tulajdonságai, és a belőle rendelkezésre álló korlátozott mennyiség miatt.

Jegybanki vásárlás

A jegybankokat természetesen nem befolyásolják az ilyen divathullámok: ők a kriptodevizák technológiáját legfeljebb saját digitális valutájuk megteremtéséhez használják fel, miközben az aranyra továbbra is stratégiai befektetési eszközként tekintenek, és immár 12-13 éve újra a piac vásárlói oldalán állnak. A Magyar Nemzeti Bank ezt a nemzetközi trendet követve 2018-ban 31,5 tonnára növelte az addig 3,1 tonnás aranytartalékot, majd nemrég újabb vásárlások következtek, amik immár 94,5 tonnára növelte a mennyiséget.

Az MNB aranytartaléka. Forrás: MTI

Az MNB és a kormány legújabb jelzése alapján, miszerint a járvány utáni időszakban, a megnövekedett államadósságok idején fokozott lehet az arany biztonságot nyújtó szerepe,

nem kizárt, hogy a további vásárlásokra kerül sor,

a devizatartalékok még nagyobb hányadát teheti ki az arany a mostani nagyjából 12-13 százalékkal szemben.

100 év

Az MNB, mint önálló magyar jegybank közel 100 éves fennállása alatt mindig rendelkezett aranytartalékkal, de ennek mennyisége meglehetősen eltérő volt az egyes időszakokban. A kezdeti aranytartalék lehetővé tette mindkét világháború után, hogy a háború következtében teljesen elinflálódott, értéktelen fizetőeszközt (először a koronát, majd a pengőt) új, értékálló valutára lehessen cserélni.

A második világháború idején ez 30 tonnát jelentett, melyet a háború végén nyugatra menekítettek, ahol amerikai tulajdonba került, és 1946-os visszaadása tette lehetővé a forint bevezetését.

Olajválságok idején

Az ezt követő időszakban nőtt a tartalék, a 70-es években a 80 tonnát is meghaladta,

ám az első olajválság után pár évvel Magyarországot is utolérte a pénzügyi válság, a devizatartalék többször kimerült, ilyenkor az aranyat is kényszerűen el kellett adni, amíg sikerült hitelt szerezni.

1982-re, a második olajválság után 10 tonnára csökkent a mennyiség,

miután ekkor az ország a fizetésképtelenség határán táncolt hosszú ideig, és annak bekövetkezését csak az IMF-hez és a Világbankhoz való csatlakozással sikerült megúszni.

Rendszerváltás időszaka

Ezt követően egy darabig konszolidálódott a helyzet,

1985-re ismét 70 tonna fölé került a mennyiség,

utána azonban jött a kommunista rendszer végső válsága, amely ismét a devizatartalékok teljes kiapadását hozta olyannyira, hogy a rendszerváltáskor még az aranytartalék nagy részének eladása után is üres volt a kassza, ekkor egy nyugatnémet óriáshitel mentette meg az országot (a német egyesülés előtt pár hónappal).

A lassan újra konszolidálódó helyzetben, növekvő devizatartalékok mellett azonban ezúttal a jegybank nem vásárolt újra aranyat, sőt,

a maradék 10 tonnát 3,5-re csökkentette 1993-ra, és ez az alacsony érték is maradt 25 évig.

Kétségtelen, hogy a 80-as évektől, az olajválságok utáni magas kamatok időszakában a jegybankok általában csökkenteni kezdték az aranytartalékokat, mondván, az nem kamatozik, miközben akkor a kockázatmentesnek tekintett országok állampapírjai még magas kamatot fizettek, miközben az infláció csökkenő trendbe került.

Növekvő szerep

A jegybankok eladásainak hatására az aranyár is csökkent, azonban az ezredforduló után forduló történt, és az ár csendesen emelkedni kezdett, a piac már olcsónak találta a nemesfémet. A jegybankok ekkor még tömegesen nem léptek, a 2008-as válság után azonban megváltozott az arany megítélése: szerepe felértékelődött, mivel látszott, hogy a válság idején stabil volt az ár, sőt, egyenesen újra csúcsra emelkedett.

Ezt követően sok jegybank aranyvásárlásba kezdett, és a folyamatot a múlt évtized közepétől már a legjobb minőségű állampapírok rendkívül alacsony hozama is serkentette. A legnagyobb vásárlók között volt Kína, India, Oroszország, Törökország és az Egyesült Arab Emirátusok is, de Magyarország mellett Lengyelország is jelentős mennyiséget vásárolt. A legnagyobb gazdaságok közül az USA és Németország sosem csökkentette le jelentősen tartalékait, így például az Egyesült Államok tartaléka nagyjából 8000 tonna, ami a világ jegybanki aranykészletének negyede.

A világ jegybankjai a fellehető, azaz eddig kibányászott arany nagyjából 20 százalékát tartják maguknál.