A jólét sem gyógyír? Öngyilkossági adatok összefüggései hazánkban és az EU-ban
ElemzésekAz Eurostat szeptember 9-i jelentése szerint 2023-ban, EU-s szinten enyhe javulás tapasztalható az öngyilkosságok számában. 2023-ban 48 370-en lettek öngyilkosok, ez 100 ezer főre vetítve 10,4 haláleset, az összes elhalálozás egy százaléka. A legtöbb öngyilkosság, 100 ezer főre vetítve, 18,8 fő. Litvániában, a legkevesebb 3,5 fő Cipruson történt. A magyar érték 16,1, ami Litvánia és Szlovénia után a harmadik legmagasabb érték.
Egyáltalán nem igaz, hogy a gazdaságilag fejletlenebb országokban többen vetnek véget életüknek. Éppen fordítva: a gazdagabb országokban többen lesznek öngyilkosok. 
A magyar érték alakulását hosszabb időtávon az 1. ábrán látjuk.
1. ábra. 100 ezer főre jutó öngyilkosság Magyarországon 2011–2023
Forrás: Eurostat
Az ábrán azt látjuk, hogy 2011-hez viszonyítva jelentős javulás következett be. 2023-ra 7,12 fővel, azaz 33,6 százalékkal csökkent a 100 ezer főre jutó öngyilkosságok száma. Természetesen a 2023. évi 16,1 fő még mindig nagyon sok. A V4-ek között ezzel az értékkel az utolsó helyen vagyunk. Különösen nagyok a regionális eltérések.
2. ábra. 100 ezer főre jutó öngyilkossági adatok Magyarországon 2023-ban, regionális bontásban
A 2. ábrán azt látjuk, hogy Dél-Alföldön az öngyilkosságok száma 10,7 fővel, 81,7 százalékkal magasabb, mint Budapesten. A jelenség nem új. Már 2011-ben is a Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 34,5 fő az öngyilkosságok száma. A budapesti érték akkor 19,1 fő volt, vagyis a különbség 15,4 fő, vagyis a különbség 2023-ra csökkent.
A legalacsonyabb értéket, ami 10 fő, Nyugat-Dunántúlon találjuk. Ez 2011-ben 17,2 fő volt, a javulás tehát 7,2 fő, ez a csökkenés gyakorlatilag megegyezik az országos értékkel. A továbbra is magas öngyilkossági adatoknak persze szerteágazó okai vannak. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a statisztikai adatok szerint az öngyilkossági adatok és az adott ország gazdasági eredményei között nem található szoros összefüggés. A 3. ábrán néhány ország esetén az öngyilkossági és a GDP-adatokat látjuk.
3. ábra. Öngyilkossági adatok (2023) és a GDP/fő érték (EU = 100, PPP, 2025)
Forrás: Eurostat, 2024. 07. 09.
Az ábrán azt látjuk, hogy a magas GDP/fő mutatóval rendelkező Svédországban, Finnországban és Szlovéniában jelentősen nagyobb az öngyilkosságok száma, mint az alacsonyabb GDP/fő értékű Görögországban, Bulgáriában vagy Szlovákiában. Tehát nem jelenthető ki, hogy az alacsonyabb gazdasági teljesítmény magyarázza a magasabb öngyilkossági adatokat.
A földrajzi elhelyezkedéssel sem hozhatjuk egyértelmű kapcsolatba az öngyilkossági adatokat, hiszen míg a finn és a svéd érték nagyon magas, a dán jóval alacsonyabb. Az alacsonyabb mediterrán értékek mellett viszont Szlovéniában, amely Olaszországgal szomszédos, kiugróan magas az érték. A mélyebben fekvő okok magyarázata nyilván pszichológiai, szociológiai, kulturális és politológiai elemzést is igényel. Az adatokból azonban még az is látható, és ez közös jellemző, hogy a 65 éves és idősebb korcsoport, illetve a férfiak körében magasabb az öngyilkosságok száma. Magyarország esetén például a Dél-Alföldön 100 ezer főre vetítve 45 a 65 éves és idősebbek körében az öngyilkosok száma, míg az átlagérték ebben a régióban 23,8.
Az adatok és az okok további, mélyebb elemzése fontos társadalmi következtetések levonását és a helyzet javítási lehetőségeinek feltárását segíthetné. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen a nagy emberi veszteségek a nemzeti vagyon legfontosabb elemének, a humán vagyonnak a fogyását jelzik, amit jó lenne megállítani.