Kiégés, stressz, depresszió - Súlyos ára van a folyamatos munkahelyi elérhetőségnek

A munkahelyen sem pusztán információcserére, hanem a társas kötődésre és a személyes kapcsolatokra vagyunk programozva – a természet így segít nekünk a stressz szabályozásában, valamint a biztonság és az összetartozás érzésének megteremtésében. Amikor valódi, emberi kapcsolódást tapasztalunk, az idegrendszerünk megnyugszik, és pszichológiai erőre teszünk szert, amit például a bizalomban és a rugalmasságban kamatoztathatunk. 

Márpedig ezeket a készségeket digitális kapcsolattartással lehetetlen megerősíteni. Mivel a munkahelyen is egyre több időt töltünk el a képernyő előtt - főleg, ha még az értekezletek is ebben a formában zajlanak -, a személyes kapcsolatok által elnyerhető készségek gyengülnek.

A digitális világ térnyerésével a magányosság folyamatosan növekszik. Az elszigeteltség és a stressz a modern élet meghatározó jellemzőivé váltak, ami a fejlett országok csökkenő népességszámában is tükröződik. 

Ma az emberek 41 százaléka az ideje nagy részében magányosnak érzi magát, 39 százalékuknak pedig mindössze kettő vagy annál is kevesebb barátja van az életben - olvasható a Psychology Today munkahelyi elidegenedés hatásairól szóló elemzésében. 

Friss munkahelyi tanulmányok szerint a munkavállalók nagyjából fele tapasztalja a kiégés tüneteit és még ennél is többen számolnak be a munkával kapcsolatos krónikus stresszről és kimerültségről.

Ráadásul mindössze egyetlen év alatt, 2023-ról 2024-re, 74 százalékkal ugrott meg a mentális egészségügyi okokból szabadságra kényszerülő dolgozók száma.

Az elérhetőség illúziója 

A mentális gondok egyik fő oka az, hogy a digitális kommunikáció igazán soha nem áll le. Míg régebben a munkavállalóknak volt idejük a kikapcsolódásra és a regenerálódásra egy nehéz munkanap után, ma az amerikaiak 43 százaléka heti 5–21 plusz órát dolgozik a hivatalos munkaidején felül a Gallup és a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) adatai szerint. 

Munkakörtől függően jelenleg körülbelül 10–50 százalékkal dolgozunk többet, mint 2001-ben – és ezt leginkább a digitális munkaeszközeink teszik lehetővé.

Bár az online eszközök kényelmesek, a képernyőn keresztüli interakciók nem képesek helyettesíteni a személyes kapcsolatok biológiai és érzelmi előnyeit. A személyes kapcsolódás ugyanis - jó esetben - csökkenti a stresszt, valamint bizalmat és ellenállóképességet épít, ami pusztán digitális kapcsolattartással nem elérhető.

Mivel a felnőttek 20–30 százaléka amúgy is túlzott okostelefon-használó, ezért szervezeti szinten kell újraterveznia munkát.

Csökkenteni kell a felesleges digitális zajt és tudatosabban kell kommunikálni. Tisztázni kell a válaszadási időkre vonatkozó elvárásokat, hogy megszűnjön a folyamatos készenlét kényszere, így a túlterheltség csökkenhessen.

2. A megbeszélések (meetingek) újragondolása

A Microsoft adatai szerint a meetingek mennyisége 252 százalékkal nőtt 2020 és 2025 között.

• A vezetőknek fel kell tenniük a kérdést: valóban szükség van-e az adott megbeszélésre, vagy csak lepapírozásra kellenek.
• A meetingeket érdemes eszközmentessé (mobil- és laptopmentessé) tenni. Ha a résztvevők nem az üzeneteiket bújják közben, a döntések tisztábbak, a beszélgetések mélyebbek lesznek.
• A kevesebb formális meeting teret ad a spontán, kötetlen beszélgetéseknek (például a kávégép melletti csevej), ami építi a munkahelyi bizalmat.

3. A munkaidő határainak visszaállítása

A pihenőidő védelme elengedhetetlen a munkavállalók regenerációjához.

A munkaidő utáni, hétvégi és szabadság alatti elérhetőség korlátozása a hosszú távú teljesítmény és a fenntarthatóság alapja.

4. Jelenlévő, tudatos vezetés

A vezetők sincsenek biztonságban a digitális kimerültségtől. A vezetés alapvetően a figyelemről szól: ha a vezető figyelme megosztott és fáradt, azt a csapat is megérzi. A túlterhelt vezető képtelen empátiát mutatni. Az igazi odafigyelés és a valós jelenlét azonban jó példát mutathat a többi munkavállalónak is.