Ma megismerhetjük a hazai inflációs adatokat

Szeptember 10-én, kedden érkeznek az augusztusi hazai inflációs adatok

Bár az éves bázisú inflációs mutató az elmúlt hónapokban csökkenő tendenciát mutatott (áprilisban és májusban még 3,9% volt a mutató); az év végéhez közeledve a bázishatás miatt ismét magasabb számokat láthatunk majd. Épp ezért kíséri kiemelt figyelem a kedden megjelenő inflációs adatokat, amelyek fontos szerepet játszanak majd az MNB szeptember 24-i kamatdöntő ülésekor is.

Az inflációs pályát a forint főbb devizákkal szembeni árfolyamalakulása is befolyásolja, egy MNB-tanulmány kimutatta, az árfolyam 1%-os megváltozása két éves időhorizonton 0,1-0,2%-kal módosíthatja a fogyasztói árakat. Mivel augusztus vége óta az EUR/HUF árfolyam 330 körül, történelmi csúcsok közelében mozog, ezért a vállalkozások mellett a piaci szereplők részéről is kitüntetett figyelem övezi az adatok megjelenését.

Továbbá egy másik fontos esemény is megmozgathatja a hazai fizetőeszköz árfolyamát, mégpedig az ECB szeptember 12-i kamatdöntő ülése; ugyanis az ECB korábbi kommunikációja szerint a közeljövőben akár újabb monetáris lazító intézkedések érkezhetnek, ezek pedig hatást gyakorolhatnak a hazai monetáris politikára is.

Visszatérve a kedden érkező adatokhoz, várakozásunk szerint a hazai infláció 2019 augusztusában 3,4%-on állhatott 2018 augusztusához viszonyítva, mely a dinamika minimális növekedését jelentené a júliusi 3,3%-os árszínvonal-emelkedést követően. Következésképpen, a hazai headline infláció értéke továbbra is távol maradhat az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os szintjétől. A külső inflációs nyomás továbbra is alacsony szinten maradt, valamint az üzemanyagárak kismértékű mérséklődését tapasztalhattuk augusztusban 2019 júliusához képest. Továbbá a júliusi adóváltozások kismértékű átgyűrűzésére számítunk augusztusban.

Előretekintve, a hazai átlagbérek várakozásunk szerint 2019-ben és 2020-ban egyaránt tovább emelkedhetnek, mely mögött a feszes munkaerőpiac áll. Ezt tovább fokozzák a tavaly év végi minimálbér- és garantált bérminimum-emelések.

Következésképp, az előttünk álló években jelentős maradhat a belső árnyomás, és a keresetek növekedése a fogyasztói árakba is átgyűrűzhet. E tendencia ellen hathat viszont a szociális hozzájárulási adócsökkentés (idén július 1-jétől az adókulcs 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent, és 2020-ban 15,5%-ra mérséklődhet tovább a reálkereset alakulásának függvényében).

Ahogy a bevezetőben is jeleztük, a hazai inflációs pálya idén ősszel egy technikai tényező, a bázishatás miatt lejjebb kerülhet, ám az év vége felé ismét emelkedő pályára állhat elemzésünk szerint. Várakozásunk szerint a headline infláció 2019-ben és 2020-ban is 3,4%-os átlagos szintet érhet el az előző év azonos időszakához mérve, melyet két, egymással ellentétes tendencia mozgat. Míg a hazai gazdaságból érkező belső árnyomás az infláció gyorsulásának irányába hat, addig az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és a szabályozott árú termékekben várható visszafogott árszínvonalromlás mérsékelheti a hazai inflációs dinamikát.

Pénteken a hazai építőipari szektor júliusi teljesítményét ismerhetjük meg

Szeptember 13-án friss, júliusi építőipari adatokat közöl a KSH. A magas bázis ellenére dinamikusan indult a 2019-es év az építőiparban, 2019 első hat hónapjának mindegyikében bővülést mutatott a szektor.

2019 júniusában az építőipari termelés volumene 20,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit (nyers adat), az építőiparon belül mind az épületek, mind pedig az egyéb építmények alágazatok kibocsátása növekedni tudott.

Az ágazat idei évben eddig tapasztalt kiemelkedő teljesítménye várakozásunk szerint érdemben lassulhat 2019 végére vagy 2020 elejére. Ez a dinamika tetten érhető az építőipari szerződésállomány változásában, amely tavaly év végétől csökkenésnek indult és 11,2%-kal volt alacsonyabb idén június végén az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva. 2019 eleje óta az ágazat bizalmi indikátora is csökkenni kezdett, ami szintén az ágazat romló kilátásait vetíti előre.