Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

A kínai kémek már ellephették Amerikát - a legnagyobb cégekben is bent lehetnek

Elemzések2024. jún. 26.Sz.A.

A Google, az OpenAI és a Sequoia Capital igyekszik javítani a biztonsági gyakorlatát nagy horderejű kémügyeket követően - írja a Financial Times.

A Szilícium-völgy vállalatai fokozzák a személyzet és a potenciálisan toborzott személyek biztonsági átvilágítását, mivel az amerikai tisztviselők egyre súlyosabbnak fenyegetésnek tartják a kínai kémkedést - olvasható a Financial Times elemzésében.

Az olyan tech cég óriások, mint a Google, és az olyan ismert induló vállalkozások, mint az OpenAI, közvetlen munkatársai elmondása szerint fokozzák a személyzet átvilágítását.Erre a lépésre azért van szükség, mert attól tartanak, hogy a külföldi kormányok próbálnak hozzáférni szellemi tulajdonhoz és vállalati adatokhoz a cégek munkavállalóin keresztül.

Kockázati tőketársaságok, mint például a Sequoia Capital, amely több tucat induló vállalkozással működik együtt, köztük Elon Musk xAI-jával, szintén arra ösztönöztek néhány portfóliócéget, hogy szigorítsák a személyzet ellenőrzését, miután tudomásukra jutott, hogy kémügynökségek amerikai technológiai fejlesztőket vesznek célba.

A Sequoia csaknem két évtized után tavaly, geopolitikai nyomás miatt beszüntette saját kínai vállalkozását.

Alex Karp, a Palantir, az amerikai védelmi ipar 53 milliárd dolláros adatelemzési vállalkozás vezérigazgatója szerint a kínai kémkedés az amerikai tech cégek számára „óriási probléma”, különösen a vállalati szoftverek, nagy nyelvi modellek és fegyverrendszerek gyártói számára.

Az Egyesült Államok elmúlt két évben kiadott fokozott figyelmeztetései nyomán a vállalatok szigorú intézkedéseiket hoztak a fenyegető kínai kémkedés miatt.Washington és Peking egyre erősödő stratégiai versenyben van. Az Egyesült Államok exportkorlátozásokat vezet be, hogy megnehezítse Kína számára a legkorszerűbb technológiák megszerzését és fejlesztését, beleértve a mesterséges intelligenciát és a legkorszerűbb chipeket.

Ugyanakkor aggodalomra ad okot az amerikai technológiai vállalatoknál tapasztalható idegengyűlölet növekedése, tekintettel a nagy számú ázsiai származású dolgozóra.

HR McMaster, az Egyesült Államok korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, aki technológiai cégeknek és befektetési cégeknek adott tanácsot a külföldi kémkedés kockázataival kapcsolatban a kormányból való távozása óta, azt mondta, hogy a kínai hírszerző ügynökségek fenyegetése „teljesen valós, és folyamatosan megfigyelhető”.

A kínai kémügyek több évtizedes múltra tekintenek vissza, de úgy tűnik, hogy az utóbbi években megsokasodtak. Márciusban az amerikai ügyészség vádat emelt a Google egy volt szoftvermérnöke ellen, mert állítólag mesterséges intelligenciával kapcsolatos üzleti titkokat lopott el és adott át titokban két kínai székhelyű cégnek. Az Egyesült Államok szerint az elmúlt öt évben a Tesla, a Micron és a Motorola cégeknél történek példátlan szellemi tulajdonra vonatkozó kínai lopások.

A közelmúltban néhány magáncég azzal a céllal alapult meg, hogy a kínai kémkedés veszélyeivel kapcsolatos stratégiai hírszerzési információkat kínáljanak vállalkozásoknak.

A utah-i székhelyű Strider Technologies, amelyet Greg és Eric Levesque ikrek indítottak 2019-ben, olyan adateszközt biztosít a vállalatok számára, melynek célja, hogy megakadályozza, hogy külföldi országok célba vegyek a cég alkalmazottait, valamint harmadik fél szállítók és beszállítók beszivárgását.

Greg Levesque, vezérigazgató elmondta, hogy a Strider eszközeit a közelmúltban feltörekvő technológiákon működő induló vállalkozások körében alkalmazták, mint például a kvantumszámítást, a mesterséges intelligenciát és a szintetikus biológiát, „amelyek Kína „bevásárlólistájának” az elején állnak.”

A Strider rendszere mesterséges intelligencia segítségével gyűjt adatokat azokról a módszerekről, amelyeket a külföldi hírszerző ügynökségek alkalmaznak a megcélzott vállalatok és munkatársaik esetében. Például több száz kínai „tehetség programot” követ nyomon, amelyek állítólag külföldi tudósokat és professzorokat toboroznak, és arra ösztönzik őket, hogy technológiákat lopjanak Kína katonai és gazdasági céljainak előmozdítása érdekében. 

Ha egy dolgozót a Strider rendszere megjelöl, a vállalatok további szűréseket hajthatnak végre, például átvilágítják az egyén külföldi családi vagy pénzügyi kapcsolatait, valamint az olyan országokba való utazásaikat, ahol a külföldi titkosszolgálatok toborzást végeztek.

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma 2022-ben megszüntette a Trump-kormány idején induló „Kínai Kezdeményezés” című ellentmondásos programot, miután polgárjogi csoportok bírálták, hogy faji alapon végzett profilalkotást. Vizsgálat alá került azután is, hogy több kínai hátterű akadémikus, tudós ellen indított bíróság ügyet megszüntettek.

De a kezdeményezés többek között a Harvard Egyetem kémiaprofesszorának, Charles Liebernek az elítéléséhez is vezetett. Kiderült, hogy titokban pénzt fogadott el Kínából egy államilag támogatott programon keresztül, amelynek célja tudományos ismeretek és szakértelem terjesztése az Egyesült Államokban és máshol.

Novemberben Christopher Wray, az FBI igazgatója nyilvános rendezvényt tartott a Szilícium-völgyben az Ausztráliát, Kanadát, Új-Zélandot, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat magába foglaló Five Eyes hírszerző hálózat munkatársaival. Arra buzdította a tech vállalatokat, hogy „szálljanak szembe a Kínából jövő példátlan fenyegetéssel”.

A Szilícium-völgyi cégcsoportokat, amelyek az Egyesült Államok védelmi minisztérium szerződéseire pályáznak, arra ösztönözte, hogy szélesítsék ki a kínai kémfenyegetésekkel szembeni kellő gondosság hatókörét és mértékét. Az amerikai védelmi ügynökségekkel együttműködő kereskedelmi tech vállalatoknak szigorú biztonsági intézkedéseknek kell alávetniük magukat.McMaster, aki egyben az amerikai hadsereg nyugalmazott altábornagya, a következőket mondta: „A nemzetbiztonsági vonatkozású kutatás-fejlesztés túlnyomó többsége korábban kormányzati program volt, most pedig a magánszektorban történik, így ezek a cégek potenciálisan vonzó célponttá váltak Kína számára.”