A koronavírust mesterséges intelligencia fedezte fel decemberben

2020. január 6-án az USA Járványvédelmi Központja (CDC) felfigyelt a koronavírusra. Három nap múlva, január 9-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetést adott ki.

Január 30-án pedig a WHO globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a koronavírus miatt.

A járvány mostanra nemzetközi válsággá nőtte ki magát. A vállalatok részben leálltak. A világ versenyt fut az idővel, hogy megfékezze a vírust és megtalálja az ellenszert – itt azonban többről van szó, mint egy egyszerű betegségről; a geopolitika és a technológia is fontos szerepet játszik. Végtére is egy algoritmus, nem pedig egy ember, fedezte fel a koronavírust, a legveszélyesebb járványt a spanyolnátha óta.

És az egészségügyi rendszerek mellett a geopolitika az, ami egyre inkább meghatározza, hogy a vírus mikét befolyásolja a világot.

A koronavírus „geopolitikai szemmel”

Mi is az a koronavírus geopolitikai szempontból? Természetesen egy járvány. És a járványok régóta befolyásolják a geopolitikát (és a geoökonómiát). A vírusbetegségek évtizedek óta formálnak át teljes régiókat és hátráltatják az üzletet (pl. az AIDS vagy a malária a szubszaharai Afrikában). A koronavírus ugyanezt teszi.

A British Airways (BA) például minden beérkező és kimenő kínai járatot leállított.

Ez nagy áldozatot jelent. A légitársaság számára ugyanis évekig prioritás volt, hogy Kínába terjeszkedjen. Ami azt illeti, 2014-ben a BA több kínai városba is javasolt útvonalat, például Guangzhouba, Shenzhenbe, Chongqingba és – ami a legérdekesebb számunkra – Wuhanba. Ez jól mutatja a koronavírus erejét.

A vállalatok lezárják a nyereséges kereskedelmi folyosókat, fenyegetve ezzel a bevételüket és végső soron a sikerüket.

A kormányok ugyanakkor cselekednek. Szingapúr kitiltott minden kínai látogatót, Oroszország lezárta a Kínával közös határ egy részét, és az Ausztráliához és Vietnamhoz hasonló országok korlátozni kezdik a közelmúltban Kínában járt külföldiek belépését. Ezek mind szokásos lépéseknek számítanak, ha járványról van szó. A koronavírus azonban ezen túlmutathat: lehet, hogy nem csak a vállalkozásokra és a határokra lesz hatással, mert a vírus több szinten működik. Azon túl, hogy egy járvány, felfedi az országok és vállalatok hozzáállását. Vegyük például Kína „barátait”. Az olyan országok, mint Oroszország, Észak-Korea és Szingapúr, amelyek gazdaságilag és katonailag függenek Kínától, elsőként zárták le területüket és kezdtek elhatárolódni. Nem tétováztak, és nem gondolkoztak el a Kínával való viszonyukon.

Viszont például az USA, India vagy Japán nem tettek ilyen szélsőséges lépéseket. Ők óvatosságra intenek és figyelmeztetik az állampolgáraikat, de nem tiltják ki a kínaiakat és nem zárják le a határukat. Az irónia nyilvánvaló. Kína barátai úgy viselkednek Kínával, mint ahogyan Kína versenytársainak kellene! Vajon Peking felismerte ezt? És vajon az, ahogyan Kína úgynevezett barátai viselkedtek, befolyásolja majd a kínai külpolitikát a jövőben?

A vállalatok ugyanakkor váratlan lépéseket tesznek Kínával szemben. Vegyük példának az Apple-t. Az USA-n kívül Kína az Apple legfontosabb piaca. Az Apple kifejezetten a kínai piacra tervez termékeket. Az Apple még a termékbemutatókon is a mandarin nyelvet kezdte el használni, nem a franciát, németet, japánt vagy hindit, ami egyértelműen jelzi, merre szeretne az Apple terjeszkedni.

Az Apple mégis bezárta valamennyi üzletét és irodáját Kínában. Ez azt jelenti, hogy amíg az üzletek (és irodák) nem nyitnak ki újra, az Apple China kiskereskedelmi ága semmilyen bevételt nem fog termelni: nem lesznek iPhone eladások, sem AppleCare javítások.

Vajon ugyanígy járna el az Apple az USA-ban, ha a koronavírus terjedne? Valószínűleg nem, hiszen túl nagy lenne a bevételkiesés. Az Apple bizonyára tudja, hogy Kínában el tudja viselni a bevételek kiesését. A vállalat talán az online megrendelésektől reméli, hogy ellensúlyozzák a kiskereskedelmi veszteséget. Így vagy úgy, az Apple a koronavírus miatt olyan döntéseket hoz Kínában, amelyeket más nagy piacokon nem hozna. És ez rámutat arra, hogy Kína valójában mennyire „központi” piac a nagyvállalatok számára.

A koronavírus új geopolitikai következményei

A koronavírus nemcsak kizökkenti a világot és rejtett igazságokat tár fel, hanem új geopolitikai realitásokat is teremt.

1. Először is az intézmények jelentősége most jobban megkérdőjeleződik, mint valaha. A WHO hiába fogalmaz meg ajánlásokat, amelyekkel a koronavírusra adott globális választ próbálja irányítani, sok kormány figyelmen kívül hagyja ezeket. Az egyik ilyen ajánlás arra szólítja fel a kormányokat, hogy ne vezessenek be „kereskedelmi vagy utazási korlátozásokat”, mint amilyen az utazási tilalom. De Olaszországtól Vietnamig számos ország szab ki tilalmat a Kínába, illetve onnan érkező repülőjáratokra. A WHO már nem bír akkora befolyással (vagy ellenőrzéssel), mint korábban: egyre jelentéktelenebbé válik. 
2. Másodszor, a technológia szerepe soha nem volt még ilyen fontos a globális kérdésekben. A mesterséges intelligencia volt az Kanadában, ami rábukkant a vírusra. És előfordulhat, hogy a gyógyszeripari cégek által alkalmazott mesterséges intelligencia segít majd az ellenszer kifejlesztésében. És könnyen lehet, hogy szintén a mesterséges intelligencia fog segíteni a kormányoknak abban, hogy meghatározzák, a lakosság mely szegmensei szorulnak rá leginkább az oltóanyagra. A technológia szolgál azzal a tudással, amelyet egykor az országok és cégek nyújtottak. Ez geopolitikai következmények és lehetőségek sorával jár. Meglehet, hogy a nemzeteknek például egyre inkább a mesterséges intelligenciára kell támaszkodniuk az új fenyegetések azonosításakor, akár betegségekről, akár társadalmi feszültségekről van szó. És elképzelhető, hogy az alapján intézkednek majd, amit a mesterséges intelligencia tanácsol nekik. Képzeljük el például, hogy mi lett volna, ha a kanadai kormány megelőző intézkedéseket tesz, miután a kanadai mesterséges intelligencia azonosítja a koronavírust Kínában. A karanténoktól és az utazási tilalmaktól kezdve a kanadai állampolgárok visszahívásán át az új egészségügy-politikáig Kanada mind belföldön, mind nemzetközileg a mesterséges intelligencia tanácsára cselekedne. És mindezt csendben tehetné meg anélkül, hogy bárkinek elárulná az okát. A világ többi része pedig tanácstalanul állna a helyzet előtt, mert nem tudná, hogy egy új vírus ütötte fel a fejét Kínában. Vagy Kanada esetleg nyilvánosan jelentené be a vírus felbukkanását Kínában, egyfajta nyilvános megaláztatásként vagy geopolitikai húzásként. Mindez arra mutat rá, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően az országok hamarosan alapos tudást szerezhetnek más nemzetekről a legalapvetőbb szinten. És mindemellett az országok elkezdhetik megjósolni az eseményeket azok bekövetkezése előtt. Képzeljük el, mi történne, ha Magyarország hetekkel előre tudná, hogy egy új vírus fog felbukkanni Kínában. Ez egy új típusú geopolitikához vezet, amely „algoritmikus külpolitikaként” vagy „prediktív külpolitikaként” ismert.
3. Harmadszor, a koronavírus akkor bukkant fel, amikor egyre többen tartanak a genetikailag megtervezett fegyverektől, amelyeknek szintén a technológia van a hátterében. És a világnak fel kell készülnie erre. Vegyük figyelembe, hogy némi idő kellett ahhoz, hogy a koronavírus fertőzővé váljon. Az állatok közötti terjedés után olyan vírussá mutálódott, amely állatról emberre terjed, végül pedig emberek között adódik át. Bár ez a folyamat igen gyorsan ment végbe, még így is hetekig tartott. Ez némi időt hagyott a világnak a felkészülésre. De egy genetikailag megtervezett vírus erősen fertőző lehet már a legelejétől kezdve. Milliókat fertőzhet meg hetek alatt és új globális járvánnyá dagadhat.

És ami a legrosszabb: nehéz lehet kideríteni, ki a felelős érte. Egy ország? Egy illegális csoport? Talán baleset volt?

A genetikailag megtervezett fegyverek váratlanul érhetik a világot, ha nincs rájuk vonatkozó tervünk. A koronavírus megfékezése talán modellként szolgálhat egy „ember alkotta” jövőbeni járvány esetében. Végül a gyógyszerekhez való hozzáférés geopolitikai feszültség forrásává válhat. Amerikai gyógyszeripari cégek új oltóanyagokat fejleszthetnek ki a koronavírus ellen, majd az egész világon exportálhatják őket. Csakhogy, miközben az USA és Kína sikertelenül igyekszik megoldani a kereskedelmi vitákat, az USA ugyanúgy korlátozhatja bizonyos gyógyszerek kínai exportját, mint ahogy azt egyes mesterséges intelligencia exportok esetében tette. Ezt azt jelenti, hogy a geopolitika által generált kereskedelmi feszültségek miatt Kína nem férne hozzá többé az elengedhetetlen gyógyszerekhez. Vajon az USA megteszi ezt a lépést? És hogyan reagál erre Kína?

Összegzés

Amint a világ egy új évtizedbe lép, egyben kezdetét veszi egy új kor, amely merőben új kihívásokat tartogat. Az egyik ilyen kihívást az új járványok jelentik. A koronavírus lehet, hogy csak a kezdet. Azonban ahhoz, hogy valóban megértsük, mi történik most, mi történik ezután és milyen megoldásokat kell keresni, átfogó megközelítésre van szükség. Ehhez az kell, hogy a koronavírushoz hasonló járványokra ne csupán járványként tekintsünk.

Fel kell ismerni a szélesebb körű hatásokat, többek között a geopolitika és a vállalkozások szempontjából. Ha ezt a megközelítést választjuk, új paradigmákat és ötleteket tudunk gyűjteni.

Például, hogy milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia, illetve játszanak más technológiák a járványvédelemben és a globális kérdésekben. Vagy az intézmények relevanciájának (és esetleges megújításának) kérdése.

Végső soron mindez meg fogja határozni az országok, cégek vagy városok hosszú távú sikerét. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek új szabályok szerint kell játszania. Ebben az új játékban a geopolitika régi és új világa egymás mellett létezik, egyesül és csap össze úgy, ahogy csak kevesen képzelték volna. Ebben az új játékban az új kockázatok és lehetőségek azonosítása lépéselőnyt biztosít a játékosok számára.

A koronavírus ennek az új forgatókönyvnek az első fejezete. A kérdés csak az, hogy a világ vajon felismerte ezt?

A szerző az Új Geopolitika (Next Geopolitics) könyv szerzője.