A láthatatlan veszteség: miért veszít értékéből a folyószámlán álló pénzünk?
ElemzésekA magyar háztartások megtakarításainak egy része oly módon van elhelyezve, hogy az infláció csendben, de folyamatosan csökkenti az értékét. A jelenség nem új, ráadásul a következményei most sokkal egyenlőtlenebbek.
- Sokan még mindig a legrosszabb helyen tartják a megtakarításaikat.
- Az infláció ugyan már alacsony, de a veszteség nem tűnt el.
- Az okok között van a megszokás és az, hogy a jobb lehetőségek utánajárást igényelnek.
A magyar háztartások betétállományának nagy része gyakorlatilag nulla vagy jelképes kamattal áll a bankokban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások teljes betétállománya május végén elérte a 14 800 milliárd forintot.
Ennek 86,3 százaléka, közel 12 800 milliárd forint látra szóló és folyószámlabetétben van, minimális vagy nulla kamattal.
A lekötött forint- és devizabetétekben mintegy 2 000 milliárd forint található. Az arány évek óta alig változik, miközben a teljes összeg emelkedik. Az egyenleg nem csökken, de a vásárlóerő az inflációval arányosan romlik. A KSH 2026. júliusi adata szerint az éves infláció 1,2 százalék volt. A 12 800 milliárd forintnyi alacsony kamatozású állományra vetítve ez egy év alatt közel 220 milliárd forintnyi vásárlóerő-veszteséget jelent.
Amikor az infláció 2023-ban átlagosan közel 18 százalékon járt, ugyanez a jelenség évi több ezer milliárd forintnyi vásárlóerőt emésztett fel. A veszteség eloszlása nem egyenletes. Az MNB statisztikája szerint
a háztartások pénzügyi vagyona erősen koncentrált: a leggazdagabb 10 százalék birtokolja a megtakarítások közel háromnegyedét.
A nagyobb vagyonú háztartások aktívabban keresik a jobb ajánlatokat, míg a kisebb megtakarítással rendelkezők pénze marad a kamatmentes folyószámlákon. Ez azt jelenti, hogy az inflációs veszteség aránytalanul azokat terheli, akiknek az adott összeg a legtöbbet számítana. Fontos azt is megjegyezni, hogy a látra szóló állomány egy része tranzakciós célú, tehát a mindennapi költések fedezésére szolgál, nem mind megtakarítás.
Miért nem fektetnek be sokan?
A jelenségnek több oka van. A 2022–2023-as kamatemelési ciklusban a jegybanki alapkamat 13 százalékra nőtt, amitől a bankbetétek lekötött kamatai messze elmaradtak. Sokan azt látták, hogy még a lekötésért sem kapnak érdemi hozamot a banktól.
Ez a csalódás máig él, és sokakat visszatart attól, hogy most lekössék a pénzüket.
Az adómentes, jóval nagyobb nyereséggel kecsegtető lehetőségek (állampapír, Tartós Befektetési Számla) esetén a plusz ügyintézés és tanulás riaszt el sokakat. Egy államkincstári számla vagy egy TBSZ nyitása nem bonyolult, de időt, utánajárást és minimális pénzügyi ismeretet igényel.
Ehhez kapcsolódik
a harmadik és legelterjedtebb ok, a megszokás.
A folyószámlán álló pénz nem igényel figyelmet, látszólag nem veszít az értékéből, senki nem sürgeti a döntést és nem kell vele foglalkozni.
A legegyszerűbb megoldások
Az optimális megoldás függ az időhorizonttól, a kockázatvállalási hajlandóságtól és az adózási helyzettől. Az állampapíroknál a legfontosabb előny továbbra is az adómentesség, mivel a teljes hozam a befektetőnél marad.
Fontos megemlíteni, hogy az alacsony inflációs környezet különösen a fix kamatozású papíroknak kedvez. Ezzel szemben a korábban népszerű inflációkövető PMÁP kamata jelentősen csökkenhet.
A Tartós Befektetési Számlán szinte bármilyen értékpapír elhelyezhető.
Évente egy TBSZ nyitható szolgáltatónként, a tőkét az adott évben kell befizetni, öt év után teljes adókedvezmény érvényesíthető. Hosszabb (5-10 éves) távon érdemes a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) világát megismerni. Rövid távon árfolyam- ingadozás és tőkeveszteség lehetséges, ezért csak olyan pénzt érdemes befektetni, amelyre belátható időn belül nincs szükség.
