A magas energiaár és a chiphiány lenullázta a többletünket: meddig marad az ikerdeficit?
ElemzésekHogy alakulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege 2021 és 2022 során? Mennyiben rontják a magasabb energiaárak az importon keresztül a mérleget, illetve mennyiben fékezi a chiphiány az exportszektortot? Átfordulhat-e többletbe az egyenleg 2022-ben? Erről kérdeztük a Raiffeisen Bank és a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezető elemzőit.
A megkérdezett elemzők elmondása alapján a globális chiphiány és alkatrészhiány továbbra is kedvezőtlenül hat az autógyártásra és az elektronikai iparra, így végeredményben a hazai exportszektorra. Mindkét ágazatban a nyári hónapoktól kezdődően tart a termeléscsökkenés. E téren ráadásul nem várható pozitív fordulat az előttünk álló 6-9 hónapban.
A globális alkatrészhiány mellett a másik kedvezőtlen fordulat az energiaárak elszabadulása volt. Az európai gázárak és az elektromos áram ára megsokszorozódott az ősszel, illetve az olaj ára is jelentősen emelkedett.
Forintban kifejezve több, mint duplázódott 2021 harmadik negyedévében az energiaimportunk éves alapon. Az igazi drágulás ráadásul csak a negyedik negyedévben következett be.
A legvalószínűbb forgatókönyvnek ugyanakkor az tűnik, hogy 2022 második felében a fenti folyamatok lassanként megfordulnak. Összességében tehát a külkereskedelmi folyamatok jelenlegi romlása már csak egy-két negyedévig tarthat.
A bizonytalanság azonban nagy. Az adatok csak az első két negyedévre állnak rendelkezésre. Jövőre pedig még nem látható, mennyire tudnak normalizálódni az energiaárak, illetve mennyire tud helyreállni a járműgyártás termelése.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2021 és 2022 során a GDP megközelítőleg 2 százaléka körül alakulhat.
Raiffeisen Bank
Kedvezőtlen fordulatot vett 2021 nyarától Magyarország gazdasági környezete és ezzel párhuzamosan a külső egyensúlyi folyamatokban is jelentkeznek a romló tendenciák – mutatott rá Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
A hazai feldolgozóipari exportot jelentősen hátráltatják a globális beszállítói problémák. A jéghegy csúcsát a chiphiány miatti autógyár leállások jelentik, de az alapanyaghiány a feldolgozóipar számos ágazatában okoz nehézségeket. Ráadásul még ha sikerül is a szükséges input alkatrészeket beszerezni, jellemző, hogy drágábban, kevesebbet és csak komoly csúszásokkal.
A két legnagyobb súllyal bíró alágazat az autógyártás és az elektronikai ipar, melyekben a chiphiány miatt a nyári hónapoktól kezdődően tart a termeléscsökkenés – fejtette ki Török Zoltán.
Sajnos nem adnak okot sok bizakodásra a kilátások sem: az előttünk álló 6-9 hónapban nem várható pozitív fordulat.
A globális alkatrészhiány mellett a másik kedvezőtlen fordulat az energiaárak elszabadulása volt. Az európai gázárak és az elektromos áram ára megsokszorozódott az ősszel, illetve az olaj ára is jelentősen emelkedett.
Ahogyan alapanyagokból, úgy energiahordozókból is nettó importőr Magyarország.
Forintban kifejezve több, mint duplázódott a harmadik negyedévben az energiaimportunk 2021-ben 2020-hoz képest. Az igazi drágulás ráadásul csak a negyedik negyedévben következett be.
Mindezek mellett a feldolgozott termékek esetében – melyekből Magyarország jellemzően többet exportál, mint importál - jóval kisebb mértékben emelkedett az árszínvonal. Ezt a jelenséget nevezzük cserearány-romlásnak – fejtette ki a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
A legvalószínűbb forgatókönyvnek ugyanakkor az tűnik, hogy 2022 második felében a fenti folyamatok lassanként megfordulnak. Így a globális alkatrészhiány miatti problémák mérséklődnek, és a 2021 második felében tapasztalt magas energia és nyersanyag árak is csökkenhetnek egy év távlatában.
Ezen túlmenően a hazai gazdasági szerkezetben is olyan változásokra lehet számítani, amelyek a külső egyensúly javulását vetítik előre. Egyrészt, várható, hogy a hazai feldolgozóipari export-kapacitások jelentősen bővülnek. Nem csak 2022-ben, hanem az utána következő években is. Másrészt a 2021-et és 2022 első felét jellemző belső keresleti – mind fogyasztási, mind beruházási - expanzió is mérséklődhet.
Összességében tehát a külkereskedelmi folyamatok jelenlegi romlása már csak egy-két negyedévig tarthat Török Zoltán várakozásai alapján.
Ami a folyó fizetési mérleg tételeit illeti, az áruforgalmi egyenlegben várt kedvező fordulat mellett a szolgáltatások egyenlege tartósan kedvező pályán mozog. Igaz a jövedelmek esetében pedig éppen az egyre nagyobb deficit az, amivel számolni érdemes.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2021 és 2022 során nagyságrendileg hasonlóan a GDP 1-2 százaléka közötti lehet, de Török várakozásai szerint ezt 2022-ben a tőkemérleg ellensúlyozni tudja.
Ennek fényében 2022-ben Magyarország külföld felé fennálló pénzügyi pozíciója közel lehet a kiegyensúlyozotthoz, még ha 2021-ben ez nem is tud feltétlenül teljesülni.
Századvég Gazdaságkutató Intézet
A folyó fizetési mérleg egyenlege változatos pályát járt be az elmúlt évtizedekben. 1995 és 2010 között negatív volt: volt, amikor jobban, és volt, amikor kevésbé. GDP-arányosan a legnagyobb passzívum, 9,1 százalék 2004-ben alakult ki – világított rá Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Intézet makrogazdasági üzletágvezetője.
2010 és 2018 között a folyó fizetési mérleget többlet jellemezte, maximumát 2016-ban érte el, 4,5 százalékkal.
Ezt követően az élénkülő belső kereslet miatt az egyenleg ismét negatívvá vált. 2019-ben a GDP 0,7, 2020-ban pedig – részben a pandémia hatásai miatt – annak 1,6 százalékát tette ki.
Nem váratlan és nem példa nélküli tehát az, hogy a folyó fizetési mérleg deficites.
Ami inkább meglepő, az a hiány mértéke. Az MNB tavaly decemberi inflációs jelentésében még úgy számolt, hogy a deficit mértéke a GDP 0,2–0,4 százaléka lesz. 2021. decemberi prognózisában már 3,0–3,4 százalékos hiányt vár.
Regős Gábor elmondása alapján ehhez több tényező is hozzájárult, egyaránt érintve az exportot, az importot és a jövedelemáramlásokat.
Az exportnál két tényezőt kell kiemelni: egyrészt a nemzetközi turizmus lassú visszaépülését. A turizmusból származó egyenleg 2019-ben még a GDP 2,8 százalékát érte el. 2020-ban azonban már csak annak a fele volt és 2021-ben is messze lesz még a korábbi szintjétől.
Másrészt gyengélkedést mutat a járműgyártás, mint a GDP mintegy 5 százalékát adó és legnagyobb részben exportra termelő ágazat. Ennek oka jól ismert: alapanyaghiány, chiphiány.
Az import alakulása is rontja az egyenleget. Itt leginkább a cserearány romlásának, azon belül is az energiahordozók drágulásának van szerepe, de az erőteljes belső kereslet is hatással van rá.
Az elsődleges jövedelmi egyenleg is kedvezőtlenül alakult az első félév adatai alapján. Kevesebb magyar dolgozik külföldön, ezáltal kevesebbet is utalnak haza. Ezzel szemben a Magyarországon működő vállalkozások profitkivonása emelkedett.
E tényezők alapján tehát a folyó fizetési mérleg hiánya az idén a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakulhat, a GDP 2,6 százaléka lehet, míg jövőre ez 1,9 százalékra mérséklődhet.
Itt azonban nagyon nagy a bizonytalanság. Az adatok csak az első két negyedévre állnak rendelkezésre. Jövőre pedig még nem látható, mennyire tudnak normalizálódni az energiaárak, illetve mennyire tud helyreállni a járműgyártás termelése.
A folyó fizetési mérleg becslésekor természetesen több további tényező van, amivel nehéz számolni. Ilyen például az uniós transzferek alakulása vagy éppen a profitrealizálások. Olyan tényezők, amik egyedi döntéseken és nem csak a makrogazdasági folyamatokon múlnak.
A folyó fizetési mérleg egyenlege tehát Regős Gábor várakozásai szerint rövidtávon nem fordul többletbe.
A nettó finanszírozási képesség azonban 2023-tól ismét pozitív lehet. Idén 0,8 százalékos GDP-arányos passzívummal számol Regős, míg jövőre egyensúlyban lehet a mutató.
A folyó fizetési mérleg egyenlege tehát az elmúlt időszakban sokat emlegetett egyik egyensúlyi mutató, amin javítani szükséges. Ezt leginkább az export növelése tudja megoldani, illetve kedvező piaci folyamatok is segíthetik, például az energiaárak mérséklődése.
