A magyarok többször foglalták el Bécset a történelem folyamán, mint gondolta

„S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára” -ezekkel a szavakkal még a Himnusz is megidézi azt a hadjáratot, amellyel a reneszánsz uralkodó bevette Bécset egy öt hónapos ostrom után. Miután a védők megadták magukat a város öt éven át tartozott a magyar koronához.

De nem ez volt az első eset, hogy Bécset sikerült bevenni. Már az államalapító István király csapatai is el tudták foglalni a várost egy kis időre. Kicsit leegyszerüsítve pedig minderről a német-római császár tehetett.

Kezdetben baráti a viszony

Nem sokkal azután, hogy István fejére felkerült a korona, a Német-Római császárság élére is új uralkodó került. II. Henrik a birodalmát kardokkal és lándzsákkal akarta még nagyobbá tenni, a szomszédai, de főleg a lengyel fejedelmek nagy bánatára. Magyarországgal azonban kivételezett.

Hiszen a császár István király sógora volt. Hogy milyen jó volt a viszony azt jól jellemzi, hogy a meglévő magyar koronázási ékszerek közül a legrégibb, a jogar egyik látványos alkotóeleme

az a hegyikristály gömb, amelyről sejthető, hogy II. Henrik adta ajándékba a magyar királynak.

Mivel a császár Magyarországot békén hagyta viszonylagos béke volt István uralkodása elején. Harcok ugyan voltak, de az államalapítónak eleinte csak a belső kihívói ellen kellett hadba vonulnia. Koppány legyőzése után például a határon belül létrejött „törzsi államokkal” csatázott.

Kívülről viszont egyik nagyhatalom sem tört a királyságra. István ráadásul olykor még segített is Henriknek a csehek és a lengyelek elleni harcokban, ami miatt ebben az időben alaposan meg is romlott a viszony a lengyelekkel.

Új császár, új háború

Nem túl szerencsés, hogy II. Henrik császár a feleségével együtt szüzességi fogadalmat tett. Ezért amikor 1024-ben a Német-Római Birodalom feje váratlanul meghalt, nem volt örökös, aki átvegye az uralkodást. A Szász-ház, amely a német trónon már 919 óta ült, Henrikkel ki is halt.

A színen pedig egy új dinasztia tűnt fel.

Az a Száli-ház, amelyet nem kötötték családi szálak a magyar uralkodóhoz. Mivel egyre nőtt a feszültség a nyugati határon István elkezdett készülődni egy esetleges háborúra: sejthetően ezért telepített varég-rusz harcosokat a nyugati gyepű vidékére.

A magyar király pedig jól kalkulálhatott: csak idő kérdése volt, hogy Henrik utódja, II. Konrád betőrjön Magyarországra. A hadjárat 1030-ban indult.

A németeket azonban komoly meglepetés várta: a magyarok bevetették a felperzselt föld taktikáját. Vagyis minden hasznos erőforrást vagy feléltek, elvittek, vagy elpusztítottak. Ami miatt a német haderő éhezni kezdett.

A meggyengült armada ellen a magyarok ellentámadásokat indítottak, amelyek olyan jól sikerültek, hogy Bécsnél sikerült megadásra kényszeríteni II. Konrád csapatait.

A császár ezután rá volt kényszerítve, hogy István király kedvében járjon ezért néhány területet át is adott neki.

Minderről a Halászbástyánál 1906-ban felavatott Szent István lovasszobor is megemlékezik. A talapzaton található egyik dombormű neve: Bécs hódolata. Látható rajta, ahogy a magyar király előtt mintegy képletesen meghajol Bécs. Stróbl Alajos szobrászművész az alázatos figurát, aki István előtt áll, a korabeli bécsi polgármesterről mintázta.