A mérföldkövektől a GDP-ig: az uniós pénzek költségvetési és gazdasági hatása
ElemzésekBár az augusztus végi mérföldkők teljesítésével Magyarország elkerülte az RRF-pénzek végleges elvesztését, a tényleges utalásokig még hátravan az Európai Bizottság és az Ecofin jóváhagyása. Az uniós források beáramlása nem egy egyszerű pénzforgalmi tranzakció: az utófinanszírozás miatt a projektek megvalósulása, a költségvetési likviditás javulása és a hosszú távú makrogazdasági növekedés időben és struktúrájában is élesen elválik egymástól.
Az elemzés röviden bemutatja az RRF-tőkeemelés gazdaságélénkítő hatásait, valamint a kohéziós és oktatási programok szabálytalansági és elmaradási kockázatait.
Az EU-tól járó pénzek költségvetési hatásainak több dimenziója is van: időbeli, pénzforgalmi és makrogazdasági.
Kezdjük azzal, hogy szó szerint eddig még nem történt meg az EU-s pénzek hazahozatala. Ami augusztus 31-e éjféléig megvalósult, az az RRF-pénzek (Helyreállítási Alap) lehívása előfeltételeinek – mérföldköveinek – teljesítése volt. Erről az Európai Bizottság most a magyar kormánytól részletes beszámolót kap, amit a Bizottság szakértői tételesen megvizsgálnak. Ha mindent rendben találnak – és ebből induljunk ki –, akkor a felülvizsgálat eredményéről a Bizottság tájékoztatja az EU pénzügyminisztereinek tanácsát, az Ecofin-t, s ha ezt a testület előreláthatóan decemberben jóváhagyólag tudomásul veszi, akkor megtörténik a pénzek utalása.
Maradva az RRF-nél: itt kétféle címen jöhet pénz az EU-tól. Egyfelől az RFF-be már befogadott, a magyar költségvetés által előfinanszírozott projektek esetében a megelőlegezett magyar pénzek "utófinanszírozása". Az ilyen címen befolyó EU-s pénzek megnövelik a költségvetés likviditását; az idevonatkozó projektek viszont a megvalósítás évében számolandók el a beruházások között. A befolyt EU-pénzeket a költségvetés az adósság leépítésére fordíthatja, vagy abból likviditási tartalékot képezhet. A konkrét projektekkel még le nem fedett RRF-hányadot az EB egyetértésével az MFB tőkéjének emelésére kellett fordítani. Az augusztus elején hozott alapítói határozat alapján az MFB Zrt. alaptőkéje 230 milliárd 100 millió forinttal megemelkedett, így az új alaptőkéje 750 milliárd forint lett. A tájékoztatás szerint a mintegy 645 milliárd forint pénzbeli hozzájárulást az MFB Zrt.-nek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlájára történő utalással bocsátotta a bank rendelkezésére a tulajdonosi jogok gyakorlója. Ezt a megelőlegezett pénzt is utólag kapja meg a magyar állam az EU-tól. A tőkeemelésből az MFB célzottan és hatékonyan segítheti a kkv-k és mikrocégek fejlesztéseit, ösztönözheti a kockázati és növekedési tőkebefektetéseket, valamint a megfizethető lakhatást célzó intézkedéseket, emellett pedig erősítheti együttműködését az Európai Beruházási Bankkal is.
Az előzetes számítások alapján a tőkeemeléshez kapcsolódó intézkedések hatására a GDP 2027-re 0,22 százalékkal, majd 2030-ig fokozatosan 0,57 százalékkal emelkedik. Vagyis itt is különválnak az EU-s pénzek pénzforgalmi realizálása, azok felhasználásával létrejövő beruházások, valamint a GDP-növekmény elszámolása.
A mérföldkövek augusztus végéig történő teljesítése és a hazánk számára allokált forrásoknak az ugyancsak augusztus végéig történő felhasználásának abban van a jelentősége, hogy amennyiben az említett időpontig a mérföldkövek nem teljesültek volna maradéktalanul, akkor a teljes összeg elveszett volna hazánk számára; ha pedig az allokált, vissza nem térítendő támogatások és hitelek felhasználása csak részben teljesült volna, úgy a felhasználatlan hányad veszett volna kárba.
Az előzőektől eltérőek a kohéziós források, valamint az Erasmus+ és a Horizont programok pénzforgalmi hatásai, illetve azoknak a nemzetgazdasági mérlegre gyakorolt hatásai. Az eddig blokkolt koháziós források felhasználása esetén is az utófinanszírozás szabályai alkalmazandók, azaz a befogadott projektek kapcsán azok megvalósulásáról a szokásos rendben kell elszámolni, s ha a projektek megvalósulása minden szempontból szabályosan történt, akkor kerül sor az EU-s pénz utalására.
Ha egy adott projekt megvalósítása szabálytalan lenne – mint voltak például annak idején az ELOIS közvilágítási projektjei –, akkor az EU nem fizet, vagy a már lehívott pénzt vissza kell utalni.
Magyarán az esetleges szabálytalan projektek is növelik a beruházást és a GDP-t, viszont a finanszírozásuk teljes terhe az államon marad és ezért az államadósságot növeli (amit az eurócsatlakozás szándéka miatt le kell építeni!). Az Erasmus+ és a Horizont programok voltaképpen folyó kiadásokat fedeznek, így csak áttételesen érintik a költségvetést, hiszen e két program befagyasztása esetén elmarad a magyar diákok külföldi oktatása (amit a magyar kormány csak részben tudott a "saját zsebéből" pótolni), illetve nem valósulnak meg a közös kutatási projektek, aminek a "vesztesége" nem annyira költségvetési jellegű kár, ugyanis a nemzetgazdaságot érő veszteség az elmaradt potenciális kutatási eredményekben és haszonban "realizálódik".
Remélem a fenti magyarázatok segítik az eligazodást az uniós források allokálása vonatkozásában.