Fontos nap a mai az uniós források hazahozatalában - jogilag kötelező, jogvesztő határidő jár le

Magyarországnak a felülvizsgált és jóváhagyott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terve (RRF) alapján pontosan 10 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 3600-3650 milliárd forint) uniós forrás jut.

A magyar keret vissza nem térítendő támogatásból (6,51 milliárd euró) és kedvezményes hitelkeretből (3,49 milliárd euró) áll főként az energiabiztonsági és zöld átállási fejezethez kapcsolódóan.

A teljes 10 milliárd eurós keret több mint 66 százalékát a zöld átállás és klímavédelem javára kell fordítani, míg 29 százalékát a digitális átállásra az alábbiak szerint.

• Energiahálózat és megújuló energia: lakossági napelemes rendszerek, hálózatfejlesztés és az energiatárolás támogatása.
• Közlekedés: vasútvonalak korszerűsítése, elővárosi szerelvények és 300 db elektromos/zéró emissziós busz beszerzése.
• Energiahatékonyság: középületek, vállalkozások és csaknem 31 000 háztartás korszerűsítése.
• Oktatás, egészségügy és KKV-k: felsőoktatási infrastruktúra, bölcsődei kapacitásbővítés, bérlakásprogram és KKV-k támogatása.

Az EU pénzügyminiszterei (ECOFIN) idén július 10-én hagyták jóvá Magyarország módosított tervét.

A vállalt reformi és beruházási mérföldköveket augusztus 31-ig, azaz máig kell teljesíteni, így a szeptemberi fizetési kérelmek benyújtását követően a tényleges forráslehívások és kifizetések az utolsó negyedévében indulhatnak meg.

Olaszország és Spanyolország kapta eddig a legtöbb pénzt

2026 augusztusáig körülbelül 429 milliárd eurót folyósítottak az EU-tagállamoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből. Összesen

az alapban 648 milliárd euró áll rendelkezésre 360 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 288 milliárd euró igényelt hitel formájában.

Az eddig kifizetett összeg közel 429 milliárd euró, amiben a támogatások és hitelek együttesen szerepelnek.

2026. július 31-én Dánia lett az első olyan EU-tagállam, amely a neki járó teljes kifizetés 100 százalékát megkapta.

Összegét tekintve messze Olaszország és Spanyolország az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközének legnagyobb kedvezményezettje.

Mivel az RRF-források elosztása a népességszámon, a járvány előtti gazdasági hatásokon és az egy főre jutó GDP-n alapul, a nagyobb déli és a kelet-európai gazdaságok teszik ki a kifizetett összegek többségét.

• Olaszország teljes kerete 194,4 milliárd euró teljes kerete, és már megkapta a neki járó összegek többségét.
• Spanyolország kerete 163 milliárd euró, az elsők között teljesítette a főbb mérföldköveket a kifizetési kérelmek feloldásához.
• Lengyelország 60 milliárd euró teljes kerettel rendelkezik (34,5 milliárd euró hitel, 25,3 milliárd euró támogatás). A felülvizsgált terv jóváhagyását követően a Lengyelországnak járó kifizetések jelentősen felgyorsultak.

GDP-arányosan a déli, valamint a közép- és kelet-európai országok – mint Görögország, Szlovákia, Portugália és Horvátország – kapják a legnagyobb összegeket a gazdasági méretükhöz képest.

Mi történik a fel nem használt RRF-forrásokkal augusztus 31-e után?

Az RRF-ról szóló uniós rendelet értelmében 2026. augusztus 31-e egy szigorú, jogilag kötelező, jogvesztő határidő.

Minden olyan fel nem használt vagy le nem hívott forrás, amelyhez tartozó mérföldköveket és célokat nem teljesítik ezen időpontig, véglegesen elvész, és visszakerül az EU költségvetésébe.

Ha egy tagállam 2026. augusztus 31-ig nem teljesít egy mérföldkövet vagy célt, az Európai Bizottság nem értékelheti és nem fizetheti ki a megfelelő összeget. A hagyományos uniós strukturális-kohéziós alapokkal ellentétben itt nincs lehetőség hosszabbításra vagy áthúzódó kifizetésekre.

A hitelkeretek azon részei, amelyeket a tagállamok nem kötöttek le vagy nem igényeltek hivatalosan a határidő előtt, törlésre kerülnek, és utólag már nem kérhetők.