A mobilokat érdemes betiltani az iskolákban? A téma a világ legnagyobb oktatási rendezvényén is fókuszban volt

A bemutatókkal és konferenciákkal színesített kiállításon 130 országból érkeztek a kiállítók, a résztvevők száma pedig meghaladta a 30 ezret. Helyszíni beszámolónkban a tantermekben alkalmazott technikák terén bemutatott újdonságokra koncentráltunk.

Hatszáz kiállító cég mutatta be termékeit és szolgáltatásait Londonban a világ vezető oktatástechnológiai eseményén, a BETT (British Educational Training and Technology) Show-n január végén.

Több, mint 30 ezer látogató tekintette meg a 130 országból érkezett vállalatok termékeit és szolgáltatásait. Összesen 500 oktatási szakember osztotta meg tapasztalatait az érdeklődőkkel.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is több magyar kiállítóval lehetett találkozni. A nagy érdeklődést kiváltó témák között szerepelt idén a mesterséges intelligencia, a mobiltelefon iskolai használatának tiltása és a covid utáni tanári gyakorlatokban megfigyelt visszarendeződés.

A BETT egy évente megrendezett szakmai kiállítás és konferencia, amely az oktatás, a képzés és a technológia területén megjelenő innovációkat és fejlesztéseket mutatja be.

Élvezetesebb tanulás, mentális egészség

Az oktatástechnológiai megoldások globális jelentőséggel bíró eseményévé nőtte ki magát a BETT, amelynek – folyamatos bővülésének és fejlődésének köszönhetően – 2019 óta londoni ExCeL központ ad otthont. Az idei kiállítást Stephen Fry brit színésszel folytatott - a kiállítás hivatalos megnyitóján bemutatott - beszélgetés tette különlegessé.Ennek során elhangzott az a meglepő megállapítás is, hogy a technológia használata az oktatásban nemcsak a diákok tanulási eredményeit javíthatja, hanem hozzájárulhat a mentális egészségükhöz is, mivel a modern eszközök és módszerek csökkenthetik a stresszt és élvezetesebbé tehetik a tanulást.

A digitális eszközök segítségével az oktatás élményszerűbbé válhat mivel a technológia lehetőséget teremt arra is, hogy minden diák egyenlő esélyekkel indulhasson az életben.

Más hírességek is helyet kaptak a kiállítás pódiumán: Rose Luckin, a mesterséges intelligencia és az oktatás elismert szakértője és Dan Fitzpatrick, a mesterséges intelligencia professzora, aki bemutatta, hogyan integrálható a mesterséges intelligencia az osztálytermi oktatásba. Michael Rosen és Christian Foley - hazánkban is ismert kiadványok szerzői - a költészet és a kultúra szerepéről beszéltek az oktatásban.

A közélet szereplőin túl a kiállításon előadott Bridget Phillipson, brit oktatási miniszter is, aki előadásában az innovatív technológia szerepét hangsúlyozta a tanulási eredmények javításában. Kiemelte, hogy a brit kormány célja az esélyegyenlőtlenség csökkentése az új oktatási technológiák segítségével, valamint a tanárokat munkájának támogatása, könnyítése.

A miniszter szerint a mesterséges intelligencia (MI) használata csökkentheti a tanárok munkaterhét, kevesebb papírmunkát és alacsonyabb stresszt eredményez, így több időt fordíthatnak a diákokra. De rámutatott a kiberbiztonság kiemelt fontosságágára is. Jelezte: a brit kormány együttműködik vezető technológiai cégekkel, mint pl. a Google, a Microsoft, az Adobe és az Amazon Web Services, hogy biztonságosabb MI eszközöket fejlesszenek ki.

A miniszter elmondta azt is, hogy az új digitális stratégia részeként minden tanárjelölt ma már képzést kap az EdTech használatáról, hogy megfelelően tudják átadni az ismereteket a diákoknak, köztük a sajátos nevelési igényű gyerekeknek. A cél az, hogy minden diák egyenlő eséllyel indulhasson az oktatásban. Egy új, ún. „Az iskolai oktatás technológia tervezése (Plan Technology for Your School)” szolgáltatás bevezetésével pedig a megfelelő innovatív oktatási technológiát kívánják az iskolákban terjeszteni.

Mobiltelefon:betiltsuk vagy ne?

A rendezvény résztvevői számos – több mint 500 neves előadó által fémjelzett - workshopon és panelbeszélgetésen vehettek részt, melyek vezető témái között helyett kapott a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepe, a kiberbiztonság, a digitális állampolgárság, az innováció és vezetés, valamint e-sport az oktatásban.

Nagy érdeklődés övezte a „Mobiltelefon az iskolában – betiltsuk vagy ne?” című beszélgetést. Sorjáztak az érvek és ellenérvek, és az előadók nem tudtak egységes álláspontot kialakítani.

A tiltás mellett szól, hogy a telefonmentes oktatási környezet segítheti a tanulók koncentrációját, így hozzájárulhat a tanulási teljesítmények javulásához. Csökkentheti a kibertérben történő zaklatás kockázatát. Védi a tanulók és tanárok magánszféráját is oly módon, hogy nem készülhetnek engedély nélküli fotók és videók az iskolában.

A mobiltelefon iskolai használatát pártoló hozzászólók ugyanakkor azt emelték ki, hogy a mobiltelefonok számos digitális oktatási alkalmazást kínálnak, amelyek segíthetnek a tanulásban. A tanárok és diákok használhatják ezeket az eszközöket kutatáshoz, jegyzeteléshez és interaktív tanulási tevékenységekhez.

Hogyan segít a mesterséges intelligencia?

Az MI oktatásban történő alkalmazása vitte a főszerepet az előadásokon, rengeteg volt a vitatott kérdés, és általánosan elfogadott válaszok itt sem születtek.

A mesterséges intelligencia és az oktatás már említett nagytekintélyű szakértői, Rose Luckin és Dan Fitzpatrick elmondták, hogy az MI segíthet a tanulók személyre szabott oktatásában, mivel képes azonosítani a tanulók erősségeit és gyengeségeit, és ennek megfelelően ajánlásokat tudnak tenni a tanároknak a megfelelő tanítási stratégiák kialakítására.

Példaként említették azokat az MI-alapú eszközöket, amelyek valós idejű visszajelzéseket adnak a diákok teljesítményéről, így a tanárok azonnal beavatkozhatnak, ha szükséges. Rávilágítottak arra is, hogy az MI nemcsak a tudásátadást teheti hatékonyabbá, hanem a tanárok munkáját is megkönnyítheti, és hozzájárulhat az élményalapú oktatás bővítéséhez is.Dan Fitzpatrick, az „Útmutató a mesterséges intelligencia osztálytermi használatához” című könyv szerzője előadásában kifejtette, hogy a folyamatosan változó világban az iskoláknak át kell térniük a „véges” megközelítésről, amely az érdemjegyekre és rangsorokra összpontosít, egy „végtelen” megközelítésre, amely tudomásul veszi és elfogadja a folyamatos változást, ösztönzi a kreativitást, és az alkalmazkodóképességre való felkészítést helyezi előtérbe.

Az adaptív tanulási rendszerek lehetővé teszik a gyengébb és a tehetségesebb tanulók fejlődését is, mert az egyéni igényekre szabott tananyag nem veszi el a tanulók kedvét azzal, hogy túl könnyű vagy túl nehéz a tanulnivaló. Tehát a tanuló folyamatos fejlődése – saját szintéjhez képest - a fontos, amit nem lehet általános szintet jelölő érdemjeggyel értékelni.

Az előadásokon szóba kerültek az MI okozta károk is, melyek között ott szerepel az MI túlzott használata, amely függőséget okozhat és gyengítheti a kritikai gondolkodás képességét.

Az MI használatának nehézségei hozzájárulhatnak az iskolák közötti egyenlőtlenség növekedéséhez is, ha a hozzáférés és a hozzáértő, felelős alkalmazás csak egyes iskolák számára adott.

Kiberbiztonság

Bár az MI minden előadásnak és panelbeszélgetésnek központi témája volt, az én személyes érdeklődésem középpontjában a kiberbiztonság állt.

A beszélgetésekből le lehetett szűrni, hogy az oktatásban mindenkinek – beleértve a diákokat is – komolyabban kellene venni adataik biztonságát, mivel az iskolákat egyre inkább puha célpontnak tekintik az adathalászok.

A legfrissebb kutatások szerint a fiatalok rengeteg időt töltenek az online térben, amely tartalmazhat közösségi média használatot, videójátékokat, tanulmányi célú internetezést és egyéb online tevékenységeket. A számok megdöbbentőek. Néhány évvel ezelőtt a képernyőidő napi 6 óra volt, ma pedig 11 óra, hangzott el a beszélgetéseken. Éppen ezért a széles körben jól ismert – klasszikusnak tekinthető - hétszintű Maslow-piramis is nyolcszintűvé alakult számukra, mivel a piramis legaljára nem az emberi túlélést biztostó fiziológiai/biológiai szükségletek kerülnek, hanem az online tér eléréséhez nélkülözhetetlen, bárhonnét és bármikor szabadon elérhető internet/wifi szükségleti szintje lesz legalul.

Az előadok hangsúlyozottan kiemelték, hogy a kiberbiztonság megteremtése - amely a számítógépes rendszerek, hálózatok és adatbázisok védelmét jelenti a digitális támadásokkal, adatlopásokkal, vírusokkal és más kiberfenyegetésekkel szemben - nem könnyű feladat.

Aktív és passzív képernyőidő

Mindezekre tekintettel az egészséges képernyőidő definiálása sem egyszerű feladat. Fontos megkülönböztetni a "jó", azaz aktív és a "rossz", azaz passzív képernyőidőt. Tehát a képernyő előtt töltött idő önmagában nem negatív vagy pozitív.

A hasznos képernyőidő magában foglalja az oktatási célú és kreatív tevékenységeket, míg a káros képernyőidő a passzív használatot, például a közösségi média túlzott használatát jelenti.

Arra valamennyi szakértő rámutatott, hogy világos szabályok szükségesek az iskolában és otthon a családban is a képernyőidőre vonatkozóan. Például érdemes meghatározni mely napszakban vagy élethelyzetben tilos az eszközhasználat, és naponta mennyi ideig lehet kézben a telefon.

A szabályok betartatása sem egyszerű feladat, de az egészséges szokások kialakítása könnyíthet a helyzeten. A szülők és tanárok példamutatása is segíthet a felelős képernyőhasználat kialakításában.

Nem az számít tehát, hogy milyen eszközt használunk, hanem az, hogyan, milyen célból, azaz milyen a használat minősége. Nehéz megfogalmazni, mennyi a túl sok képernyőidő, ez egyénenként változhat, de a gyerekek számára az idő mennyiségét a tanár, az iskola és a szülő határozhatja meg.A londoni BETT Show megerősítette, hogy az innovációt támogatni kell az oktatásban, miközben ragaszkodni kell az alapvető értékeinkhez, közte a kíváncsiság, a kreativitás és az élethosszig tartó tanulás gyakorlásához.

Az alapvető digitális és pénzügyi kompetenciák elsajátításában a tanárok nélkülözhetetlen, felértékelt szerepet játszanak, szerepüket nem tudja átvenni a mesterséges intelligencia.