A négynapos munkahét itt kopogtat az ajtónkon - mindenképp jönni fog

Nyilván a legtöbb dolgozó, ha választhatna pénteken szívesen foglalkozna munka helyett a hobbijával vagy töltené az idejét a családjával. Csak félő, hogy ha a munkanapok száma elkezd apadni az a gazdaságot is lejtőre teszi. Emiatt hátráltak ki az ötlet mögül a 70-es években.

Úgy 50 éve készült egy kutatás, amely alaposan elijesztette a legtöbb társaságot a négynapos munkahét ötletétől: ebből az derült ki, hogy az egyik multinacionális cégnél azok,

akik elhagyták a pénteki munkát rosszabbul teljesítettek, mint a többiek.

Utólag úgy tűnik, hogy már a megközelítés is rossz volt. Hisz a 40 órás munkahetet akarták beszuszakolni négy napba, emiatt a tesztalanyoknak hiába volt heti három nap szabadságuk, amikor bementek tovább kellett délután bent maradniuk. A napi 10 órás robot után pedig a szokottnál is jobban lefáradtak és hamar kiégtek.

Mostanság egészen másként próbálkoznak a munkahét átalakításával. A 100:80:100 szabálya alapján a fizetés marad a korábbi 100 százaléka, a munkaidő viszont csökken 80 százalékra, úgy hogy a remények szerint a termelékenység legalább szinten marad,

vagyis legrosszabb esetben is hozza a korábbi szint 100 százalékát.

Idén már Európa legnagyobb gazdasága is belevágott egy nagyszabású kísérletbe. Németországban februártól 45 vállalatnál fél évig heti négy napot dolgoznak az alkalmazottak.

Várhatóan jó részük már vissza se fog térni a régi munkarendre. Legalábbis a briteknél még 2022-ben indult egy hasonló kezdeményezés, amelyben 61 cég vett részt. Ott is csak fél év volt előre kikötve, de az érintett vállalatok 89 százalékánál még mindig a négynapos munkarend van érvényben, több mint a felüknél pedig már el is dőlt, hogy végleg elkötelezik magukat az új rendszer mellett.

Épp így Portugáliában is kezd gyökeret ereszteni a négynapos munkahét, akár csak néhány kanadai cégnél. Belgiumban már a törvényi szabályozás is átalakult, hogy segítsék azokat a cégeket, akik át akarnak állni.

A sikersztorik sorát gyarapítja egy amerikai online bolt a ThredUp is. A társaság eredetileg csak a COVID miatt hagyta el a pénteki munkanapot, de akkor még a fizetéseket is visszavágták.

Viszont kiderült, hogy a cég teljesítménye nem sérült emiatt, ezért a pandémia levonulása után is maradt a négynapos hét, csak annyi változott, hogy a béreket visszaemelték a korábbi szintre.

A rövidebb munkaidő a tapasztalatok szerint bizonyos területeken komoly szakember-mágnessé válhat. Hamar eljöhet azaz idő, amikor munkakeresésnél fontos szemponttá lép elő, hogy hol kell csak heti négy napot dolgozni.

Egy kutatás szerint az új modellt kipróbáló cégeknél átlagosan 10 munkavállalóból több mint kilenc azt mondta, hogy szeretne a négynapos munkahétnél maradni.

A Világgazdasági Fórum tavalyi éves találkozóján a Randstad HR-szolgáltató cég vezérigazgatója egyenesen azt mondta, hogy a négynapos munkahét "üzleti szükségszerűség".

Viszont ez koránt sem jelenti azt, hogy olyan csodafegyverről van szó, amely mindenhol működik.

A különféle próba-projektekből ugyanis nem csak az derül ki, hogy néhány vállalat remekül el tud működni heti négy napban is, hanem az is, hogy jó pár cégnél ez a váltás érdemi visszaesést idéz elő.

Jellemzően az ügyfél-központú cégeknél okoz komoly zavart a három napos hétvége. De a briteknél volt olyan ipari vállalat is, amely arról számolt be, hogy náluk az új rendszer nem vált be.

Ezért nemzetgazdasági szinten a négynapos modellt nem lehet ráerőltetni minden társaságra.

Magyarországon még 1981-ben fogadták el azt a rendeletet, amelynek értelmében a hatnapos helyét át kellett vegye az ötnapos munkahét. Hasonló intézkedés, amely tovább bővítené a heti szabadnapok számát a közeljövőben aligha fog születni.

Sejthető, hogy van jó pár terület, ahol még sokáig maradni fog a régi munkarend.

Itthon a Magyar Telekom még 2022-ben kezdett bele egy pilot projektbe. Másfél év után úgy látták, hogy a 4 napos modell nem alkalmazható egységesen minden munkatársra ezért a projektet lezárták.