A nő, aki átszabhatja az autóipar jövőjét

Napjainkban Detroit jó része leginkább egy szellemvárosra emlékeztet. Mióta a nehézipar lejtőre került és a munkahelyek felszívódtak, az emberek jóformán menekülni kezdtek Michigan központjából. Errefelé családi házak ezrei konganak az ürességtől.

A külvárosokban magára hagyatottan áll egy rakatnyi iskola, de még néhány felhőkarcoló is kihasználatlanul mered az ég felé. De nem volt ez mindig így.

Valaha Detroit az autógyártás fellegvára volt. Még abban az időben is, amikor a General Motors jelenlegi vezére Mary Barra apja Ray Makela a helyi GM gyárban dolgozott. A családfő szerszámkészítőként negyven évet húzott le a helyi üzemben. Makeláék nem voltak tehetősek, de az ajtajuk mindig nyitva állt a barátok előtt. A waterfordi házuk, gyakran dugig volt a szomszédsággal, akik az asztaluknál szívesen vitatták meg az élet nagy dolgait.

Talán nem csoda, hogy a ’61-es születésű Mary itt a gépjárműipar szívében a kétkezi munkások történeteit hallgatva végül beleszeretett az autókba. A GM gyárban az első munkáját még az iskola mellett 18 évesen kapta meg: minőség-ellenőrzőként volt, hogy óránként 60 autó-alkatrészt kellett megvizsgálnia. Ez az állás segített neki abban, hogy a Kettering Egyetemen (vagyis az akkori General Motors Institute-nál) megszerezze a villamosmérnök diplomát. Az iskola után folytatta a munkáját a GM-nél, ahol az évek során számos vezetői pozícióban megfordult. Többek közt volt üzemigazgató és HR vezető is, de részt vett a termékfejlesztési folyamat megújításában is.

Amikor elődje Dan Akerson távozott a vezérigazgatói székből, Mary Barra már 34 éve dolgozott a vállalatnál. Történelmi pillanat volt, amikor 2014 januárjában átvette a cég irányítását: hisz ez volt az első alkalom, hogy egy nagy nemzetközi autógyártó élére egy nő került. Ám a fennkölt pillanatot megkeserített egy küszöbön álló botrány. Barra még csak két hónapja ült a vezérigazgatói székben, amikor kiderült, hogy az egyik gyújtáskapcsolójuk hibája miatt legalább 12 ember vesztette el az életét. Ahogy az ügy feltárása beindult a halottak száma is elkezdett felszökni: végül kiderült, hogy a cég több mint 100 ember haláláért felelős. A problémáról néhány vezető már évek óta tudott. Be is indultak a pletykák: a legtöbb arról szólt, hogy

Mary Barra csak azért lett vezérigazgató, mert az elődei még a botrány kipattanása előtt le akartak lépni és azt akarták, hogy Mary vigye el a balhét.

Akárhogyis az ilyen kríziseknek meg volt a maga ügymenete. Abban az időben ha egy nagyvállalat körül ennyire forrt a levegő, akkor a felső vezetés rendszerint kerülte a nyilvánosságot. A top-menedzserek általában csak akkor kerültek elő, ha részt kellett venniük egy kongresszusi meghallgatáson. Barra viszont egészen más taktikát választott. Miután visszahívtak két millió autót, a detroiti központban fogadta a sajtó képviselőit. A hibák kijavításáért ott helyben személyes felelősséget vállalt. Az ügy kezelésében innentől látványosan részt vett. Irányította a belső nyomozást, a gyár dolgozóit videó-üzenetben tájékoztatta, közben a visszahívásokat irányító vezetőkkel napi szinten egyeztetett.

Végül jót vette az első nagy akadályt: sikerült visszaszereznie a GM-be vetett bizalmat.

De ő is tudta, hogy ez csak a kezdet.

A következő öt évben nagyobb átalakulások elé néz az autóipar mind az előző 50-ben

– mondta el nem sokkal a kinevezése után. Tudta, hogy a GM egy lassan mozgó mamuttá vált, amely rengeteg veszteséges divíziót tart fent, a cég belső működése pedig egyszerűen túlszabályozottá vált. Még a korábbi szigorú „dress code”-ot is kihajította.

Csak mindenki öltözzön megfelelően

– hangzott az új, rugalmasabb felszólítás.

Barra tudta, hogy nem lehet ölbe tett kézzel nézni, hogy a cég néhány részlege csak viszi a pénzt. Azután, hogy zsinórban már a 16-dik éve voltak veszteségesek Európában, 2017-ben az Opelt és a Vauxhall-t 2,2 milliárd euróért eladta a Peugeot-kat is gyártó francia PSA csoportnak. Kritikusai úgy látták, hogy ezzel bedobta a törülközőt és lemondott arról, hogy a GM-et újra a világ legnagyobb autógyártójává tegye.

Az biztos, hogy a nagy versenytársak megelőzése a kommunikációban nem igen jött elő. Barra a konkurensek helyett inkább az elkerülhetetlen technológiai váltással foglalkozott. Tudta, hogy az elektromos autóké és az önjáró kocsiké a jövő ezért az innovációra helyezte a hangsúlyt. Olyan startupokat vásárolt fel, amelyek segítettek abban, hogy a GM ne csak egy lassan jelentőségét vesztő őskövület legyen. Például akvirált egy automatizált kocsikkal foglalkozó San Franciscó-i céget a Cruise Automation-t. Közben Maven néven egy autómegosztó szolgáltatást is indított.

Cégének a GM-nek két éve sikerült az, amit kevesen hittek volna korábban: a Tesla-t a saját pályáján verték meg. Azzal, hogy előrukkoltak egy megfizethető elektromos autóval a Chevrolet Bolt EV-vel, az értékesítések terén Kaliforniában meg is előzték a friss rivális nagy reménységét a Model S-t.

Az e-kocsi piac letarolásától azonban még messze vannak. A Chevrolet Boltoknál tavaly ugyanis esett az eladásszám. Ráadásul van egy másik elektromos kocsijuk a Chevrolet Volt, amelyet még Barra kinevezése előtt 2011-ben dobtak piacra: ez olyan rosszul teljesített, hogy a gyártását azóta le is állították.

Az egyik fő probléma természetesen az, hogy az elektromos autók piaca még mindig gyerekcipőben jár. A nagy pénzt nem itt lehet keresni. Viszont minden előrejelzés szerint ez a felállás igen hamar változni fog. A GM pedig pont erre a trendfordulóra készül.

Barra a legtöbbet kritizált lépésére tavaly szánta el magát. Elemezve a gyárak hatékonyságát négy amerikai és három külföldi üzem bezárásáról döntött. A meglátása szerint ugyanis a konkurens autógyárak majd csak akkor kezdik el átalakítani a működésüket, amikor már itt a következő gazdasági válság. Ő viszont még akkor sort akart keríteni a szükséges változásokra, amikor mind a cég működése mind a gazdaság egészséges. A befektetők jól fogadták a döntést. A részvényárfolyam a bejelentés után nőni kezdett. Donald Trump amerikai elnök viszont érthető módon nem örült a leépítéseknek.

Akárhogyis: míg a GM két éve még veszteséget termelt, addig a tavalyi év alapján már 8,1 milliárd dollár adózás utáni nyereséget tudtak felmutatni.

Idén pedig már a beruházásokról szól a fáma. Tavasszal például egy 1,8 milliárd dolláros üzemfejlesztést jelentettek be, mely a várakozások szerint 400 új munkahelyet fog teremteni. A beruházással az új elektromos autók gyártását akarják felpörgetni.

Az biztos, hogy Mary Barra váratlan irányba vitte el a GM-et: az üzletasszony úgy tűnik különösebben nem vágyik rá, hogy a vállalata beellőzze a Volkswagent vagy a Toyotát az eladások volumenében. Neki főleg az fontos, hogy a GM sikeres és hatékony legyen és attól se ijed meg ha a célt csak úgy lehet elérni, hogy a vállalat közben kissebbé válik. Hogy ez a taktika mennyire sikeres azt korai lenne megmondani. De ha minden Barra tervei szerint alakul, akkor a jövőben a technológiai változások fontos katalizátora is lehet a GM.

Bár az 57 éves vezérigazgatót az egyik legjobban fizetett cégvezérként tartják számon az USA-ban, pár esztendeje még azt mondta: ha lehet igyekszik maga intézni a napi bevásárlást. Férjével, akivel még az egyetemi évek alatt ismerték meg egymást egy fiút és egy lányt nevelnek.

A család Detroit egyik külvárosa Northville előkelő kertvárosi részében él. Barra a magánéletéről nem szívesen nyilatkozik, de még a vezérigazgatói kinevezése előtt egy interjúban leszögezte: igyekszik megtartani az egyensúlyt a munka és a magánélet között.

Bennfentesek szerint Barra egyébként a mai napig ugyanúgy szereti az autókat, mint gyerek korában. Még a kinevezése előtt egy Chevrolet Camaro-t is akart vásárolni magának, de végül úgy döntött, hogy a tinédzser fiának a 250 km/órát is bíró kocsi túl nagy kísértés lenne, ezért inkább lemondott a vásárlásról.