A Papp László Arénánál is nagyobb fedett sportcsarnok épül – de hol is?

Elemzések2019. ápr 11.Fellegi Tamás

Van egy terület Budapesten, amely már tíz éve egy rommező, de ez meglepő volt, mert a város egyik legjobb elhelyezkedésű telkéről van szó. Ezen lesz ez a bizonyos létesítmény.

A létesítmény

Miután eldőlt, hogy Magyarország és Szlovákia közösen rendezi a 2022-es kézilabda Európa-bajnokságot, ki kellett választani azokat a helyszíneket és létesítményeket, ahol a mérkőzések lebonyolíthatóak lesznek.

Végül négy hazai helyszín lett: Szeged, Veszprém, Debrecen és Budapest.

A vidéki városokban meglévő sportlétesítményeket bővítenek, és tavaly ősszel bejelentették, hogy Budapesten új, 20-22 ezer fő befogadására alkalmas aréna épül, ahol az Eb-döntő is megrendezhető lesz.

Ez Európa legnagyobb kézilabda-arénája lesz, de mint a múlt heti Kormányinfón megtudtuk, a létesítmény ugyanúgy alkalmas lesz sokféle sportesemény és egyéb rendezvények, koncertek, előadások megtartására is, mint a Papp László Sportaréna.

Gulyás Gergely szerint a Papp László Aréna maximálisan ki van használva, sőt, hónapokra előre lekötnek benne minden szabad időpontot, nyilvánvaló, hogy Budapestnek szüksége van még egy hasonló létesítményre.

A különleges terület

Immár ennek a helye is kiderült: azon a bizonyos 10 éve árválkodó gazos rommező helyén lesz, ami most az

Üllői úton kifelé haladva a Népliget buszpályaudvar után következik, a Könyves Kálmán Körút fölött átívelő hídról jól látható a terület.

Nem akármilyen telekről van szó: három oldalról igen fontos útvonalak határolják (Üllői út, mint a 4-es út és egyben a repülőtérre vezető út kivezető szakasza, az M5-ös autópálya kivezető szakasza, és a Könyves Kálmán Körút).

A negyedik oldalon a körvasút található, nem messze a Ferencvárosi pályaudvar, de igény esetén akár egy külön vonatmegálló is kialakítható a helyszínen (volt is már ilyen terv, hogy át lehessen szállni a 3-as metróra az Ecseri úti állomáson). A metró Népliget állomása is közel van, nem beszélve a buszpályaudvarról és az 1-es villamosról. A terület a körvasúton túl is folytatódik, de azt nem tudjuk, hogy oda is kiterjednek-e majd a csarnokhoz kapcsolódó létesítmények.

El volt hanyagolva

De vajon miért is árválkodott ez a terület olyan hosszú ideig, és mi volt ott korábban? A terület 2008-ban váltott hirtelen gazdát, de akkor a válság tört derékba mindenféle fejlesztése tervet, máshol is sok bontási terület árválkodott évekig. Utána jött a gazdasági fellendülés, logikus volt, hogy az új építési láz ezt a területet is elérje, de mindezidáig ez valamiért elmaradt.

Ferenc József

Nézzük ezek után, hogy korábban mi is volt ezen a területen? A körvasút 1870 körül épült, a terület pedig az 1873-as városegyesítéskor lett a főváros területe. A század végéig beépítetlen volt, de a főváros átadta a 63 ezer négyzetméteres telket a honvédségnek laktanya építés céljaira. 1898-ra készült el az Üllői út 135. alatt a I. Ferenc József gyalogsági laktanya, mely az I. számú honvéd gyalogezred szálláshelye lett.

A laktanya 13 200 négyzetméter alapterületen épült, 14 pavilonrendszerű épületből állt. Három zászlóalj, valamint a központi fegyvertár befogadására szolgált. A Monarchia idején a soknemzetiségű birodalom minden sarkából jöttek ide katonák szolgálatukat tölteni, korabeli leírások szerint a laktanyában időnként 10 féle különböző nyelvet is lehetett hallani. 1914. július végén, az első világháború kitörésekor ebből a laktanyából indultak a katonák közvetlenül először a szerb, majd az orosz frontra: szabályos menetben haladtak a Ferencvárosi pályaudvarig, ahol a katonavonatok elnyelték a hadosztályokat.

Bolyaitól Bolyaiig

Az első világháború utáni időszakról nem találtunk dokumentációt, 1939-től Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia néven működött a laktanya, 1947-től a Honvéd Kossuth Akadémia kihelyezett akadémikus ezrede otthonául szolgált, 1957-től az Egyesített Tiszti Iskola néven, majd 1967-től Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolaként működött tovább az intézmény. A 70-es években komoly építkezések, bővítések is zajlottak: viszonylag új épületek is áldozatul estek így a 2008-as bontásnak.

A rendszerváltáskor értelemszerűen nevet váltott az intézmény: ismét Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola lett belőle. Az ezredfordulón a katonai felsőoktatási intézmények integrációjára került sor, így az intézmény a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyik kara lett. 2008 áprilisában azonban a Honvédelmi Minisztérium eladta az egész létesítményt a Ferencvárosi Önkormányzatnak, a katonai intézmény átköltözött az Egyetem Hungária körúti központjába.

Nagy tervek voltak, de maradt a rommező

A Ferencvárosi Önkormányzat az ingatlant a Taltoring Ingatlanforgalmazó Kft-nek adta tovább, miközben a Kft-ben 10 százalékos részesedést szerzett. A Taltoring Kft. tulajdonosa a Nanette csoport volt, az Mfor egy 2009-es cikke azt írja, hogy vegyes funkciójú komplexumot, 100 ezer négyzetméternyi irodát, szállodát és 700-800 lakást tervezett építeni az Üllői úton, a korábbi katonai főiskola helyén a beruházó Nanette csoport. Úgy tervezték, hogy a 100 ezer négyzetméternyi iroda mellett várhatóan egy 200 szobás 3-4 csillagos szálloda épül, a tervezett lakások átlagos nagysága pedig 65 négyzetméter lett volna.

2008 őszén rendkívül gyorsan indult a bontás, feltehetően gyorsan bele akartak vágni a projektbe, azonban a folyamat a válság legkeményebb napjaiban hirtelen megakadt, sokáig félig bontott épületek, romhalmazok csúfították a városképet. Később ezeket elbontották, de sosem tették rendbe teljesen a területet: a törmelék egy része még most is ott van.

Ismét az államé

A magyar állam most Gulyás Gergely elmondása szerint visszavásárolta a területet, ezt a bárki által lekérhető tulajdoni lap másolat is igazolja: március 21-én jegyezték be tulajdonváltozást, miszerint az állam a Taltoring Kft-től adásvétel útján szerezte meg az ingatlant. Az építkezés vélhetően gyors lesz, hisz szorít az idő: az EB előtti évben, azaz 2021-ben már el kellene készülni a létesítménynek.

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.