Már tíz nap alatt ideérnek Kínából az áruk az Új Selyemúton

Az európai-kínai kereskedelem alakulásában egyre nagyobb szerepet tölt be az Új Selyemút. 

Tegnap megkezdődött a rendszeres vasúti konténerfuvarozás a közép-kínai Hszian városa és Budapest között, az első vonat, amely több mint 7000 kilométeres szárazföldi útvonalon fuvarozott árut Kínából, ami rekordidő, tíz nap alatt érkezett Budapestre.

A Kazahsztánon és Ukrajnán keresztül vezető Selyemúton a tervek szerint ezentúl hetente érkeznek a magyar piacra szánt kínai termékek vasúton.

Az európai-kínai kereskedelem alakulásában egyre nagyobb szerepet tölt be az Új Selyemút – derül ki egy friss tanulmányból-infografikából, melyet Gere László, a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet szenior kutatója jegyez. A főbb megállapításokat az alábbiakban foglaltuk össze:

• Az EU exportja Kínába 2006-tól 2018-ig több mint háromszorosára nőtt, eközben az kínai import megduplázódott.
• Az export és az import között még mindig kétszeres a különbség (körülbelül 180 milliárd euró) Kína javára.
• 10 év alatt felére csökkent a vasúti szállítás ideje. 2020-ra már kevesebb mint tíz napig fog tartani, mire Kínából Európába érnek a teherszállító vonatok.
• 3,5 év alatt több mint tízszeresére emelkedett az Eurázsiai Földhíd Gazdasági Folyosón keresztül bonyolódó áruforgalom
• Kazahsztánon keresztülhaladó áruforgalom Kínából Európa felé az utóbbi három évben több mint triplájára emelkedett, míg Oroszországon keresztülhaladó áruforgalom Kínából Európa felé 50 százalékkal nőtt.
• Az utóbbi négy évben megtízszereződött a Belaruszon keresztül haladó áruforgalom.
• Bár a vasúti áruszállítás töredéke a tengeri szállításnak (mind mennyiségben, mind értékben), az utóbbi években jelentősen növekedett az Eurázsián keresztül vasúton szállított áru mennyisége.
• Bár Kína továbbra is jóval több árut szállít Európába, mint az Európai Unió Kínába, arányaiban azonban az EU közelít Kínához, a kereskedelmi mérleg kissé javult.

Az eredeti infografikát a geopolitika.hu oldalán, itt olvasható.