A politika visszaveszi a hatalmat a tech cégektől - Új üzleti modell kell

Elemzések2019. nov 12.Növekedés.hu

A tech cégek üzleti modellje alapvető változás előtt áll. Adatbázisaik túl nagyra nőttek, befolyásuk immár választások sorsát képes eldönteni. A politika visszavág, és ez mindannyiunk mindennapi életére hatással lesz.

Kemény napokat élnek át a Szilícium-völgy technológiai óriásai. A Twitter beszüntette a politikai hirdetéseket, az EU antitröszt-ökle, Margrethe Vestager közölte, hogy sokkal keményebb monopólium-ellenes intézkedéseket tervez, Toronto városa nem kér a Google Sidewalk nevű okosváros-projetjéből. Ausztrália beperelte a legnagyobb keresőcéget, mondván az helytelenül használta a felhasználók hely-adatait, s ha mindez nem lenne elég, az USA egyik demokrata elnökjelöltje, Elizabeth Warren szenátor keményen kritizálta a Facebook politikai lobbitevékenységét. 

Az elmúlt 20 évben az amerikai tech-óriások narratívája érdekes fordulatot vett: az utópiából a disztópiába ment át – jegyzi meg a Financial Times jegyzetírója.

Az utópiák a tökéletes, élhető, ragyogó jövőt ígérik, a disztópiák azonban pont ennek ellenkezőjét, elembertelenedést, valamilyen természeti vagy társadalmi katasztrófát, a civilizáció hanyatlását vizionálják.

Az elmúlt 20 évben a Szilícium-völgy garázscégei pénzéhes kapitalistákká váltak, akik felhasználóik adataiból gazdagodnak meg és hatalmukat választások befolyásolására és versenytársaik kiütésére használják fel. 

A tech-cégek túl naggyá és befolyásossá váltak, s erre a politikusok és a szabályozó hatóságok válaszolni fognak – visszavágnak. A dolog természeténél fogva ez persze nem csak a Big Tech cégeket, hanem mindannyiunkat érint majd, a politikára sajnos jellemző, hogy láncfűrésszel operál szike helyett. 

A technológiai platformokat üzemeltető cégek üzleti modellje alapvetően megváltozik. A netes fórumok megjelenése, 1995–1996 óta az ilyesfajta közösségi portálokat üzemeltető cégek felelőssége a felületeiken megjelenő tartalomért korlátozott volt.

Az elmúlt években azonban a választások manipulációja, a fizetett troll-hadseregek, a politikai populizmus, az online gyűlölet és erőszak pénzzé tétele olyan felháborodást szült a közvéleményben, amelyre a politikának is válaszolnia kell.

Az amerikai törvényhozás már jó ideje foglalkozik ezzel a problémával, egy időben az is felvetődött, hogy a Facebookot és a Google-t egész egyszerűen közszolgáltatónak nyilvánítják és így teljesen más jogi szabályozás lesz rá érvényes, mint egy profitorientált vállalatra. Ez nyilván túlzás lenne, legalábbis egyenesen szembe menne az amerikai gazdaságszabályozás eddigi hagyományaival. Az azonban valószínű, hogy a kongresszus megnyirbálja a közösségi felületek üzemeltetőinek lehetőségeit. A Facebook és a Google a hagyományos médiánál sokkal nagyobb mértékben lesz felelősségre vonható a felületein megjelenő tartalmakért. 

A Twitter tulajdonosai pontosan erre éreztek rá, amikor megtiltották a politikai hirdetések megjelentetését. Jack Dorsey, a cég vezérigazgatója egy tweetben fejtette ki véleményét:

„az online felületek demokratikusak, nincsenek felkészülve a politikai tartalmak kezelésére”.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója ugyanakkor jelezte, hogy nem követi a Twittert – viszont nagyon nehéz elképzelni azt, hogy a közösségi média óriása képes lenne kitérni a közelgő politikai cunami elől.

Mark Warner, demokrata szenátor, a technológiai platformok egyik legaktívabb kritikusa, a közelmúltban levélben javasolta Zuckerbergnek, hogy vezessen be cégénél a kábeltévék gyakorlatához hasonló szisztémát. Ennek alapján a helytelennek ítélt politikai reklámokra nemet mondanának. A kérdés persze az, hogy ki dönti el, hogy mi a „helyes” és mi a „helytelen” politikai tartalom.