Kínaiak és vietnamiak a magyar lakáspiacon

Ingatlan2019. nov 12.Nádasi W. Endre
A rovat támogatója:

Bár a külföldi ingatlanvásárlók országos aránya igen alacsony, bő 2 százalék, azért a fővárosban egészen más a helyzet. A budapesti piacon, elsősorban a belsőbb kerületekben tíz vevőből akár 3 is külföldi lehet, ami viszont már jelentősen befolyásolja az árakat.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a kínai vagy az orosz lakásvásárlók ellepték a magyar fővárost, ám tény, hogy szerepük egyre növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég napvilágot látott adatai sajnos csak a múlt évi trendeket mutatják, ám ebből kiindulva már jól fel lehet mérni a hatást. Azt, amit a lakásárakra fejtenek ki a nem itthonról származó érdeklődők, akik közt a befektetők mellett az ideköltöző, vagy az albérletét saját lakásra cserélő, például kínai állampolgár van. A trendet az elmúlt években sikeres letelepedési kötvényeket vásárlók érdeklődése is erősíti.

De természetesen a magyar főváros London, Párizs, Frankfurt vagy Prága mögött van egyelőre e tekintetben.

A statisztikai hivatal szerint mindenesetre Budapest egyes belvárosi kerületeiben már a 26 százalékot is eléri a vásárlók között a külföldiek aránya. Főként az V., a VI., és a VII. kerületek a népszerűek. Ám a kínaiak esetén a magyar „chinatownhoz” közeli VIII. kerületi lakások is népszerűek. Hiába zárt be immár hat éve a Józsefvárosi Piac, a Négy Tigris, az azzal szembeni, ma is üzemelő gyártelep-piac továbbra is a kínai, vietnami, orosz, ukrán és török kereskedők kedvelt helye, ahol a vidéki és keleti kiskereskedők mellett még ma is szép számmal vásárolnak magánemberek, illetve a kissé távolabbi Kőbányai Bazár környékén is sok a kínai érdeklődő. Persze a sikeresebb kereskedők, valamint a kínai elit inkább a magyar elit által is keresett budai hegyvidéket, illetve Zuglót, Angyalföldet, esetleg a hatalmas presztízsű Belvárost célozza meg.

A KSH 2019 júliusában közzétett lakáspiaci elemzése szerint – amely tartalmazza a külföldi magánszemélyek által 2018-ban vásárolt magyarországi lakásállomány adásvételének adatait is – a hazai lakáspiac összforgalmát tekintve mindösszesen 2,3 százalékos a külföldi lakásvásárlási arány.

Ez ugyebár igen alacsonynak látszik, de az országos átlag nyilvánvalóan ez esetben nem sokat mond. Ha csak a főváros egészét nézzük, akkor már az adásvételek 12 százalékáért felelnek a külföldiek. Viszont a külső pesti kerületekben, illetve Buda külső részein az arányuk minimális.

Érdekes, hogy a vasalási toplistát a németek vezetik. Ők azonban nem Pestre fókuszálnak: a Balaton környékén és Nyugat-Magyarország-szerte vesznek.

Az összes, németek által vett lakásnak mindössze 13 százaléka budapesti otthon, viszont a kínai vásárlások 91 százaléka a fővárosban történik!

(A németek után a kínaiak a másodikak a külföldi vásárlások toplistáján.)

A fenti adatokat mindazonáltal jelentősen torzítja, hogy nem kevés ingatlant vállalkozások vesznek meg, és a statisztikák azt már nem nézik, hogy a cégek nevére vett lakóingatlanok mögött milyen nemzetiségű cégtulajdonosok állnak.

Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont régióvezetője szerint lakhatási céllal a kínai vásárlók egy része a budai hegyvidéket részesíti előnyben, ahol például egy II. kerületi lakás négyzetméterenkénti ára átlagosan 656 000 forint. Ők tehát jellemzően 100 millió forint feletti értékben keresnek lakóingatlant, ezen belül is főként családi házat. A belvárosi kerületek közül a XIII. kerületi lakóingatlanok az igazán népszerűek a tehetősebb kínaiak körében.

A kínai ingatlanvásárlók másik csoportja kifejezetten a X. kerületi (már említett Négy Tigrissel szembeni egykori Ganz gyártelep chinatown-ja, illetve Kőbányai Bazár) kínai tulajdonban lévő piac közelében keres panellakást, ezek átlagosan 390 000 forintos négyzetméteráron kelnek el. Az OTP elemzése is kiemeli, hogy a kínai érdekeltségen túl egy másik Ázsiából származó nemzetiség is jelen van a hazai ingatlanpiacon, mégpedig a vietnámi.

„Az onnan érkező vásárlók által megvett ingatlanok közel 95 százaléka szintén Budapesten található, ám ők inkább a XI. kerületben keresnek lakást”

– teszi hozzá az Ingatlanpont régióvezetője.

A kedvező hozam miatt a befektetési szándékkal vásárló külföldi lakástulajdonosok száma is jelentős Budapesten. A kisbefektetők jellemzően egy-egy lakóingatlan bérbeadásával foglalkoznak, míg a nagybefektetők nem lakásokat, hanem inkább egész irodaházakat keresnek.

„Az izraeli, francia, orosz és a német nagybefektetők mellett a kínai nagybefektetők is jelen vannak Pesten. A kínai befektetők körében általában az exkluzív irodaházak, szállodák a keresettek. Főként a belvárosban, az Andrássy út vagy a Hősök tere környékén lévő 2-3 ezer négyzetméteres, egybefüggő kereskedelmi ingatlanok és a belvárosban teljes házak a kelendők”

– állítja Heinrich Krisztina, az OTP Ingatlanpont exclusive hálózati területfejlesztési menedzsere.

Érdekes az is, hogy az ázsiaiak nem magányos farkasok. Budapestre általában egyszerre többen érkeznek, így hullámokban keresnek lakást és egy időben többet, továbbá egymás támogatásában bízva, általában egymáshoz közeli ingatlanokat néznek.

Az OTP szakértői szerint a külföldiek érdeklődése a magyar ingatlanpiac iránt várhatóan jövőre sem csappan meg, hiszen Budapest európai viszonylatban még mindig az egyik legolcsóbb város, és az egyik legjobb, jelenleg átlagosan 5 százalék körüli kiadási hozammal rendelkezik. Így mind a kisbefektetői mind pedig a nagybefektetői oldal számára vonzó helyszín maradhat, különösen, hogy a jó hozam mellett a hosszú távú felértékelődésre nálunk jóval nagyobb az esély, mint a már csillagászati régiókban járó nagy nyugat-európai világvárosokban.

Külföldiek aránya a lakáspiacon, Budapest