A régióban egyedül a budapesti repülőtér van külföldi kézen

Az utóbbi időben gyakran esik szó a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről.

Mint ismert a légikikötőt még 2005-ben privatizálták, így jelenleg a tulajdonosi struktúrája a következőképpen alakul:

55.44% AviAlliance (ezt a céget megvásárolta az alábbi kanadai nyugdíjpénztár)
23.33% Malton (a szingapúri GIC befektető alap kezében van)
21.23% Caisse de dépôt et placement du Québec (kanadai nyugdíjpénztár)

A privatizáció során egyébként 75 évre adták el a repülőtér üzemeltetésének a jogát.

Visszavenné az állam

A magyar állam az utóbbi időben nem titkolt célja, hogy az üzemeltető Budapest Airport újra magyar kézbe kerüljön. Nemrég a növekedés.hu is megírta, hogy megkezdődtek a fővárosi repülőtér visszaszerzésének előkészületei.

Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér; forrás: bud.hu

Most annak jártunk utána, mennyire egyedi a magyar eset, hogy a legfontosabb repterünk külföldi kézben van. Megnéztük kik birtokolják a régió jelentős repülőtereit.

A hazai polgári légikikötő kínálat

Mielőtt azonban a régiós reptereket megvizsgálnánk, érdemes egy pillantást vetni a hazai polgári légikikötő kínálatra. Erre azért is van szükség, hogy látható legyen stratégiailag mennyire jelentős a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér hazánk számára.

Összeségében elég sok repülőtér működik az országban, azonban jelentős részük csupán polgári sportrepülőtér, ezek nemzetgazdasági jelentősége minimális.

Kiemelendők a pécsi és a győri repterek, ezek már nemzetközi forgalmat is bonyolíthatnak, gazdasági jelentőségük van, azonban jelenleg menetrend-szerinti járatok nem indulnak róluk, csak cargo és magán gépek használják ezt a két légikikötőt.

A Pécs-Pogány Repülőtér fejlesztésére egyébként vannak tervek és folyamatosan napirenden van, a nagy gépek fogadására való alkalmassá tétele, illetve a Magnus Aircraft innovatív magyar repülőgépgyár is a területén működik.

Fontossági sorrendben talán a sármelléki Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér következik, ami nemrég került állami kézbe. (Erről itt írtunk bővebben.) A légikikötő már most is rengeteget fejlődött és érkeznek rá nemzetközi charter járatok, ám a magyar kormánynak hosszútávú tervei vannak a reptérrel, ugyanis szeretnék, ha a világ minél több tájáról, egész évben érkeznének turisták a Balatonhoz, Sármelléken keresztül.

A sármelléki Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér

Méretre viszont a kicsik közül a Debrecen Airport a legnagyobb, ezt a repteret már nemzetközi szinten is jegyzik és a fővárosi mellett ez az egyetlen hazai reptér, ahol folyamatosan menetrend-szerinti nemzetközi járatok közlekednek. Várhatóan komoly fejlesztések előtt áll a debreceni légikikötő, de jelenleg a forgalma brutálisan elmarad a budapestitől. 2019-ben, tehát a járvány előtt, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér forgalma meghaladta a 16 milliót, még a debreceni reptéré épphogy csak átlépte a 600 ezret.

A felsorolt kis repterek egyébként magyar kézen vannak.

És hogy mindezt miért fontos kiemelni?! Azért, hogy lássuk, hiába vannak egyéb repülőtereink, még együttes súlyuk is elenyészik a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéréhez képest, tehát valóban, hazai viszonylatban megkerülhetetlen stratégiai jelentősége van a főváros nemzetközi repülőterének.

A régiós országok reptereinek tulajdonosi struktúrája

Azonban az is rendkívül fontos kérdés, hogy állnak ezen a téren a környező országok.

Örökös összehasonlítási alap Ausztria. Az alpesi országnak összesen 4 darab milliós nagyságrendű forgalmat bonyolító repülőtere van, melyek közül a legfontosabb (és egyben a régió legjelentősebb reptere is) a Vienna International Airport is Bécs mellett Scwechatban található.

A tulajdonosi struktúrája a következőképpen alakul:

Forrás: viennaairport.com

-20 százaléka Alsó-Ausztria tartományé

-20 százaléka Bécs városáé

-10 százalékot a munkavállalók magán alapítványa birtokol

-39 százalék egy nemzetközi vállalaté a Airports Group Europe S.à r.l.-é

-10 százalék pedig különböző kisrészvényeseké

Nincs tehát teljesen osztrák kézben, de jól látható, hogy jelentős benne a hazai tulajdon, tehát Ausztria nem engedte ki a kezéből a legfontosabb repülőterét.

A másik fontos, bezzeg ország Románia.

Románia repülőterekkel jobban el van látva, mint mi. A fővároson kívül három olyan repterük is van, ami évente milliós utasszámot bonyolítanak. Emellett két repülőtér a Bucharest Henri Coanda International Airport és a Bucharest Baneasa Aurel Vlaicu International Airport található Bukarestben a román fővárosban. Mind a kettőt a Közlekedési Minisztérium irányítása alá tartozó, 80 százalékban állami tulajdonban lévő Bucharest Airports vállalat üzemelteti. Elmondható tehát, hogy Romániában is az állam felügyeli a nagy, fővárosi reptereket.

Északi szomszédunk Szlovákia sem adta el a pozsonyi repteret. A Bratislava Airport száz százalékban a szlovák Közlekedési és Építésügyi Minisztérium tulajdonában van.

Fontos összehasonlítási alapot szolgáltathat Csehország is, hiszen mind méretben, mind lakosságszámban csak egy kicsit marad el hazánktól. A csehek legfőbb reptere a prágai Prague Airport, amit a száz százalékban állami tulajdonú Cesky Aeroholding üzemeltet.

Egy szó, mint száz, mind a szlovákok, mind a csehek teljesen állami kézben tartották a fővárosi légikikötőjüket.

Végezetül a lengyel repülőtereket érdemes még megvizsgálni, hiszen Lengyelország fontos régiós partnerünk, a V4-ek tagja, és több hasonlóság is van a magyar és a lengyel gazdaság struktúrája között, azonban van egy fontos különbség is, a csehekhez és a szlovákokhoz hasonlóan a lengyeleknél sem zajlott olyan vad privatizáció, mint nálunk, és ez a repterek tulajdonosi szerkezetében is látszik, hiszen gyakorlatilag minden fontos repterük állami kézben van.

Lengyelországban hét darab éves szinten milliós forgalmat bonyolító repülőtér is található. A két legjelentősebb a varsói Warsaw Chopin Airport és a krakkói Kraków Airport. Mindkettőt (gyakorlatilag minden jelentős lengyel repteret) az állami tulajdonú PPL azaz Porty Lotnicze, angolul ’Polish Airports’ State Enterprise üzemelteti.

Látható tehát, hogy a régióban gyakorlatilag teljesen egyedülálló, hogy a budapesti repülőtér külföldi kézen van, a vizsgált országok közül egyik sem vált meg a privatizáció során a fontos reptereitől. Összességében ennek az áttekintésnek a fényében abszolút indokolható, miért is szeretné hazánk visszavenni a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret.

A légikikötők forgalma országonként

A tulajdonosi struktúra mellett egyébként érdemes egy pillantást vetni a különböző légikikötők forgalmi adataira is. Ez azért érdekes, mert támpontot adhat ahhoz, mennyire van létjogosultsága itthon a repülőtérfejlesztéseknek.

Az ábrában szereplő országoknak csak a legjelentősebb reptereit vettük figyelembe, az adott országok teljes légi utasforgalma az ábrában szereplőnél valamivel magasabb, ha a kisebb repülőtereket is figyelembe vesszük, azonban az ebből fakadó eltérés az arányokat nem befojásolja.

A táblázatokban szereplő adatok 2019-esek, tehát járvány előttiek; forrás: Eurostat

A fenti táblázatok és a diagram alapján az is jól látható, hogy hazánk repülőterekkel való ellátottsága régiós viszonylatban alacsonynak mondható, viszont a hazánkban bonyolított lakosság arányos utasforgalom alapján inkább az átlagot hozzuk.

Romániát és Szlovákiát lakosságarányosan előzzük, ha az utasforgalmat vesszük figyelembe, viszont Románia jelentős forgalmú repterekkel való ellátottsága sokkal jobb, mint Magyarországé.

Lengyelország jelentősen nagyobb, mint hazánk, azonban mind a lakosságarányos utasforgalmat, mind a repterek számát tekintve, messze előzik hazánkat. A táblázatokban és a diagrammon nem látszik, de Lengyelországban még további 6 jelentős, százezres utasforgalmat bonyolító reptér található.

Csehországgal összehasonlítva ugyan nem nagy a csehek előnye, de lakosságarányosan mégiscsak előzik Magyarországot. A jelzett kettőn kívül még van néhány nemzetközi repterük, de azoknak nincs jelentős forgalma.

Végül de nem utolsósorban érdemes Ausztriát és Magyarországot is párba állítani. Az osztrák reptéri infrastruktúra brutális. Ha figyelembe vesszük az ország méretét messze ők a régióban az elsők, mind utasforgalomban, mind a jelentős repterek számát tekintve.

Van létjogosultsága fejlesztésnek

Összefoglalva, ha a régiós országokat tekintjük példának, hazánkban abszolút van még helye a repülőterek kapacitásainak a növelésének és akár új reptereknek a nemzetközi forgalomba való bevonásának, illetve Magyarország az egyetlen olyan ország a felsoroltak közül, amelyiknek a legjelentősebb repülőtere külföldi kézen van, tehát ez alapján is jogosnak látszik az az igény, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér magyar kézbe kerüljön.