A rendkívüli hőhullám óriási gazdasági károkat okoz Európában
ElemzésekA háztartások jövedelmének 3 százalékát emésztik fel Európában a szokatlan hőhullámok Európában - egy friss tanulmány szerint. Az áramszámlák és az élelmiszer drágulása miatt a szegényebb háztartások esetében 2,7 százalékkal több a bevételkiesés.
A júniusi rendkívüli hőhullám nem csupán egy átmeneti probléma, az aszályok és a hőhullámok egy komoly strukturális makrogazdasági sokkra is rámutatnak Európában.
A kontinens gazdasága szerkezetileg nincs felkészülve az ilyen mértékű hőségre: az elöregedő munkaerő, a hőtartásra tervezett városi infrastruktúra és a légkondicionálók alacsony - az amerikainál jóval alacsonyabb, alig 19 százalékos - elterjedtsége miatt a hőség azonnali, negatív láncreakciót indít el a gazdaságban.
Az átlagos háztartások bevételének kiesése 3 százalék, a szegényebbek esetében 2,7 százalékponttal magasabb ez az arány - állapítja meg a Climate Analytics friss tanulmánya.Az aszályok és a hőhullámok hatása társadalmi szinten is jelentkezik, a társadalmi egyenlőtlenségek 1,1 százalékponttal emelkednek a szegényebbeket jobban megterhelő pluszkiadások és bevételkiesés miatt.
A károk több csatornán keresztül gyűrűznek be:
Termelékenységi zuhanás
A munkaerő termelékenysége a hőség emelkedésével nem lineárisan, hanem drasztikusan esik vissza, miután a hőmérséklet átlépi a 30°C-os kritikus határt.
30°C és 35°C között minden egyes plusz fok nagyjából 3 százalékos visszaesést okoz az óránkénti kibocsátásban.
Mivel jelenleg európaiak tízmilliói dolgoznak 35°C feletti hőségben, az építőipar, a logisztika és a mezőgazdaság „túlélő üzemmódra” váltott, ami közvetlenül rontja a negyedéves GDP-növekedést.
Energiapiaci aszimmetria és ártüskék
Bár a napenergia napközben segít fedezni a hűtési igényeket, a hálózat az esti órákban és a „trópusi éjszakákon” óriási nyomás alá kerül.
A gázerőművek és a napelemek hatékonysága csökken a hőségben. Ami még súlyosabb: a folyók felmelegedése miatt a nukleáris erőművek (például Franciaországban) kénytelenek csökkenteni a termelést, mert nincs mivel biztonságosan hűteni a reaktorokat.
Az áram ára az esti csúcsidőszakokban a többszörösére ugrik a spot piacokon, ami azonnali extra adóként terheli meg az ipari fogyasztókat.
A fizikai infrastruktúra szenved a hőtágulástól. Közép- és Nyugat-Európában a vasúttársaságok sebességkorlátozásokat vezettek be a sínek deformálódásának és a felsővezetékek megnyúlásának kockázata miatt.
Ez késlelteti az áruszállítást, megbénítja az ellátási láncokat és nehezíti az ingázást.
Lakossági jövedelemcsökkenés és infláció
A hőség és az aszály együttes hatása közvetlenül csökkenti a háztartások reáljövedelmét. Ez a visszaesés a leginkább sújtott dél- és közép-európai régiókban – így a Közép-Magyarországi régióban és Madrid környékén is – a legérezhetőbb, ahol a károk jelentősek.
Emellett a mezőgazdasági hozamok romlása fűti az inflációt, ami nehezíti az Európai Központi Bank (EKB) dolgát az árstabilitás fenntartásában.
