Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

A rendszerváltás nagy nyertese, ahol a valuta is csak erősödik

Elemzések2023. dec. 12.F. T. P.

Míg mi a forint stabilizálásával küzdöttünk tavaly ősztől, Csehország a múlt évtizedben sapkát húzott szakadatlanul erősödő koronájára. Ma a nagyobb rendszerváltó országok közül messze az élen áll a fejlettségben.

A rendszerváltáskor, ami bő 30 évvel ezelőtt zajlott, a kommunista blokkból kiszabaduló országok gazdaságilag eltérő állapotban voltak, és mindegyiknek nagy kihívás volt a piacgazdaságra való átállás. Az azóta az EU tagjává válóknak mind sikerült, azonban ma is jelentős eltérések vannak a fejlettségi szintben.

Két kicsi, egy nagy

Három ország van, amely mind az egy főre jutó GDP, mind a bérek tekintetében az élvonalban jár: Szlovénia, Észtország és Csehország. Az első kettő azonban igen kis lakosságú ország (2, illetve 1,3 millió fő), ahol már néhány komolyabb beruházás elég a gyors fejlődéshez, ráadásul Szlovénia már a gazdaságilag szabadabb Jugoszlávián belül is viszonylag fejlett volt.

Csehország azonban közel 11 milliós lakosságával jól összehasonlítható hazánkkal, és egy ekkora országban a gazdaság egészének diverzifikáltan kell fejlődnie, hogy az egy főre jutó jövedelem, az életszínvonal is nagyot nőjön. A nagyobb, tehát nem 1-2 milliós lakosságú volt kommunista rendszerű országok közül egyértelműen Csehország került mára az élre.

Magas bérek, de van még hová felzárkózni

Az egy főre jutó GDP az IMF idei várható adata alapján kicsit több, mint 30 ezer dollár, míg Magyarország adata 21 ezer dollár, Szlovákiáé 24 ezer, Lengyelországé 22 ezer dollár, vagyis a visegrádi országok között kimagasló helyen áll. Ami talán ennél is fontosabb adat, a bérek:

Csehországban 1420 euró a nettó átlagkereset, és ezzel egy szinten áll az említett Szlovéniával és Észtországgal,

miközben a magyar adat mindössze kicsit több mint 1000 euró. 

A cseh bérek tehát 40 százalékkal magasabbak az itthoninál, és ma már azt sem lehet mondani, hogy a vásárlóerőben eltérés lenne, hisz a mi rekord inflációnk után nincs a közelben olyan ország, a fejlett Ausztriát is beleértve, ahol az árszínvonal magasabb lenne, mint nálunk.

Ha viszont az utolérni kívánt német és osztrák 2800 eurós átlagbért nézzük, ennek még mindig csak a fele a cseh adat, vagyis bármilyen jól áll Csehország, még mindig van hová felzárkóznia.

Előzmények

Csehország fejlődésének előzménye, hogy már az iparosodás kezdetén élen járt gazdasága, és ez így volt az Osztrák-Magyar Monarchiában is. Az első világháború után létrejövő Csehszlovákia ugyancsak fejlett gazdaság volt. Ami az országnak csapást jelentett, az először a hitleri megszállás, miután a nácik nem fejlesztették, hanem inkább kizsákmányolták a meghódított területet. Kétségtelen hogy a háborús pusztítás jelentős részét megúszta az ország, miután a német kapituláció idején még épp csak elérték határait a harcok.

Az újra egyesülő Csehszlovákia a kommunista szovjet blokk része lett, és ezzel megpecsételődött a sorsa. Kétségtelen, hogy különösen a kommunizmus 40 évének második felében az ország összességében élhetőbb hely volt, mint a többi ország a blokkban (a legvidámabb barakk Magyarországot kivéve). Jobb volt az áruellátás, az élelmiszerellátás, alapvetően a lakosság nem szenvedett hiányt semmiben, szemben Lengyelországgal vagy különösen Romániával.

Megúszták a nagy rendszerváltás után inflációt

Mindazonáltal a kommunista rendszer alaposan visszahúzta a gazdaságot a világszínvonalhoz képest, így a rendszerváltás után meg kellett küzdeni a KGST puha gazdaságáról a sokkal fejlettebb világpiaci szintre való átállással. Csehszlovákia kettévált, de a két ország egyvalamiben eltért az összes többi rendszerváltó országtól:

a rendszerváltást nem követte sokkszerű infláció és valutaleértékelődés.

Persze valamekkora inflációra szükség volt, hisz a torz árrendszernek át kellett alakulnia, az egyes alapvető termékeken meglévő állami dotációnak meg kellett szűnnie.

Csehországban gyorsan megindult a tőkebeáramlás, ennek emlékezetes és szimbolikus lépése volt, amikor a Volkswagen tokkal-vonóval megvette a Skodát, és rögtön világszínvonalúra alakította a termelését. Sok hasonló beruházás történt, miközben sok állami vállalatot a kuponos privatizáció során értékesítettek, így megnőtt a belföldi lakossági tulajdon aránya  is a cégekben. Ezzel együtt az első évtized küzdelmes volt, a versenyképes gazdaság kiépítése az összes rendszerváltó országban sokáig tartott.

Valutaerősödés

A 90-es évek végétől aztán felgyorsult a fejlődés, és mivel korábban jóval kisebb volt az infláció, mint a cseh és nyugat-európai árszínvonal-különbség, az olcsó belföldi árszínvonal a cseh korona erősödéséhez vezetett. Míg az euró bevezetésekor egy euróért 36-38 koronát adtak, a 2008-as válság előtt már csak 24-et,

az összehasonlítás kedvéért ez olyan, mintha a mostani 380 körüli szintről a forint 240-re módosulna eurónként.

Kvázi svájci frank

2013-ban, amikor megjelent a deflációs időszak, a koronát gyengítették, és eurónként 27 körül árfolyamsapkát húztak rá, vagyis nem engedték tovább erősödni. Ezzel létrehozták a felzárkózó országok svájci frankját: a jegybanknak rengeteg eurót kellett megvennie, hogy fenntartsa a szintet. Így alaposan meg is nőtt a devizatartaléka: jelenleg 120 milliárd euró, a magyar szint háromszorosa.

Euró/cseh korona, 30 év

Euró/cseh korona, 30 év. Forrás: stooq.com

Végül 2017-ben elengedték az árfolyamot, ami persze erősödésnek indult. 2020 elején, a járvány megjelenésekor volt egy hirtelen gyengülés, azonban onnan szakadatlanul erősödött a cseh fizetőeszköz az idei év elejéig. Külön érdekesség, hogy a tavalyi energiasokkot észre sem lehet venni az árfolyam grafikonján, sőt végig erősödött a korona.

Kis hiány, kis adósság

Ez már elég jól mutatta, hogy fejlett, ellenálló gazdaságról volt szó, hisz az infláció ugyan felszökött 15 százalék fölé, de nem jelentkezett olyan sokkhatás, mint nálunk. Ennek az is fontos tényezője, hogy az elmúlt évtizedben a cseh fiskális politika kiegyensúlyozott maradt:

a 10-es évek közepén évekig többletes volt a költségvetés,

majd a járvány idején jelentkező 6 százalékos hiány után tavaly 3,2 százalék volt GDP-arányosan, jövőre 2,2 százalékkal számolnak. Mindebből adódóan az ország nincs erősen eladósodva: jelenleg nagyjából 45 százalék az ország GDP-arányos adóssága.

Amennyiben marad az eddigi felzárkózási szint, ha 2030-ra nem is, de a rendszerváltás 50. évfordulójára Csehország gazdaságilag és életszínvonalban ténylegesen elérheti a nyugat-európai országok szintjét.