A szélsőjobb kormányra kerülhet Nyugat-Európában? Szakértővel beszéltünk a jövőbeli kilátásokról

Az európai parlamenti választások átrajzolták a kontinens politikai térképét, de még nem világos, hogy a változások inkább egy nagyobb hurrikánhoz vagy egy kisebb szellőhöz lesznek majd hasonlatosak.

Az egyik nagy kérdés, hogy mi lesz most Franciaországban. Az Emmanuel Macron elnök vezette párt lebőgött, mivel az EP-választáson csak a szavazatok 14,6 százalékát gyűjtötte be, míg Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése elvitte a voksok 31,4 százalékát.

Macron emiatt be is jelentette a Nemzetgyűlés feloszlatását. Ezért június 30-án választások lesznek Franciaországban. A lehetséges jövőbeli forgatókönyvekről Fejérdy Gergellyel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszéltünk.

A szakértő emlékeztetett: Macronnak eddig se volt többsége a Nemzetgyűlésben, emiatt a testület feloszlatása folyamatosan napirenden volt. A szakértők egész az EP-választásokig azt mondták, hogy az előrehozott választásoknak igazán nincs értelme,

mert egy ilyen húzással az elnök minden bizonnyal többet vesztene, mint nyerne.

A múlt vasárnap azonban új helyzetet teremtett. Ehhez tudni kell, hogy Le Pen pártja újabban a centrum felé törekszik. Ma már nem olyan szélsőjobbos erőnek számítanak, mint hajdanán. Viszont a Nemzeti Tömörülés pont Le Pen miatt a francia többségnek még ma is egy roppant nehezen lenyelhető pirula. Sokan tartanak tőle. Bár kétségtelen, hogy kimagasló eredményt értek el Le Pen-ék, de még így is: ha a nekik adott vasárnapi szavazatokhoz hozzátesszük az Éric Zemmour-féle nacionalista Reconquête voksait,

akkoris az összes szavazat kevesebb mint 40 százalékát kapjuk.

Az úgynevezett radikális jobboldal a jelek szerint nincs többségben. Jó esély van rá, hogy Le Pen csoportja a nemzetgyűlési választásokon több szavazatot gyűjt, mint bármelyik másik párt, de erősen kérdéses, hogy ez elég lesz-e a kormányalakításhoz. Már csak azért is, mert az európai parlamenti és a francia nemzetgyűlési választásoknál sokszor a szavazók egészen másként viselkednek.

A francia választók zöme az EP-választásokon úgymond kiéli magát, vagyis szereti jelezni az ellenérzéseit a jelenlegi hatalommal szemben ezért igyekszik erős üzenetet küldeni. Mondjuk azzal, hogy a radikálisok mellé teszi az X-et. Viszont az állampolgárok rendszerint jóval óvatosabbak a nemzetgyűlési szavazásokon – mondta el Fejérdy Gergely.

Mint hozzátette: könnyen lehet, hogy a Le Pen név az ellenkező oldalon sokakat mozgósítani fog és jó páran csak azért felkeresik majd a szavazóurnákat, hogy gondoskodjanak róla, hogy nehogy a Nemzeti Tömörülés kerüljön hatalomra. Viszont még ha Le Pen ellenfelei hatásosan össze is tudnak fogni:

így se világos, hogy milyen koalíció tud létrejönni és ki tud ebből a felállásból győztesen kijönni.

Macron nyilván abban reménykedik, hogy hasonló helyzet fog kibontakozni, mint 1968-ban, amikor de Gaulle az ifjúsági tüntetések és megmozdulások után május 30-án ugyanígy hirtelenjében feloszlatta a Nemzetgyűlést. De Gaulle végül a választásokból győzedelmesen került ki.

Bár sok minden lehetséges, de annak az esélye elég kicsi, hogy Marine Le Pen egy óriási átütő győzelmet arat pár hét múlva. Macron valószínűleg azért is döntött az előrehozott választásokról, mert nem akarja, hogy a következő időszakban azzal támadják, hogy az EP vereség után nem csinált semmit, ugyanakkor arra számít, hogy nagy politikai felfordulást a most kiírt választások nem fognak hozni.