Macron a legnagyobb vesztes, Scholznak is fájhat a feje - nemzetközi lapszemlénk az EP-választás után 

Lezajlott a 2024-es EP-választás, kiderült, ki az a 720 képviselő, akiket a 27 tagállam közel 400 millió szavazoja Brüsszelbe küldött voksával.

Ahogy azt korábban megírtuk, a 2024-es európai parlamenti választás a közösség történetében talán először, egyedülálló módon nem a párthovatartozás mentén zajlik majd, hanem – ha fogalmazhatunk úgy – egy magasabb „frekvencián”. A választás annak a kérdésnek a tengelyén dől el, hogy Európa jövőjét szuverén nemzetállamok szövetségeként vagy központosított föderációként képzelik-e el az uniós választópolgárok.

A voksolás legnagyobb győztese kétségtelenül az Európai Néppárt lett, a jobbközép pártcsalád a végleges eredmények alapján 184 képviselőt delegálhat a 720 főre duzzadó testületbe. Okkal örült Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki már a mandátumbecslések alapján győzelmet hirdetett.

"A mai nap jó nap" az EPP számára, hiszen mint mondta, "megnyertük az európai választásokat, barátaim". Hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben "nem jöhet létre többség" az EPP nélkül.

 "Együtt bástyát építünk a bal- és jobboldal szélsőségeivel szemben. Megállítjuk őket" - ígérte az Európai Néppárt politikusa. A választások legfontosabb kérdése az volt, hogyan szerepelnek majd a patrióta pártok.

Előretörést végül nem tudtak elérni, de a három legfontosabb párt,  a francia Nemzeti Tömörülés, az Olasz Testvériség és a német AfD egyaránt előre tudott lépni, sőt Marine Le Pen pártja meglepően nagy arányú erősödést mutatott.

Megérkeztek az első európai kommentárok:

“A szélsőjobboldal és a nacionalista jobboldal az EU számos részén győzelmet aratott, mivel a választók aggódnak a migráció, az infláció és a környezetvédelmi reformok költségei miatt. Az azonban nem világos, hogy valóban képesek lesznek-e befolyásolni a jövőbeli uniós politikát”

- írja a BBC friss értékelésében hozzátéve, a zöld pártok az 20 mandátumot veszítettek. Az uniós adófizetők, akik a megélhetési válsággal szembesülnek, egyre idegesebbek, sőt, ellenállnak az új környezetvédelmi szabályoknak, ami nyomást gyakorol rájuk, hogy új fűtési rendszert vásároljanak otthonukba vagy kevésbé környezetszennyező autót.

A gazdák EU-szerte tömegesen tiltakoznak az általuk igazságtalannak és rombolónak minősített környezetvédelmi szabályok ellen.

A legnagyobb vesztes: Emmanuel Macron 

Már tegnap este kiderült, hogy a liberális-centrista Reneszánsz párt csapnivalóan szerepelt, alig 14 százalékot gyűjtött be, miközben az RN nagy fölénnyel, 31 százalékos eredménnyel nyerte a voksolást.

„Ezért nem tehetek úgy a mai nap végén, mintha semmi sem történt volna. Ezt a helyzetet súlyosbítja az a láz, amely az elmúlt években eluralta a köz- és parlamenti vitákat hazánkban". „Ezért az alkotmányunk 12. cikkében előírt konzultációk lefolytatása után úgy döntöttem, hogy szavazással visszaadom önöknek a parlamenti jövőnkről való döntést” - idézte a Le Monde a francia államfőt, aki az elemzők szerint

ezzel előre menekül, óriási  kockázatot vállalt, hogy megpróbálja helyreállítani tekintélyét. Ezzel szemben “Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja a példátlan eredményt ugródeszkának tekinti a 2027-es elnökválasztás felé vezető úton” - írja a The Guardian.

„Készen állunk a hatalomra, ha a francia emberek bizalmat szavaznak nekünk” - idézte a lap Le Pen-t, de helyszíni tudósítójuk, aki részt vett a párt eredményváróján, megjegyzi,  a jelenlévbők közül kevesen számítottak arra, hogy Macron vasárnap este ledobja a bombát a francia parlament feloszlatásáról.

Az RN-nek 88 képviselője van a parlamentben, és jelenleg a legnagyobb ellenzéki párt a parlamentben. Le Pen azt mondta, hogy ez a szám most hatalmasat nőhet.

“Most már nagyon nehéz lesz megállítani minket” - mondta Aymeric Durox, az RN szenátora. A 38 éves volt történelemtanár a jól szituált Fontainebleau városában első kézből látta, hogy ez az európai választás hogyan nyerte meg az új, magasabb jövedelmű, magasan képzett szavazókat és a közszférában dolgozókat. „Most már mindenhol ott vagyunk” - mondta.

"Már nincs olyan erőd, amelyet ne lehetne bevenni. Az élet minden területén, minden szakmában vannak szavazóink" - idézte a lap 

„A francia polgárok ma este megmutatták, hogy változást akarnak” - mondta Bardella pártelnök. „Ma este a remény szele támadt Franciaország felett, és ez még csak most kezdődik.” Szerinte az európai szavazás Macron politikájának „visszautasítása és egyértelmű elutasítása” volt.

Bardellának tulajdonítják, hogy olyan szavazókat szólított meg, akiket Jean-Marie Le Pen elriasztott volna. Nem akarja felhígítani a párt keményvonalas, bevándorlásellenes üzenetét, amely az 1970-es évek óta nem változott, hanem tiszteletreméltóvá és teljesen mainstreamé akarja tenni

- fogalmaz a Guardian hozzátéve, Le Pen hónapok óta azt sugallja, hogy Bardella - akit öt évvel ezelőtt, 23 évesen választottak be az Európai Parlamentbe, és nagyon magas népszerűségi mutatókkal rendelkezik - potenciális miniszterelnök lehet. Most a párt vezető személyiségei Bardellát állították az új parlamenti kampány vezéralakjának.

Rómában ünnepeltek, Németország kettészakadt

“A baloldal látta, hogy jön fel a jobboldal, de nem tudta megállítani” – nyilatkozta hétfő hajnalban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártjának, az Olasz Testvéreknek a római sajtóközpontjában az európai parlamenti választások hazai eredményét kommentálva.

A miniszterelnök felidézte pártjának az olasz parlamenti választásokon aratott győzelmet 2022 szeptemberében. „Az egy szép éjszaka volt, de a mostani számomra még szebb” - mondta hozzátéve, két évvel ezelőtt az olaszok reménykedtek a jobbközép kormány képességeiben, „mostanra viszont már tudják, mire vagyunk képesek”. 

“Macronhoz hasonlóan Olaf Scholz német kancellár is fájdalmas estét élt át, ahol szociáldemokraták minden idők legrosszabb eredményét érték el, és a fősodratú konzervatívok és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) ellenében szenvedtek vereséget” - írja a Reuters. 

“Németország megosztott az európai választások után. A régi szövetségi államokban szinte mindenhol a CDU/CSU nyert, az újakban pedig az AfD” - emeli ki a Süddeutche Zeitung, és csakugyan, az általuk közzétett választási térképen tökéletesen kirajzolódik, hogy az egykori NSZK-ban a CDU/CSU, az NDK-s területeken az AfD tarolt az EP-választáson.

Az elemzések többsége megemlíti, hogy a jobboldali politikai erők megerősödtek,a zöld-baloldali satus quo megrendült a választásokon, ahogy azt is, hogy Az AfD különösen jelentős növekedést mutatott a 25 év alatti szavazók körében, ahol a becsült szavazatarányuk a 2019-es 5 százalékról 17 százalékra nőtt, miközben a szocialistákés a Zöldek ezen a téren is nagyot zuhantak, a 2019-es 34 százalékról 11 százalékra csökkent a támogatottságuk.

Amit rendre kiemelnek a kommentárok, az a frissen alakult baloldali, de háborúellenes Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) szereplése, amely 6 százalék fölött gyűjtött voksokat. 

Magyarország a címlapokon

Érdekesség, hogy a hazai eredményeknek is jelentős a nemzetközi visszhangja, a legnagyobbak, köztük a Reuters és  a Politico is a címlapon foglalkozott velünk.

„Háborús helyzetben és nehéz csatában fontos győzelmeket arattunk” - idézte a Reuters Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerint az eredmények megerősítették kormánya politikai irányvonalát.

A lap ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy Magyar Péter jobbközép Tisza pártja a második helyre került hét mandátummal, a szavazatok 30 százalékával, ami több, mint az összes többi ellenzéki párté együttvéve, és jobb eredmény, mint amit a választást megelőző felmérések előre jeleztek.