Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

A szíriai helyzet közvetlen hatással van a nyugati terrorveszélyre

Elemzések4 órájaTárik Meszár

A közelmúlt eseményei rávilágítanak arra, hogy az Iszlám Állam továbbra is képes terrorcselekmények ösztönzésére Nyugaton, még akkor is, ha földrajzi befolyása csökkent.

Az egész nemzetközi közvéleményt sokkolta az a New Orleans-ban végrehajtott terrortámadás. A leszerelt amerikai katona, Samszud-Dín Dzsabbár hűséget fogadott az Iszlám Államnak, és 15 ember halálát, valamint 30 további sérülését okozta a szilveszteri ünnepségek során.Ez az Egyesült Államokban történt legutóbbi terrorcselekmény egybeesik azzal, hogy egyre nagyobb az aggodalom a szélsőséges szervezet szíriai újjászerveződési kísérletei miatt, különösen azután, hogy 2024. december 8-án összeomlott Bassár el-Aszad rendszere, és politikai, valamint biztonsági vákuum alakult ki az arab országban.

Ez a helyzet fájdalmas emlékeket idéz fel Szíriában és Irakban, ahol az Iszlám Állam 2014-ben kiterjedt területeket foglalt el, és kikiáltotta „kalifátusát”, amely nemcsak a térségben, hanem világszerte is félelmet keltett.

Annak ellenére, hogy csökkent a befolyása, a szervezet aktivitása 2024-ben jelentősen növekedett, beleértve a Szíriában, Irakban és azon kívül végrehajtott műveleteket.Aszad rendszerének váratlan összeomlása új lehetőséget biztosít a terrorszervezetnek, amely megszerezte a szíriai hadsereg és a hozzá hű milíciák által hátrahagyott fegyverek és felszerelések egy részét is.

Az USA változó Szíria-stratégiája

Az újraéledő fenyegetéssel szembesülve az amerikai erők intenzív támadásokat indítottak a szervezet szíriai pozíciói ellen. Az e hónapban hivatalba lépő elnök, Donald Trump stratégiája az új helyzet kezelésére viszont egyelőre nem világos.

Trump korábbi nyilatkozatai megkérdőjelezték a külföldi katonai jelenlét hasznát, ugyanis kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene beavatkoznia a szíriai konfliktusba.

Szíria nagy kihívást jelent az USA új adminisztrációja számára. Az amerikai katonai jelenlét idáig segített visszaszorítani az Iszlám Állam erejét, ám a csapatok esetleges kivonása lehetőséget adhat a szervezet újbóli megerősödésére. Ez közvetlen fenyegetést jelentene a szíriai és iraki kormányokra, és hatása elérheti az Egyesült Államokat is, hasonló támadások révén, mint ami New Orleans-ban történt.

A kurd erők kulcsszerepe

Az Iszlám Állam által jelentett fenyegetés fokozódásával a kurd erők egyre inkább az első védelmi vonalként jelennek meg a terrorszervezet elleni küzdelemben.

Az Egyesült Államok elsősorban ezekre az erőkre támaszkodik az Iszlám Állam elleni harcban, valamint a több ezer fogva tartott dzsihadista őrzésében. Ez az érzékeny feladat azonban egyre nagyobb kihívással jár Törökország folyamatos nyomása miatt, amely az észak-szíriai kurd csoportokat terrorszervezeteknek tekinti, és igyekszik csökkenteni befolyásukat a térségben.

Az amerikai támogatású kurd erők feladata egy bonyolult börtön- és fogolytábor-hálózat biztosítása Északkelet-Szíriában, ahol körülbelül 40 000 embert – terroristákat és családtagjaikat – tartanak fogva.

Növekvő aggodalomra ad okot továbbá, hogy a kurd erők e létesítmények biztosítására való képességei gyengültek a török katonai műveletek és az Ankara által támogatott frakciók elleni harc következtében.

Ez megnyithatja az utat a terroristák szökése és újjászerveződése előtt. Ennek értelmében a kurd erőknek egyszerre kell visszaverniük a török támadásokat és biztosítaniuk a börtönök védelmét.

A szíriai események következményei komoly bizonytalanságot teremtenek mind a Közel-Keleten, mind világszerte. Az Iszlám Állam további megerősödésének lehetősége és a geopolitikai vákuum veszélyei még a nyugati világban is növelik a terrorveszélyt. A New Orleans-i támadás is rávilágít arra, hogy a szélsőséges csoportok továbbra is képesek támogatókat és végrehajtókat találni, miközben a globális biztonsági helyzet egyre kiszámíthatatlanabbá válik. A nyugati államok számára kulcsfontosságú, hogy a szíriai helyzet alakulását figyelemmel kísérve felkészüljenek az esetleges fenyegetések kezelésére.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.