A szomszéd benzinje mindig olcsóbb - térképen az európai üzemanyagárak

Változékony üzemanyagpiac

Az energiahordozók köztük a kőolaj ára jelentős emelkedésnek indult 2021-ben, majd 2022-ben történelmi magasságokba szökött az ukrajnai háború kitörése és az Európai Unió által Oroszországra kivetett szankciók következtében.

Európa jelentős részén a lakosság rövid idő alatt azonnal megérezte az üzemanyagárakon keresztül a nyersolaj drágulását, hazánkban azonban egészen 2022 őszéig, a 480 forintos ársapka eltörléséig a lakossági fogyasztók nem érzékelték közvetlenül a világpiaci folyamatokat. A hatósági ár kivezetését követően a kúthálózatok azonnal reagáltak és rövid idő alatt 600, majd 700 forint környékére kúszott fel mindkét fő üzemanyagféle ára.

Ebben az időszakban a hazai árak több szomszédos országénál magasabbak voltak, európai összevetésben azonban a tavasszal már átlagosnak volt tekinthető a hazai kutakon az árazás. Azonban míg tavasszal normalizálódni látszottak az árak, a nyár végére újra tendenciává kezd válni az áremelkedés a kutakon.

Épp ezért utánajártunk, hogy jelenleg Európa szerte mennyiért lehet tankolni egy-egy liter gázolajat és 95-ös benzint, hogy megtudjuk, drágának számít-e a hazai üzemanyagpiac.

Továbbra is drágább északon és nyugaton a benzin

Fontos kiemelni, hogy a két üzemanyagtípus árai között a különbség többnyire minimális. Itthon most épp a gázolaj literje drágább néhány forinttal, de országonként változik, hogy a benzin, vagy a dízel kerül épp valamivel többe.

Teljes európai összevetésben a hazai üzemanyagárak továbbra is inkább az átlagot közelítik, ám immár felülről. Üzemanyagár tekintetében tehát inkább a felső harmadba tartozik az európai országok között.

Továbbra is a skandináv országok, Izland, Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok töltőállomásain a legdrágább a tankolás. Érdekesség, hogy ezek mindegyike kikötővel rendelkező ország (kivéve az apró Luxembourgot), így relatív könnyen tudnak üzemanyagot importálni. Mindemellett a felsorolt országok kivétel nélkül a magas jövedelmű európai államok közé tartoznak, ahol általánosan véve magasabb az életszínvonal és minden érezhetően drágább, mint az EU-hoz az ezredforduló után csatlakozott tagállamokban, vagy a Nyugat-Balkánon.

A legolcsóbbak

Ezzel szemben sorban Fehéroroszország, Ukrajna, Törökország és Moldova esetében a legolcsóbb a 95-ös és a gázolaj. Utóbbiak közül Fehéroroszország Oroszországból kapja nyomott áron a kőolajat és finomított kőolajszármazékokat. Törökország kedvező földrajzi és geopolitikai helyzetéből fakadóan számos féle kőolaj forráshoz, hozzáfér, így nincs kiszolgáltatva egyetlen országnak, ami szintén lefelé nyomta az árfolyamot. Ukrajna piaca azonban ennél jóval érdekesebb, hiszen jelenleg is háborúban áll a korábbi egyik legfőbb olajbeszállítójával. Az ukrán piacon érdemes megjegyezni, hogy eleve mindig is olcsóbb volt az üzemanyag, mint akár hazánkban, vagy bármely másik uniós tagállamban. Ehhez képest a háborút követően ott is durva áremelkedés ment végbe, csupán az alacsonyabb szintről indult. Másrészt Ukrajnában a háború miatt a lakossági és ipari fogyasztás is erősen visszaesett, ami nyilván lefelé nyomja az árakat, az ukrán hadsereg pedig eközben nem a belföldi piacon a kutakon vásárolja az üzemanyagot, viszont több európai ország folyamatosan szállít Ukrajnába üzemanyagot, vagy polgári, vagy katonai célra, vagy akár mindkettőre.

Balkán

A balkáni országokban és Romániában szintén viszonylag olcsó az üzemanyag. A hazai áraknál alacsonyabb az említett országokban a tankolás, kivételt képez Szerbia, ahol hasonló árak uralkodnak. Itt szintén fontos kiemelni, hogy elsősorban Magyarországnál alacsonyabb jövedelmű országokról beszélünk, ahol korábban is alacsonyabb áron lehetett üzemanyaghoz jutni.

Közép-Európa 

Így jutunk el az árak tekintetében európai középszintet jelentő közép-európai országokhoz. A hazai árakat leginkább ennek a régiónak az áraival érdemes összehasonlítani.

A térségben a hazai árak szinte azonosak az ausztriai árszinttel. A V4 országok közül pedig hazánkban és Szlovákiában drágább az üzemanyag, míg Csehországban és Lengyelországban olcsóbb.

Magas tranzitdíjak

Ha mindezt összevetjük a régió kőolajellátását biztosító vezetékrendszerrel, érdekes mintázat rajzolódik ki.

Egyrészt a Balkánon a tengeri kijáróval nem rendelkező Szerbiában, míg Közép-Európában a tengeri kikötőkkel szintén nem bíró Magyarországon és Szlovákiában, valamint Ausztriában a legdrágább az üzemanyag (Ausztria esetében azonban ez magas jövedelmi viszonyokkal párosul és Ausztria eleve nem olcsó ország).

Kőolajvezetékek Kelet-, és Közép-Európában, valamint a Balkánon

Az érintett országokban azonban a tengeri kikötő hiánya mellett van még egy közös pont. Mindannyian vagy a horvát Adria vezetéken, vagy az Ukrajnában futó Barátság kőolajvezetéken, vagy egyszerre mindkettőn kapják a kőolajat. Az utóbbi időszakban viszont Horvátország és Ukrajna kihasználva a helyzetet megemelte a tranzitdíjakat és egyre több a konfliktus a kőolajszállítás körül. (Csehország azért képez kivételt, mert Németországhoz is van vezetékes csatlakozása.)

Mindezek alapján kijelenthető, hogy Magyarországon drágább az üzemanyag, mint a legtöbb nyugat-balkáni országban, Romániában, vagy Ukrajnában, ám ez korábban sem volt másképp. Ehhez képest Nyugat-, és Észak-Európához viszonyítva továbbra is alacsonyak a magyar árak, ami szintén megfelel a háború előtti viszonyoknak. Regionálisan azonban a legdrágábbak közé lépett elő Magyarország, utóbbi viszont úgy tűnik az ellátás szempontjából kedvezőtlen földrajzi fekvésünknek, a hazai kitermelés hiányának, valamint a horvát és ukrán áremelésnek köszönhető. A hazai üzemanyagárak tehát a fentiek alapján elég jól követik az európai piacot (leszámítva, hogy a forint volatilitása miatt időnként lehetnek nem várt árváltozások), viszont a hazai árakra, hasonlóan, mint a szlovák és a szerb árakra egyfajta plusszként rárakódik a megemelt horvát és ukrán tranzitdíj.