A Teslának beletörhet a bicskája Németországba

Elon Musk hangzatos bejelentéseit nem mindig követik tettek. Tavaly hiába írta meg, hogy a Tesla kivonul a tőzsdéről, végül mégis bent maradtak. Az a három évvel ezelőtti ígéret sem valósult meg, miszerint 2018-tól a vállalat már félmillió kocsit fog gyártani évente.

Mindezek fényében talán nem meglepő, hogy amikor Musk először árulta el, hogy európai gigagyárát Németországban akarja felhúzni, akadtak kétkedő hangok is. Páran úgy vélték, hogy a tervekből nem lesz semmi. Időközben azonban Berlin környékén már az első állásokat is meghirdették. Most már szinte biztos, hogy a Tesla-gyár meg fog épülni a német főváros szomszédságában.

Kérdés ugyanakkor, hogy a társaságnál tisztában vannak-e a német piac sajátosságaival. Több szakértőnek is erős kétségei vannak. Köztük találjuk a Global Cultures nevű tanácsadócég vezetőjét, Rainer Beekest is, aki a Business Insidernek úgy fogalmazott: rengeteg olyan szabályozás van Németországban, amelyhez az amerikai cégek nincsenek hozzászokva.

Mint a Zwickau Egyetem professzora, Uta Kremer felhívja rá a figyelmet: pont a felkészületlensége miatt korábban már több nagy tengerentúli cég is csődöt mondott a németeknél.

A Walmart annak idején 9 év után kénytelen volt kivonulni. Például azért, mert nem voltak felkészülve rá, hogy a betegszabadságok és a vasárnapi munkák szigorúbban vannak szabályozva Németországban. Ráadásul eleinte nem figyeltek a kulturális eltérésekre sem.

A dolgozóktól elvárták, hogy reggelente egy céges dal eléneklésével kezdjék a munkaidőt, az eladóknak pedig parancsba lett adva, hogy mindig mosolyogjanak a vevőkre. Ez a betérőkben szimpátia helyett viszont inkább viszolygást ébresztett. „A németek nem így viselkednek" – jegyzi meg Hans-Martin Poschmann szakszervezeti titkár. A beszámolók szerint a mosolygó alkalmazottakat látva néhány vevő azt hitte, hogy a női dolgozók flörtölni akarnak.

Ennél is nagyobb gondot jelentett, hogy a Walmart nem élhetett a bevált üzleti taktikáival: amikor lenyomták az alapélelmiszerek árát, megvádolták a céget, hogy tönkre akarják tenni a kisboltokat. Végül a szabályozók rákényszerítették a társaságot, hogy néhány cikknél, például a lisztnél, a tejnél és a vajnál emeljék meg az árakat.

De nemcsak a Walmartnak akadtak nehézségei Németországban: az amerikai Chrysler és a német Daimler fúziója például kevesebb mint 10 évig tartott. A két cég útjai 2007-ben váltak szét. Egyrészt azért, mert a Chrysler lehúzta a csoport eredményeit, másrészt pedig azért, mert az amerikai és a német fél nehezen értette meg egymást.

A Chrysler azt akarta, hogy a Daimler gyorsabb és rugalmasabb legyen, a Daimler viszont azt szerette volna, ha az amerikai fél nagyobb figyelmet szentel a minőségre.

Újabban a sztrájkok miatt az Amazonnak is meggyűlik a baja Németországgal. A legutóbbi munkabeszűntetést épp Black Friday idején tartották a német dolgozók. A helyi szolgáltató szektor első számú szakszervezete, a Ver.di szerint ugyanis az online áruház nem fizet elég bért az alkalmazottainak. Uta Kremer azt mondja:

Amikor az amerikai cégek ide jönnek, úgy érzik ők a világ urai. Felteszem a hozzáállása Elon Musknak is hasonlóan arrogáns.

Az biztos, hogy a Tesla amerikai gyárában roppant feszített a munkatempó. Volt olyan alkalmazott, aki arról számolt be, hogy az egészsége a heti hatnapos és a napi 12 órás műszak miatt annyira megromlott, hogy egy idő után már nem tudta ellátni a feladatát. Bajos lehet, ha az autógyártó a német üzemben is hasonló beosztást akar bevezetni.

Persze mindez nem jelenti, hogy a német gigagyár máris bukásra lenne ítélve. Azt még a szakértők is megjegyzik, hogy az e-mobilitási piac épp felszálló ágban van. Ha a lehetőségeivel jól él, a Tesla európai gyára akár sikeres is lehet.