Óriási üzlet volt idén drónokba fektetni

Ma már senki sem kapja fel a fejét, ha egy esküvő vagy sporteseményen zümmögő kis szerkezet köröz a feje fölött az égbolton. A drónok bevonultak a hétköznapjainkba. Egyre több pilóta nélküli repülőt helyeznek üzembe az Egyesült Államokban is – írja a Financial Times elemzésében. Népszerűségének egyik fő oka a sokoldalú használhatóság: nemcsak fotózáshoz, hanem térképkészítéshez, adatgyűjtéshez, sőt, bűnözők felkutatásához is használják őket. 

Még az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) szakembereit is meglepte, hogy milyen gyorsan növekszik az üzleti célú drónok száma.

Beismerték, hogy alaposan alábecsülték a fejlődés ütemét: becslésük szerint idén 450 ezerre nő a kereskedelmi célú robotrepülőgépek száma, miközben 2018-ban még úgy látták, hogy 2022-re repkedhet ennyi drón az ország egén. Szédületes ütemben fejlődik a szektor, a Barclays bank úgy látja, öt év alatt a tízszeresére, a tavalyi 4 milliárd dollárról 40 milliárdra emelkedhet a drónpiac értéke, és 100 milliárd dollárt lehet megtakarítani a távirányított robotgépek segítségével. 

Az első drónok az 1980-as években jelentek meg, de eleinte csak katonai célra használták őket. A kétezres években a drónok kicsinyítésével indult be a polgári felhasználás, kezdetben főleg fényképészek és hobbiőrültek használták a kamerás repülőszerkezeteket. A szoftver, a kamera és a szenzorok fejlesztése idővel sokkal szélesebb körű felhasználást tett lehetővé, s mára robbanásszerűen terjednek az üzleti célú drónok.

Komoly segítséget jelentenek számos iparágban, így például drónok segítik a távközlés póznákon dolgozók veszélyes munkáját. Az olaj- és gázkitermeléssel foglalkozó vállalatok ugyancsak drónokat használnak a vezetékek rendszeres ellenőrzésére, hiszen

egy néhány ezer dolláros drón jóval olcsóbb, mintha óránként 2500 dollárért bérelnének egy helikoptert erre a célra.

Kis robotgépek gyűjtik a klímával kapcsolatos adatokat, végeznek mezőgazdasági és ipari jellegű felméréseket, ellenőriznak határokat, segítik a tűzoltók és a rendőrök munkáját. 

A világ drónpiacát – nem meglepő módon – a kínaiak határozzák meg. A sencseni DJI dróngyártó cég a modellek nem kereskedelmi és kereskedelmi szegmensének mintegy 70 százalékát ellenőrzi, és részesedése az amerikai drónpiacon is 70–80 százalék között mozog. Mostanában annyira gyorsan nő az igény az üzleti drónok iránt, hogy erre még a DJI sincs felkészülve: bár az amerikai hatóságok is tőlük rendelnek, de még nem minden esetben tudnak megfelelni a speciálisabb követelményeknek. 

Spencer Gore, az Impossible Aerospace amerikai dróngyártó vezetője is hasonló nehézségekről számol be: 2011-ben, amikor a kereskedelmi drónok elkezdtek terjedni, mindenki azt gondolta, hogy a fő felhasználási irány a csomagszállítás lesz, és 2015-re drónok teszik le az Amazon csomagjait a küszöbünkre. Ez a várakozás túlzó volt, ugyanakkor szinte a semmiből bukkantak elő az új alkalmazási lehetőségek. Tanzániában például a DJI egyik drónjával permetezik a moszkitóval fertőzött területeket, így veszik fel a küzdelmet malária ellen.

Az EdgyBees cég újítása a kibővített valóságot hívja segítségül a drónpilóták képzésében, és ez alapján alkották a levegőből való térképezéshez használható eszközüket.

– Addig senki sem gondolta, hogy ez is egy piac, amíg néhány rendőrségi és tűzoltóegység el nem kezdte vásárolni őket – mesélte Adam Kaplan, az EdgyBees vezetője. Rájöttek ugyanis arra, hogy inkább vesznek egy 1000–25000 dolláros drónt mint egy egymillió dolláros helikoptert.

A dél-afrikai DroneDeploy alapítói is arról számoltak be, hogy alkalmazkodniuk kellett a piachoz. Néhány éve még drónfotók segítségével üldözték az orvvadászokat a hatalmas Kruger Parkban, mára viszont arra specializálódtak, hogy a levegőből többdimenziós térképeket készítenek tájakról, építkezési területekről stb. Ezzel néhány órára sikerült csökkenteni a korábban hetekig tartó munkát. 

Persze vannak a növekvő drónhasználatnak árnyoldalai is: a felelőtlen felhasználók balesetet okozhatnak, megsérthetik a magán- vagy a családi életet, zavarhatják a repülőterek forgalmát.

Amikor az FAA 10 ezer dollárra büntetett egy fotóst „meggondolatlan repülésért”, óriási vita támadt belőle. Vannak más irányú aggályok is: a kémkedéstől való félelemre hivatkozva az Egyesült Államokban szigorú törvényeket fontolgatnak, melyek értelmében a helyi, állami és szövetségi ügynökségek többet nem vásárolhatnának a DJI termékeiből. A kínai drónóriás egyelőre nem aggódik: mintegy 40 ezer rendőrkapitányság van az USA-ban, és közülük csak 500-nak van helikoptere vagy valamilyen légijárműve. Ha a többiek zöme tőlük veszi a drónt, már nyert ügyük van.