A videójátékok elkészítése ma már egy mozifilm költségeit is elérik

A Sony Interactive Entertainment Worldwide Studios egykori elnöke, Shawn Layden szerint nagyban befolyásolja az új játékok árát, hogy miközben az árak másfél évtizede nem változtak, a fejlesztési költségek minden generációváltásnál a duplájára nőttek.

Jelenleg egy AAA-kategóriás játék elkészítése közel annyiba kerül, mint egy kasszasikerű mozifilm megalkotása, akár a 150 millió dollárt is elérheti. Ebbe a marketingköltségeket nem számolta bele, ami szintén vetekszik egy film reklámköltségével.

A drágulás oka könnyen felismerhető: a videojátékok egyre nagyobbak, szebbek és egyre több munkát igényelnek.

Az átvezető videókat élőben rögzítik színészekkel, ugyanazzal a motion-capture eljárással, amit a mozifilmek számítógéppel teremtett karaktereinél is használnak. Továbbá nem egy esetben olyan színészeket szerződtetnek le, mint Kevin Spacey (Call of Duty: Advanced Warfare), Keanu Reeves (Cyberpunk 2077) vagy éppen Forest Whitaker (Star Wars Jedi: Fallen Order), akik nem csak a hangjukat, de az arcukat és a színészi játékukat is hozzáadják a produkciókhoz.

Az is beszédes, hogy például a lengyel CD Projekt RED műhelyében készülő Cyberpunk 2077-en több mint 400 ember dolgozik, és egy új stúdiót is nyitni kellett hozzá, míg az öt éve kiadott The Witcher 3: Wild Huntot mindössze 240 ember készítette el. Ez is jól mutatja, milyen iramban nőnek a videojátékok.

A SIE Worldwide Studiost több mint harminc éven át vezető Layden a megoldást a rövidebb, 12-15 óra alatt végigjátszható játékokban látja, ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy a kiadók inkább az áremelést fogják preferálni.

Az első fecske a 2K Games volt. A kiadó PS4-re és Xbox One-ra a szokásos 59.99 dollárért kínálja új sportjátékát, az NBA 2K21-et, de az újgenerációs konzolokra már 69.99 dolláros árat határozott meg.

A 2K azzal indokolta meg az áremelést, hogy a játékot az alapjaitól kellett újra megalkotniuk a PS5-re és az Xbox Series X-re, valamint kibővített játékmódokat és exkluzív funkciókat is kapott a program újgenerációs változata.

Az IDG Consulting elemzőcég vezetője, Oszaki Josió szerint nem a 2K Games lesz az egyetlen cég, amelyik árat emel. A GamesIndustry.biz-nek adott interjúban mondta el, hogy legutoljára 2005-ben és 2006-ban, az Xbox 360 és a PlayStation 3 megjelenésekor volt áremelés a videojáték piacon. Ekkor a játékok árát 49.99 dollárról 59.99 dollárra emelték.

Oszaki számításai szerint, ha a mostani újgenerációs játékok már 69.99 dolláros áron jelennének meg, akkor sem tudnák ellensúlyozni a játékfejlesztés költségeit.

Éppen ezért valószínű, hogy az áremelés mellett a mikrotranzakaciós üzleti modell még erőteljesebbé válik.

Ennek lényege, hogy a játékon belül valós pénzért vehetünk különféle, a játékban felhasználható digitális tárgyakat. A mikrotranzakció legtöbbször az online játékmóddal is bíró vagy kifejezetten arra kihegyezett programokban jelenik meg, amiket „élő szolgáltatásként” éveken át üzemeltetnek a kiadók. Bár már volt arra is precedens, hogy egyjátékos programba is tettek vásárlási lehetőséget, kétes üzleti sikert és egyértelmű negatív kritikát kiváltva.

És ez a legnagyobb  baj a mikrotranzakcióval. Az elmúlt években sok és sokféle botrány tört ki az üzleti modell körül. Pro és kontra rengeteg vitát szült, egyes országokban, például Belgiumban be is tiltották a loot boxokat, amit afféle digitális zsákbamacskaként lehet leírni. Vagyis a játékos pénzért vesz egy csomagot, de egészen addig, amíg azt ki nem nyitja, nem tudja, mit is  kapott. Lehet, hogy a vágyott ruhát a karakteréhez, lehet, hogy valami használhatatlan alkatrészt az űrhajójához. Mivel ez sokak szerint a szerencsejátékkal egyenértékű, ráadásul a VHO által is bizonyítottan függőséget okoz, sok szervezet és politikus követeli a loot boxok betiltását és a mikrotranzakció felügyeletét.

A mikrotranzakciót ráadásul a játékosok sem szeretik, főleg a „pay-to-win” modellt, aminek lényege, hogy a játékos csak akkor érhet el eredményeket a programban, ha megvásárolja a győzelemhez szükséges tárgyakat. Kifejezetten bosszantó ez online játékokban, amikor az ellenfél a pénzen vett előnnyel győz le olyat, aki csak a videojátékért fizetett, nem vásárolt kiegészítő eszközöket.

Éppen ezért önmagában a mikrotranzakció sem lehet megoldás az ipar nyereségesebbé válására. Valószínűleg az áremelés és a mikrotranzakció közötti egészséges egyensúlyozás lenne az arany középút, de ennek máris van egy komoly akadálya: a Microsoft. 

A redmonti cég ugyanis kategorikusan megtiltotta az Xbox Series X-re játékot kiadó cégeknek, hogy pénzt kérjenek az újgenerációs upgrade-ekért. Ez azonban nem feltétlen jó út.

A 2K Games például ezt a tiltást azzal hárította el, hogy az NBA 2K21-et külön kiadja Xbox One-ra és Xbox Series X-re, az utóbbira a fent említett drágább árszabással. Vagyis, ha egy játékos már a megjelenés napján szeretne játszani a programmal, de csak később akar új konzolt venni, akkor idővel kénytelen lesz még egyszer megvenni ugyanazt a programot. Vagy alternatívaként megveheti azt a 99.99 dolláros kiadást, amiben egyéb tartalmak mellett mindkét játékváltozat benne van.

Ennek tükrében talán szerencsésebb lenne, ha a Microsoft hagyná, hogy a cégek egy teljes játék áránál kisebb összegért kínálnák fel az újgenerációs upgrade-eket, és így nem kényszerítenék arra a kiadókat, hogy ugyanazt a játékot kétszer is eladják egy játékosnak.

Bevétel szempontjából ez lehet, hogy jobb, de hamar ellenérzést vált ki a vásárlókból. Ezt a 2K Games meg is tapasztalhatta, miután bejelentette az NBA 2K21 árát.

Biztos megoldás tehát egyelőre úgy tűnik, hogy nincs, de az biztos, hogy a játékkiadók erőteljesen gondolkodnak az AAA-kategóriás játékok, különösen a franchise-játékok árának emelésén. Így érdemes lesz felkészülni arra, hogy kedvenc programunkat már nem 59.99-ért, hanem 69.99 dollárért tudjuk megvenni.