A világ egyik legszegényebb és leggazdagabb országa, melyek nemrég még egy államot alkottak

Az 1991-ben megszűnt Szovjetunió, ami az Orosz Birodalom utódállama volt, de az egyes népeknek nagyobb jogokat adva, természetesen nem volt teljesen fejlett különböző területeit tekintve. Az országon belül azonban mégiscsak zajlott jövedelemtranszfer, a nem hatékonyan működő kommunista rendszer pedig sehol nem tette lehetővé a jólét kialakulását.

Szélsőségek

Most, 33 évvel később olyan elképesztő különbségek alakultak ki az utódállamok között, hogy

egyikük már kifejezetten befér a fejlett országok közé, egy másik viszont ázsiai elhelyezkedésre létére sok afrikai országnál is szegényebb, még az alultápláltság és az éhezés is megjelent. 

Mára a legggazdagabb egykori szovjet tagköztársaságokká a balti országok váltak: messze előreszaladva az össze többihez képest. Észtország, Lettország és Litvánia 2004-ben az Európai Unió tagjai lettek, és az ebből adódó lehetőségeket maximálisan kihasználták.

Eleve kis népességű országok, de a lakosságszám sokat is csökkent 33 év alatt (az orosz népesség egy része Oroszországba költözött át, vagy az Unión belül telepedtek máshová).

A legfejlettebb

A legmagasabbra Észtország jutott 31 ezer dolláros egy főre jutó nemzeti össztermékkel,

ezzel olyan szintre került, ahol Csehország, Kuwait, Szlovénia, Szaúd-Arábia, Spanyolország, Dél-Korea és Japán tartózkodik.

Litvánia és Lettország sem marad el sokkal tőlük 28 illetve 25 ezer dolláros értékükkel, de kétségtelen, hogy 1,3-2,8 millió közti lakosságszáokkal nem nehéz magasra jutni.

Széles középmezőny

Jókora lemaradással Kazahsztán, Oroszország és Türmenisztán következik egységesen 13 ezer dolláros szinttel, épp egy kicsivel a világátlag alatt. Mindhárom ország döntően a kőolajnak és a földgáznak köszönheti ezt a közepes fejlettséget is, Oroszország korábban kicsit jobban állt, de a tavalyi adat már a háború hatásait is mutatja.

Tőlük megint csak jókora lemaradással a kaukázusi köztársaságok és Belarusz jönnek: Örményország és Grúzia (Georgia) kicsit 8000 dollár fölötti adattal, Azerbajdzsán és Belarusz pedig 7500 dollárral. Kissé lemaradva Moldova jön 6400 dollárral, Ukrajnát pedig nem nagyon tudjuk értékelni, miután csatatér, ahol a lakosság jó része harcol vagy elmenekült, és az országot jórészt a nyugat tartja fenn gazdaságilag is a háború ideje alatt.

A sereghajtók

Végül hatalmas mélységben az a három közép-ázsiai köztársaság jön, akiknek nincs érdemi ásványkincse. Üzbegisztán áll még a legjobban, 2500 dollárral, Kirgizia 1830 dollárral, és végül, ami az igazán nagy dráma, Tadzsikisztán 1180 dollárral.

Nála mindössze 25 ország szegényebb a világon, Ázsiában Szíria, Jemen, Észak-Kora és Afganisztán, a többi afrikai ország.

Ahol a szegénység már veszélyes

Tadzsikisztán iszonyatos szegénységének van egy súlyos következménye, amit az afgán szomszédság is erősít. Ahol akkora a szegénység, hogy  a lakosság harmada alultáplált, ott nem csoda, hogy könnyen befolyásolja az Iszlám Állam vagy más hasonló terrorszervezet a fiatal férfiakat.

Rá tudják venni őket, akár 1-2 millió rubelért, néhány millió forintnyi összegért, amit a családjuk megélhetésére fordíthatnak, hogy

vállaljanak el olyan feladatot, mint a Moszkva melletti merénylet volt, még ha akár az életükbe is kerül.

Ehhez persze kell a szegénységen kívül az a fajta iszlám fanatizmus, ami az ilyen merénylőket jellemzi, de nem véletlen, hogy pont ebből az országból toborozzák őket: iráni merényleteit is tadzsikokkal hajtatta végre az Iszlám Állam.