A világ harmadik legnagyobb gazdasága megúszta a koronavírus-járványt

Elemzések2021. jan. 6.Sz.A.

Kirívóan alacsony a koronavírus-fertőzöttség és az elhunytak aránya Japánban annak ellenére, hogy Tokióban 6100 az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma – ami 2,4-szerese a New York-i népsűrűségnek –, és 26 százalékos a 65 év felettiek aránya – szemben az amerikai 15 százalékkal. Sőt, nem is tesztelnek különösebben nagy számban, alig van kontaktkutatás és karantén – olvasható a Researchgate.neten megjelent elemzésben.

Japánt gyakorlatilag elkerülte a koronavírus: december legvégéig 3300-an haltak meg a 126 milliós országban, összehasonlításképp az ugyanekkora lélekszámú Mexikóban közel negyvenszeres az elhalálozási arány. 
Az egymillió főre jutó elhunytak száma is érdekes képet ad: míg a kifejezetten nagy népsűrűségű Japánban 26 elhunyt jut egymillió lakosra, addig az USA-ban ez a mutató meghaladja az ezer főt, Mexikóban pedig 970 körüli a szám. Összehasonlításképp Magyarországon 938 halott jut egymillió főre (december 29-i állapot szerint), ennél kissé magasabb a ráta Csehországban és Szlovéniában, de sokkal alacsonyabb például Szlovákiában.
Kulturális különbségek, távolságtartás, maszkhasználat
A japánok koronavírus kezelését és az alacsony fertőzöttségi szintját okait elemezve a kutatók arra jutottak, hogy ebben része van a japán kultúrának, ahol nem divat a kézfogás, ölelkezés vagy puszilkodás egymás üdvözlésekor. Ezen túlmenően fékezhette a fertőzés terjedését, hogy a Távol-Keleten, így Japánban is, a hideg időjárásban az általános fertőzés elkerülése végett elterjedt a maszkhasználat.
Ez az egyetlen ok azonban nem magyarázza az alacsony koronavírus-fertőzés és halálozási arányt.
Ahhoz hozzájárulhatott, hogy gyorsan észlelték a fertőzést és azonnal reagáltak arra, ugyancsak gyorsan diagnosztizálták a betegséget, és magas szintű egészségügyi ellátást biztosítottak a súlyosabb esetek számára, illetve hogy tudatosították az amúgy is fegyelmezett japánokban a tömegrendezvényekben rejlő fertőzésveszélyt.
Ugyanakkor az is tény, hogy a kifejezetten zsúfolt városokban, illetve a közlekedési eszközökön még maszkhasználat esetén is gyorsan terjedhet a fertőzés, tehát a japánok sikerére ezen kívül más magyarázatnak is lenni kell. A feltételezés szerint Japánban a vírus enyhébb változata érkezett Kínából, így mire az erősebben fertőző mutáció támadhatott, már kialakulhatott egyfajta védettség, bár minderre nincs kézzelfogható bizonyíték.
Nagyobb ellenálló képesség?
Amíg januárban és februárban a Japánban terjedő vírus nagyon hasonló volt a Kínában pusztítóhoz, addig márciusi eseteknél inkább a jelentősen különböző európai vírusváltozathoz hasonlókat találtak. Az alacsony esetszám arra utal, hogy a japánok képesek voltak a korai eseteket ellenőrzésük alatt tartani. 
Az is elképzelhető, hogy valamilyen okból a japán embereknek nagyobb az ellenálló képessége az ACE2 receptor tekintetében, amelyen keresztül a koronavírus behatol a sejtekbe.  A japán embereknek egyértelműen különböznek a fehérvérsejt antigénjei a szokásostól, ami erősebb immunrezisztenciát biztosít a koronavírussal szemben.  Végül azzal kapcsolatosan is születtek elgondolások, hogy – Kínához, Koreához, Indiához, Oroszországhoz és több más országhoz hasonlóan – Japánban is oltották a népességet tuberkolózis ellen BCG-vakcinával.
Ezekben az országokban általában általában enyhébb a járvány, mint azokban az államokban, ahol nem kötelező a BCG-oltás.
További eltérés, hogy amíg a távol-keleten az eredeti BCG-törzseket használtak az oltáshoz, addig Európában annak módosított változatát.
A kutatások azt mutatták, hogy a BCG-oltások egyfajta edzettséget biztosítanak a szervezet immunrendszere számára, ami hozzájárulhat a járvány enyhébb lefolyásához. 
Védett régió?
Érdekes jelenség, hogy a koronavírus fertőzésben elhunytak számát tekintve nemcsak Japán, hanem Ausztrália és Dél-Korea is nagyon alacsony adatokat mutat, a térségben pedig Vietnamban és Thaiföldön alig regisztráltak fertőzöttet. Dél-Koreában az egymillió lakosra jutó elhunytak száma még a japán adatnál is kedvezőbb, 16 fő, Ausztráliában pedig 36 fő.
A Japánhoz hasonlóan szintén magas népsűrűségű, és összehasonlíthatalanul rosszabb egészségügyi rendszerrel bíró Fülöp-szigeteken az egymillió főre eső elhunytak száma 85, ami szintén kifejezetten alacsonynak tekinthető az európai és amerikai adatokhoz képest.

Videók ajánlása vagy bármi