Már minden negyedik amerikai munkanélküli, a zavargások tovább mélyítik a válságot

Elemzések2020. jún 3.Sz.A.

Már megközelíti a 24 százalékot a valós munkanélküliségi arány az Egyesült Államokban a munkaügyi minisztérium adatai szerint, és ennél még rosszabb lesz a helyzet a több mint egy hete tartó utcai megmozdulások nyomán kialakult bizonytalanságban. Elemzők szerint egy másik kockázat a járvány újbóli belobbanása lehet.

Március közepétől május harmadik hetéig példátlanul sokan, 40.8 millióan jelentkeztek munkanélküli segélyre az Egyesült Államokban, így a valódi munkanélküliség 23,9 százalékos - derül ki az amerikai munkaügyi minisztérium legfrissebb adataiból. Mindez még abban a fényben is döbbenetes, hogy a legtöbb előrejelzés éves szintre vetítve ennél jóval alacsonyabb munkanélküliséget jósol: többek között a Nemzetközi Valutaalap április végén közzétett World Economic Outlook szerint

jó esetben 10,4 százalékosra csökkenhet a munkanélküliségi ráta az év végére.

Az elhúzódó válságra utal azonban, hogy még jövőre is kilenc százalék feletti rátával kalkulálnak, és ebben még nem szerepel az egy hete tartó utcai megmozdulások által okozott további gazdasági bizonytalanság.

Az amerikai Kongresszus költségvetési hivatalának nemrég közzétett előrejelzése szerint is 5,6 százalékos recesszió várható idén az USA-ban (az IMF szerint ennél nagyobb, 5,9 százalék lehet a visszaesés mértéke), és közel nyolcezer milliárd dollár veszteség éri a gazdaságot a járvány következtében.

A koronavírus-válság miatti korlátozások nyomán kirajzolódó mély válságot csak fokozzák a George Floyd halála miatt kitört zavargások, több elemző már évtizedes katasztrófáról beszélnek. A Wall Street Journal arra figyelmeztet, hogy a költségvetési hivatal friss előrejelzése szerint legkorábban 2029 végére térhet vissza ai gazdaság arra a pályára, amelyre korábban számítottak. Vagyis csaknem tíz esztendőre lesz szükség ahhoz, hogy a mostani nagy visszaesést korrigálják. 

amerikai tüntetésTüntetések New Yorkban George Floyd halála miatt junius 4-én (Fotó: MTI)

A problémák már az idei évben is látványosak lesznek, és a kijárási korlátozások feloldása után sem lehet gyors fellendülésre számítani, épp ellenkezőleg. Ez megmutatkozik a munkanélküliek számában is:

amíg a 2008-2009-es válság idején 2,6 millió amerikai munkahely szűnt meg, addig a koronavírus-válság miatt bevezetett korlátozó intézkedések hatására gyakorlatilag két hónap alatt több mint 40 millióan kerültek utcára.

A nehézségeket fokozza, hogy az állam által adott, fejenkénti 1200 dolláros segély is csak korlátozottan áramlik vissza a gazdaságba, és leginkább a közműszolgáltató vállalatok járnak vele jól, hiszen – az amerikaiak több mint felének – alig volt megtakarítása, így a megkapott pénzből egyenlítették ki a közüzemi számlákat. 

Ebben a korántsem rózsás gazdasági helyzetben jött a következő csapás, amikor a rendőri brutalitás áldozatául esett George Floyd halála miatti tüntetések zavargásokba csapták át. A megmozdulások nagyságát mutatja, hogy hat amerikai állam 13 városában rendeltek el rendkívüli állapotot, és kellett behívni a Nemzeti Gárdát, további 16 állam 26 városában pedig kijárási tilalmat vezettek be. Donald Trump amerikai elnök pedig már a hadsereg bevetését is elképzelhetőnek tartja, ha nem enyhül a helyzet. 

A zavargások nagy száma azért sújtja különösen erősen a gazdaságot, mert elemzők szerint a megmozdulások visszavethetik a tőzsdei üzletkötéseket. Ezt súlyosbítja az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek eszkalálódása a koronavírus-járvány eredete körül. 

Az elemzők és az egészségügyi szakemberek attól tartanak, hogy az olyan tömeges rendezvények, mint a tüntetések, a koronavírus-járvány újbóli belobbanását eredményezik majd, és ez még mélyebbre lökheti a lejtőn az amerikai gazdaságot.

A folyamatos nyugtalanság pedig bizalmatlanságot kelt a lakosság körében, s ezzel az amerikai fogyasztói társadalom legfontosabb mozgatója veszíthet lendületéből. Ez csapást jelentenek az egész gazdaság számára. 

Az RBC Capital Markets részvénystratégiai vezetője, Lori Calvasina szerint a tőzsde ugyan inkább az amerikai-kínai kereskedelmi háborúra koncentrál, de azért a zavargások három okból is befolyásolják működését.

A koronavírus-válság kezdete, azaz február óta a tőzsde feszült figyelemmel követte a járvány fejleményeit, mostantól azonban már két, kiszámíthatatlan folyamatot kell követniük.

Másrészt a zavargásokon résztvevő tömegek miatt nő az esély a fertőzések második hullámára, ami ismét csak óvatosságra ösztönzi a piacokat. Harmadrészt nem tudni, hogy a fogyasztói bizalom – amely egyetlen egyszer sem süllyedt olyan mélyre, mint más mutatók –, valamint az üzleti tevékenység májusi javulása folytatódik-e vagy sem.

Az Oppenheimer elemzője szintén tart attól, hogy a tüntetéseken a személyes távolságtartás figyelmen kívül hagyása semmissé teheti a járvány megfékezése érdekében tett eddigi lépéseket. Ezt növelik azok a károk, amelyeket az erőszakos cselekedetek okoztak. John Stoltzfus, az Oppenheimer fő befektetési stratégája szerint mindennek hatását a befektetők júniusban fogják mérlegelni, amikor már meglesznek az első negyedév végleges gazdasági adatai, és annak ismeretében döntenek, merre is haladjanak tovább a piacok.

Az Oanda elemzése szerint

a történtek elsődleges hatását a nagyvárosok költségvetése érzi majd meg a legerőteljesebben.

A korlátozások miatti visszaesés, illetve a zavargások okozta leállások forráshiányt idéznek elő a nagyobb városokban, aminek eredményeként önkormányzati munkahelyek szűnhetnek meg. A gazdasági fellendülés pedig törékeny, amelynek lendületét gyengítik, és időben elnyújtják a zavargások.

Az AvaTrade elemzése azt mutatja, a zavargások már a pénzügyi piacokra is veszélyt jelentenek, miután rontja a befektetők amúgy is gyenge bizalmát. A tüntetéseken a távolságtartás mellőzése komolyan felveti annak lehetőségét, hogy a járvány második hulláma sokkal korábban jön majd és erőteljesebb lesz, mint az első volt. Ez egyben azt is jelenti, hiábavaló volt az egészségügyi és szociális dolgozók erőfeszítése az elmúlt hónapokban.