Pénzmosásból fejlesztette atomfegyvereit Észak-Korea
HírekEgy friss vádirat szerint az észak-koreai rezsim egyes vezetői nemegyszer kínai közvetítéssel és pénzmosással igyekeztek kikerülni az ország ellen elrendelt szankciókat. Két és félmilliárd dolláros pénzmosásról van szó, amelyet a nukleáris programjára használt fel.
Az Egyesült Államok pénzügyi hatóságai 28 észak-koreai és öt kínai állampolgárt vádolnak több milliárd dolláros pénzmosással – értesült New York Times.
Az amerikai tisztségviselők feltételezése szerint az ügyletek célja az észak-koreai atomkísérletek finanszírozásának biztosítása volt.
A vád szerint 250, csak papíron létező vállalkozáson keresztül mostak tisztára mintegy 2,5 milliárd dollárt. Az idén februárban kelt vádirat szerint a hatalmas összeg az észak-koreai állam nemzetközi bankjához, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Külkereskedelmi Bankjához került, amelyet aztán tömegpusztító fegyverek fejlesztésére fordítottak.
A vádemelés egyúttal annak beismerését is jelenti, hogy az Egyesült Államok gazdasági szankciók bevezetésével, illetve a Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor közötti megállapodással sem tudta megakadályozni az észak-koreai atomprogram további fejlesztését.
A két vezető tavalyi sikertelen tárgyalását követően Észak-Korea azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a magatartása ellenséges, illetve utalt arra, hogy folytatni fogják a nukleáris fegyverzet fejlesztését.
Az amerikai adminisztráció a múlt hónapban azzal vádolta a távol-keleti országot, hogy kibertámadásokkal lopott el és mosott tisztára pénzt, és digitális valutákat is használt, hogy abból finanszírozza tömegpusztító arzenáljának és rakétaprogramjának fejlesztését.Észak-Korea idén ugyan nem végzett újabb kísérleteket, Kim azonban éppen a napokban tanácskozott az ország katonai vezetőivel az ország nukleáris képességeinek növeléséről.
A vádiratban az amerikai Igazságügyi Minisztérium az alpereseket az észak-koreai Külkereskedelmi Bank alkalmazottaiként, illetve annak négy vezetőjeként azonosította, akik között ott volt két korábbi elnök, Ko Chol-man és Kim Song-ui. De a megvádoltak között találjuk az észak-koreai kémszervezet egyik tagját is.
Őket bűnszövetségben elkövetett összeesküvéssel, csalással és pénzmosással vádolják.Annak ugyan kicsi az esélye, hogy az Egyesült Államok valóban le tudja tartóztatni és elítéltetni a vádlottakat, az igazságügyi tárca azonban időnként vádat emel külföldi állampolgárok ellen, hogy elrettentse a hasonló akcióktól az ellenséges országokat.
A vádirat szerint az észak-koreai és kínai vádlottak egy része a kínai Shenyangban található olyan vállalkozásoknál dolgozott, amelyek mögé bújtatva működött a Külkereskedelmi Bank egyik titkos fiókvállalkozása. A vádirat 2017-ben ezek egyikeként azonosította a Mingzheng International nevű céget.
Másokat azzal gyanúsítanak, hogy több száz, csak papíron létező vállalkozást hoztak létre pénzmosás céljából Kínában, Ausztriában, Líbiában, Kuvaitban, Thaiföldön és Oroszországban.
A leleplezett társaságokat ugyan bezárták, amint az érintett kormányok rábukkantak az észak-koreai kapcsolatra, de a bírósági iratok szerint később újakat hoztak létre. Az így megszerzett összegből olyan árukat vásároltak, amelyeket más úton nem tudtak beszerezni és Észak-Koreába juttatni,
mert azt az ország ellen hozott nemzetközi szankciók nem engedték.
A gyanúsítottak állítólag Kínában, az Egyesült Államokban és Európában lévő bankokban vezetett számlákon keresztül vezették az illegális tranzakciókat. Amikor pedig a számlavezető bankok rákérdeztek az átutalásokra, tagadták hogy azokkal illegális vásárlásokat finanszíroznának, illetve hogy bármi közük lenne Észak-Koreához.
A lebukások azonban nem szegték az észak-koreaiak kedvét. Azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 2017-ben tűzzel, vassal fenyegette meg az országot, újabb kiberakciókkal igyekeztek kikerülni az elrendelt szankciókat.
A vádirat ugyan konkrétan nem nevesíti a digitális valutákat, az azonban szerepel benne, hogy a vádlottak külföldre utazva tanulmányozták a gyorsan fejlődő digitális pénzügyi technológiákat. Nemzetbiztonsági szakértők pedig arra hívtak fel a figyelmet, hogy mindez arra utal, tévesek azok a nyugati elképzelések, hogy a gyors technológiai fejlődést nem tudják követni Észak-Koreában.
Trump ugyan korábban arról beszélt, hogy Kimmel folytatott 2018 júniusi és 2019 februári tárgyalásai megakadályozzák az észak-koreai fegyverfejlesztéseket, de a jelek szerint ebből nem lett semmi. Nem született megállapodás az észak-koreai nukleáris fegyverprogram leállításáról, illetve arról sem, miként könnyítenének az ENSZ által az ország ellen elrendelt szankciókon.
