Áder János: 2-300 milliméter csapadékra lenne szükség karácsonyig

Demográfiai robbanás

Az emberi faj megjelenésétől, az első világháború végéig, tehát az 1920-as évekig, több százezer év leforgása alatt nőtt 2 milliárd főre a Föld teljes népessége. Majd ezt követően a legutóbbi száz esztendőben hirtelen rendkívül felgyorsult a népességnövekedés és mostanra körülbelül 8 milliárd főre nőtt a bolygó lakossága. Ez azt jelenti, hogy egyetlen évszázad alatt megnégyszereződött az emberi populáció. Ez a növekedés pedig tovább folytatódik és nagyjából 2050-re tehető annak az időpontja, amikor elérjük a 10 milliárd főt - fogalmazott .

Ez nem csupán azért jelent problémát mert túl sokan leszünk a Földön, hanem azért is, mert együtt jár a fogyasztás növekedésével és ezzel párhuzamosan az egyre nagyobb környezeti terheléssel. A népesség növekedéséhez képest ráadásul a vízfogyasztás kétszeres, az energiafogyasztás pedig háromszoros tempóban növekedett az említett 100 év alatt - hangsúlyozta.

Az energiafogyasztás ilyen mértékű növekedése azért is jelent különösen nagy problémát, mert ezt az energiamennyiséget döntően fosszilis energiahordozók elégetéséből származik – tette hozzá.

Ezt a vízfogyasztás és energiafogyasztás bővülést ráadásul úgy érte el az emberiség, hogy máig vannak olyan országok, ahol továbbra sem megoldott állandó áramellátás, sőt sok helyen még az alapvető vízellátási kérdések sem biztosítottak - sorolta.

A hihetetlen gyors népesedés eközben együtt járt egy túl sebes urbanizációval is. Már nem nagyvárosokról, vagy megapoliszokról, hanem inkább gigapoliszokról beszélhetünk. Ezekben az óriás városokban azonban a népesség egy jó része egyfajta bádogvárosokban él. Ezekben a szegénynegyedekben az esetek többségében nincs víz, nincs semmiféle szanitáció. Az emberek ezeken a helyeken borzasztó körülmények között élnek. Jelenleg több 100 millió ember él ilyen állapotok között.

Az urbanizáció pedig most is zajlik. Ma már minden második ember városlakó. Hetente egy millió ember költözik városba és körülbelül 2050-re 4 emberből 3 városlakó lesz. A világ nagyrészére, különösen Dél-Amerikára, Afrikára, Ázsiára ez fokozottan igaz lesz – húzta alá Áder János.

A helyzetet tovább rontja, hogy napjainkban 2,5 milliárd ember él vízhiányos területen. Ezeken a helyeken rendszeresen akadozik a vízellátás és van, hogy hetekig nem lehet tiszta vízhez jutni.

A vízhiányos területek aránya pedig 2050-re tovább fog növekedni.

Az akkorra prognosztizált 10 milliárdos népesség több mint fele, tehát több mint 5 milliárd ember vízstresszes, vízhiányos régióban fog lakni, ha a most zajló folyamatok tovább folytatódnak. Ennek a következményei, akár társadalmi, akár gazdasági szempontból beláthatatlanok – ismertette.

A víz három drámája

Jelenleg a szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája. A sok víz drámája, a kevés víz drámája és a szennyezett víz drámája.

Nemcsak a túl kevés víz, hanem a túl sok víz drámája is számos problémát okoz szerte a világba.

Idén bár a szárazság jelentett elsősorban problémát, de Olaszország középső területein tapasztalható volt olyan hirtelen esőzés, amikor egyetlen nap alatt az éves csapadékmennyiség fele lehullott. Ilyen szintű özönvizet semmilyen infrastruktúra nem képes elvezetni.

A közelmúltban Pakisztánban az áradások miatt 33 millió embernek kellett elhagynia az otthonát és a teljes kár értéke 30 milliárd dollár. Néhány nap alatt hosszú évek munkája ment tönkre és rövid idő leforgása alatt nehéz helyzetbe került az egész pakisztáni gazdaság – sorolta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Nem kell azonban messzire menni – húzta alá a volt államfő. Tavaly Németországban is rendkívül súlyos árvizeket láthattunk.

Magyarország helyzete ilyen szempontból rendkívül speciális. Hazánknak egyszerre kell megküzdenie az árvizek jelentette veszéllyel és az aszállyal, akár egyetlen éven belül is. Erre jó példa 2013, amikor a Dunán rekord árvíz vonult le, miközben a Duna-Tisza közén aszály volt. Ez természetesen óriási költségvetési forrást igényel.

Szennyezett víz

A világ vízgazdálkodásának van egy másik nagy problémája is, ez pedig a vizek szennyezése.

Ma a világban másodpercenként 20 ezer darab PET palackot gyártanak. A fejlődő országokban a szennyvíz 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a folyókba.

Van egy folyó Indonéziában a Citarum folyó. Ez a világ talán legszennyezettebb folyója, mivel a teljes hosszában és parttól-partig a teljes szélességében szemét borítja – beszélt a vízszennyezés megdöbbentő következményeiről Áder János a szombathelyi iskola diákjainak.

Ez a műanyagszennyezés pedig eljut a tengerbe is, ahol hatalmas szemétszigetek alakulnak ki – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: PET palackokat 5 másodperc legyártani, 5 percig használjuk és 500 év mire lebomlik. Az UV sugárzás hatására mikroműanyag keletkezik, ami végül a tengerek élővilágát károsítja visszavonhatatlanul.

Sajnos a víz szennyezésnek is van magyarországi vonatkozása. A Tiszalöki és a Kiskörei vízerőműnél évekig rengeteg műanyag szemét gyűlt fel az áradások során. Ennek oka, hogy Ukrajnából és Romániából hosszú évek óta irgalmatlan mennyiségű műanyag hulladék érkezik hozzánk a Tiszán és a Szamoson keresztül az árhullámokkal, mivel ebben a két országban nem oldották meg sem a visszagyűjtését, sem a kukás autókkal történő összegyűjtését a PET palackoknak. Így a falvakban így-úgy összegyűjtött hulladékot a folyók árterében rakják le, amiket az árhullámok felkapnak és a hulladék hazánkban jelenik meg – ismertette.

Néhány éve emiatt Vásárosnaményban létrejött egy olyan gépsor, ami egymáshoz kapcsolt uszályokból áll, melyek a Tisza sodrását kihasználva lényegében kiterelik a vízben lebegő szemetet a part közelébe, ahonnan különböző munkagépekkel kiszedik azokat a folyóból, majd összegyűjtik és szétválogatják az így kitermelt szemetet, amit aztán elszállítanak újra hasznosítani, illetve megsemmisíteni – húzta alá. Jelenleg azonban mi a saját költségünkön más szemetétől tisztítjuk meg a folyókat.

A Kiskörei víztározóhoz így annyi szemét, mint a korábbi években már nem érkezhet, de továbbra is átjut valamennyi szemét. Ezt a PET-Kupa kezdeményezés keretében gyűjtik össze minden évben a fiatalok a Tiszából és most már a Bodrogból is.

Kukorica importra kényszerülhetünk

Magyarország szempontjából az idei szárazság nagyon súlyos következményekhez vezetett. Az ország területének a nagyrészén a talaj felső 80-100 centiméteres rétege teljesen kiszáradt. Nincs benne egyáltalán víz. A felszíni és a felszín alatti vízkészletek radikálisan apadni kezdtek. Ennek hatása tragikus volt a mezőgazdaságra nézve. A napraforgó és a kukorica termés legalább fél millió hektáron teljesen megsemmisült. Az Alföldön jelenleg hektáronként egy kilogramm betakarítható termés se lesz, de még a kevésbé aszályos Kis-Alföldön is hektáronként a korábbi évek akár 6 tonnás hozamához képest idén jó ha két tonnát be tudnak majd takarítani. A legfrissebb becslések 1000 milliárd forintra teszik az aszálykárt és ez a szám még akár nőhet is. Az idei aszály következtében most előfordulhat hogy Magyarország történetében először importra fog szorulni kukoricából. Eddig ilyen soha nem fordult korábban elő. Hazánk korábban még exportálni is tudott kukoricát.

A mostani aszály azonban nem egyetlen év eredménye. Az idei már a harmadik aszályos év, ráadásul nem csak a nyarak, de a telek is szárazok voltak az utóbbi időbe. Emiatt már a talajból is eltűntek a vízkészletek, a föld pedig annyira kiszáradt, hogy a hirtelen leeső csapadékot nem beszívja, hanem szinte ledobja magáról. Valójában a csendes, áztató eső hiányzik, méghozzá nagy mennyiségben. Idén karácsonyig 2-300 milliméter csapadéknak kellene érkeznie, hogy a jövő nyáron megfelelő termés feltételeinek a biztosításához szükséges vízmennyiség a talajban elraktározódjon – húzta alá Áder János.

A volt köztársasági elnök előadása megnézhető az alábbi videóban: