Hiába az eső, az ország nagy részén továbbra is aszály van

Nyár végére megérkezett az eső

Az idén nyári időjárás komoly kihívások elé állította egész Európát. Olyan pusztító aszály sújtotta a kontinenst, amilyenre generációk óta nem volt példa. Sorra dőltek meg a negatív vízállás rekordok, óriási területeken ment el a termés és számos vízfolyás, tó, víztározó, csatorna teljesen kiszáradt, vagy legalábbis a kiszáradás közelébe került. Az aszály Magyarországot sem kímélte. Itthon is egymás után érkeztek a tragikus hírek az aszály következményeiről, mígnem augusztus 19-én megérkezett a várva várt csapadék a Dunántúlra, majd augusztus 20-21-én végig vonult az országon és azóta is tartja magát a csapadékban gazdagabb időszak.

Kérdés azonban, hogy a kritikus mértékű aszály után mire is volt elég ez a közel két hetes esős időszak.

Továbbra is pusztít az aszály

Ha megnézzük az ország aszálytérképét, látható, hogy az augusztus 17-18. környéki mélyponthoz képest jelentős javulást hozott az aszályhelyzetben a csapadék. A fent említett napokban gyakorlatilag nem volt olyan területe az országnak, amelyet ne sújtott volna legalább közepes mértékben aszály, míg az ország területének a túlnyomó részén rendkívüli aszály tombolt.

Magyarország aszálytérképe - augusztus 19-i állapot; Forrás: vizhiany.vizugy.hu

Ez a csapadékos időszakot követően rendkívül megváltozott és szerencsére augusztus végére egészen más képet fest az ország aszálytérképe.

Magyarország aszálytérképe - augusztus 31-i állapot; Forrás: vizhiany.vizugy.hu

Augusztus 31-én a Dunántúl északi és nyugati része, Nógrád megye, valamint Pest, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyék egy jelentős része teljesen mentesült az aszály alól, és az ország többi részén is többnyire csökkent az aszály mértéke.

Nem hozott azonban mindenhová enyhülést az augusztus végi időszak. Gyula környékén, a Hajdúhátságon, Szolnok térségében és a Jászságban, illetve a Felső-Tisza-vidéken továbbra is rendkívüli aszály tombol. Emellett a Balaton környékén, a Dél-Dunántúl nagy részén, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben bár enyhült, de továbbra is erős az aszály.

Nem mindenhol hullott csapadék

A fenti jelenség okai viszonylag egyszerűek. A Dunántúl azon részeire, ahol már nincs aszály, már augusztus 19-én megérkezett a csapadék és a későbbi napokban is jelentős mennyiségű eső hullott ezeken a területeken. A csapadékfront pedig végig vonult ugyan az országon, de közel sem egyenletesen. Egyes területeken rendkívüli mennyiségű eső hullott, míg máshol gyakorlatilag egy szem sem esett. Emellett a hőmérséklet augusztus 20-a után a Dunántúlon egy átmeneti időszakra jelentősebben visszaesett, ami szintén némi enyhülést hozott, miközben a Tiszántúlon és Észak-Magyarországon gyakorlatilag végig maradt a forróság. Ha ezt összevetjük az aszálytérképpel, akkor látható, hogy teljesen logikus módon ott javult a helyzet, ahol némileg enyhült a hőmérséklet és komolyabb mennyiségű csapadék is hullott.

Augusztus 22-i napi középhőmérséklet. Eddigre a Dunántúlon jelentősen visszaesett a hőmérséklet, míg az Alföldön maradt a forróság. Forrás: vizhiany.vizugy.hu

Ezek alapján pedig bár nyilván rengeteget javított az ország helyzetén az esőzés, az aszály továbbra is komoly problémákat okoz az ország jelentős területén. Így annak ellenére, hogy az ősz első napjai borongós időt hoztak, egyelőre nem kijelenthető, hogy megoldódott az aszályhelyzet. Változás akkor várható, ha a következő napok - hetek a továbbra is aszállyal sújtott területeken is hoznak némi csapadékot. Ez persze a kukorica, vagy napraforgó termést már nem menti meg, de továbbra is óriási jelentősége van annak, hogy véget érjen az aszály, akár gazdasági, akár ökológiai szempontból.

A Balaton tovább apadt

Érdemes azonban az aszály szempontjából azt is megnézni, hogy milyen most szeptember elején a természetes vizeink vízállása. A földek, erdők, mezők kiszáradása; a szórványosan - főképp a túlnépesedett Pest megyében jelentkező ivóvízhiány és az óriási mezőgazdasági károk mellett ugyanis a hazai vízfolyások, tavak kiszáradása jelentette a legnagyobb problémát. (A kritikus állapotú Velencei-tóról, Tiszáról és Körösről a növekedés.hu is írt.)

Ha a vizek vízszintjét nézzük, akkor a fentiekhez hasonló vegyes kép bontakozik ki előttünk. Egyes vizeken ugyanis szinte semmit nem változott a vízállás.

Az egyik ilyen a Balaton. Legnagyobb tavunk környékét, mint az aszálytérképen látható, most is aszály sújtja és a Balaton vízszintje nemhogy nőtt, de kissé még csökkent is az utóbbi napokban. A Balaton átlagos vízszintje szeptember elsején 72 centiméter volt, ami igen kevés, 2-3 centiméterrel még alacsonyabb is, mint a kritikus augusztus 16-18-i időszakban.

Átlagos vízállás a Balatonon; Forrás: vizugy.hu

Érdemes kiemelni, hogy az esőzések után a Balaton fő vízutánpótlásaként szolgáló Zala-folyó vízszintje is csak minimálisan emelkedett meg.

Vízhez jutott a Velencei-tó

Ezzel szemben a kritikus állapotban lévő Velencei-tavon javult a helyzet augusztus 20. után. Habár továbbra is igen alacsony a vízállás, mégis kissé fellélegezhetünk a tó helyzete miatt. Az augusztus 19-i 50 centiméteres mélypontról az eső hatására 58-60 centiméterre kúszott fel a vízállás az Agárdi vízmércén. Ez persze fényévekre van a normális vízállástól, de bizakodásra ad okot.

Vízállás a Velencei-tavon; Forrás: vizugy.hu

''Árhullám'' a Dunán

Nagy nyertese volt a csapadékos időszaknak a Duna. Legnagyobb folyónkon az augusztus 20-i hétvégét követően még egy kisebbfajta ''árhullám'' is végig futott. A komáromi vízmércénél például az augusztus 19-i 41 centiméterről, augusztus 23-ra a vízállás 229 centiméterre nőtt, tehát 4 nap alatt 188 centiméterrel nőtt a vízszint.

A Duna Komáromnál; Forrás: vizugy.hu

Hasonlóan drasztikus emelkedést lehetett a Dunán Budapestnél vagy éppen néhány napos csúszással Bajánál is látni.

A hirtelen megemelkedett vízszint persze néhány nap alatt kissé vissza is esett, ahogy levonult ez a visszafogott árhullám, azonban a vízállás jelentősen magasabb maradt, mint az augusztus 20. előtti kritikus időszakban volt, így a Dunáról elmondhatjuk, hogy annak vízszintje normalizálódott. Fontos azonban kiemelni, hogy a Duna a vízszint emelkedést nemcsak a hazai esőzéseknek köszönheti, hanem annak is, hogy a magyar határtól fentebb eső folyása mentén is szinte mindenhol komolyabb csapadék hullott le augusztus közepe után.

Szolnoknál továbbra is nagy a baj

Kevésbé szerencsés a Tisza. Az apadással egyik leginkább érintett szakaszon, a Kisköre alsó és Csongrád között szinte semmit sem javult a helyzet. Szolnoknál, ahol a legjelentősebben lecsökkent a vízszint mindössze 1-2 centimétert emelkedett a vízállás, így továbbra is a valaha volt legkisebb vízállás szintje környékén mozog a vízszint.

Szolnoknál a helyzet változatlan

Csongrád alatt azért nincs probléma, mert a szerbiai Törökbecsi vízlépcső jótékony duzzasztó hatása Csongrádig érvényesül. Ez jól mutatja, hogy amennyiben Csongrádnál is lenne egy vízlépcsőnk, akkor most a Csongrád és Kisköre közötti szakaszon sem lenne ilyen alacsony a vízállás. Kisköre és Tiszalök, valamint Tiszalök és Záhony között szintén többnyire normális a vízállás a duzzasztásnak köszönhetően, sőt ezen a szakaszon most minimálisan emelkedett is a vízszint a lehullott csapadék hatására.

Záhonytól feljebb augusztus közepére nagyon leapadt a Tisza. Itt Tiszabecsnél, Vásárosnaménynál az utóbbi időszak kissé megemelte a folyó vízszintjét, de az továbbra is rendkívül alacsony.

A Tisza Vásárosnaménynál - javulnak a kilátások; Forrás: vizugy.hu

Sok csapadék egyébként ezen a vidéken sem hullott, továbbra is nagy az aszály, a Felső-Tisza vízszintjén a Kárpátokban leesett eső javított valamicskét.

Emelkedett a tisza-tavi vízállás

Fontos kiemelni, hogy érezhetően emelkedett a Tisza-tó vízszintje, ami jó hír. Szeptember elsején Kisköre felsőnél a vízszint 675 centiméteren alakult, ami 21 centiméterrel több, mint az augusztus 21-én mért legkisebb érték, ami 654 centiméter volt. Ez a vízszint azonban még mindig elmarad a 680 centiméteres szinttől, ami alkalmas a turisztikai célú hajózáshoz. A vízszint növekedésének hatására, a Tisza-tó leapadt vízkészleteit is elkezdte a Vízügy feltölteni, így a többlettvízhozam segítségével a tóba betárazott víz mennyisége 15 millió köbméterrel nőtt szeptember elsejéig. Az előrejelzések alapján Kisköre felsőn a vízszint a közeljövőben még tovább nőhet néhány centiméterrel, így ezek a hírek is bizakodásra adnak okot. A Tisza-tó nem csupán turisztika szempontból fontos, de rendkívül értékes az élővilága és biztosítja Szolnok ivóvízellátását, valamint a Kunság öntözését is.

Békésszentandrásnál sokat nőtt a Körös

A Tiszához hasonlóan a Körösökön sem hozott drasztikus változást az eső, de némileg javított a helyzeten. Az egész sajtót bejárták a képek a Békésszentandrási duzzasztómű alatti szakaszon szinte teljesen elapadt Hármas-Körösről. Ezen a szakaszon az augusztus 16-17-i mélyponthoz képest szeptember elsejéig 79 centiméterrel emelkedett a vízszint, ami nem kevés mennyiség. Így mostanra ha nem is állt helyre teljesen, de normálisabb lett a vízállás.

A Hármas-Körös vízállása a Békésszentandrási duzzasztómű alatt; Forrás: vizugy.hu

Hasonló a helyzet más vizeinken is. Folyóink, kisebb vízfolyásaink nagyrészén megemelte a vízszinteket a rövid csapadékosabb időszak, de nem jelentősen. Ahol eddig is a valaha volt legkisebb vízállást közelítette a vízszint, ott többnyire továbbra sem mozdult el jelentősen pozitív irányba a vízállás.

Nagyon kell a csapadékos ősz

Összeségében elmondható, hogy nagy ajándék volt az ország számára az augusztus végi csapadék, de hiába emelkedtek a vízállások, a hazai vizek nagyrészén továbbra is kritikusan alacsony a vízállás és továbbra is sok az aszály sújtotta terület. Az előttünk álló időszak kritikus fontossággal bír a jövő évet illetően, mert most dől majd el, hogy jövőre megismétlődik az idei nyáron tapasztalt helyzet, esetleg még durvább aszály jön, vagy kedvezőbb lesz egy év múlva a helyzetünk. A felszíni vizek és a talajvizek leapadtak, így jelentős mennyiségnek kell visszatöltődni. Ha idén is száraz őszünk és telünk lesz, az óriási problémákat fog okozni. Azonban amennyiben egy csapadékos ősz-tél-tavasz köszönt ránk és feltöltődnek a vízkészleteink, akkor jövő nyáron elkerülhető az idei brutális aszály. Mindemellett bármilyen idő elé is nézünk, a mostani aszály újfent felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai vízgazdálkodást, az öntözést, a víztározást rendkívüli módon fejleszteni kell. Ehhez az első lépések megindultak. Remélhetőleg a jövőben ezek a fejlesztések továbbra is prioritást élveznek majd.