Mennyiben különbözik ez a válság 2009-től Magyarországon?

A koronavírus-járvány, illetve annak megfékezésére hozott gazdasági korlátozások hatalmasat ütöttek a világgazdaságon, így a magyar gazdaságon is. A legtöbb elemző egyetért abban, hogy

ez a válság nagyobb lesz, mint a 2008-2009-es pénzügyi krach nyomán kialakult visszaesés. 

Az előrejelzések arról szólnak, hogy a világgazdaság kibocsátása csak 2022-ben, sokak szerint annak is csak a második felében éri el a 2019-es szintet. Eltérések persze vannak, hiszen ahol hatékonyan felléptek a fertőzés megállítása érdekében, hamarabb talpra áll a gazdaság. Ázsia vezető gazdasági hatalmainál például nem is nagyon lehet beszélni második hullámról. A gazdaság pedig sokkal gyorsabban talpra áll, mint másutt a világon. Kínában például már idén növekedéssel számolnak, pedig az év elején hatalmasat zuhant a gazdaság. 

A világ többi részében azonban továbbra is tombol a járvány, így a kilábalásra még egy ideig várni kell. Az Egyesült Államokban ennek ellenére valamelyest jobban teljesít a gazdaság, Európában azonban jelentős visszaeséssel lehet számolni. 

Most felkészültebbek a jegybankok, nulla közeli a kamatszint

Most a feltételek sokkal kedvezőbbek, mint a 2008-2009-es pénzügyi válság idején. Akkor ugyanis a derült égból a villámcsapásként érte a világot az összezuhanás, a központi bankok – élén az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-vel (Fed) – késlekedtek, illetve nem volt megfelelő eszköztáruk a válság megállítására. Pedig ha a Fed időben lép, sokkal könnyebb lett volna kezelni a helyzetet.

Az elmúlt tíz évben azonban számos kedvező folyamat indult be. Soha nem látott, tízéves felívelési szakasz indult a világgazdaságban, a központi bankok pedig felkészültek egy újabb válságra. Az újabb krach a várakozásokkal szemben nem gazdasági alapról indult, hanem a koronavírus megállítása érdekében hozott lezárások hatására alakult ki.

A központi bankok számolatlanul öntik a piacra a pénzt, hogy segítsék a kilábalást, rövid távon azonban ennek csak korlátozott hatása van, arra elegendő, hogy a nagy zuhanást valamelyest mérsékelje.

Addig azonban, amíg az emberéletek megmentése érdekében a gazdasági húzd meg, ereszd meg folyik – azaz hol szigorítanak, hol lazítanak a gazdasági korlátozásokon –, nem lehet stabil növekedésre számítani.

Egyesek már a járvány harmadik hullámát vizionálják, de ha erre nem is kerül sor, akkor is elegendő gondot jelent a világnak a második hullámmal való megbirkózás. Egyre-másra érkeznek a hírek az oltóanyagokról, azok hatásosságáról. Ezek azért kifejezetten fontosak, mert egyre világosabb, hogy csak a lakosság átoltását követően lesz esély a gazdasági korlátozások teljes megszüntetésére. 

A járványügyi szakértők arról beszélnek, hogy egy-két hónapon belül kezdődhetnek az oltások, azonban még optimális esetben is jövő év közepén érkezhetünk el oda, hogy a lakosság számottevő része megkapja az oltást, azaz jelentősen vagy akár teljesen is fel lehet oldani a járvány megfékezésére bevezetett korlátozásokat. 

Most erősebbek az alapok, de több lehet a kiadás

Ha a magyar gazdaság számait tekintjük, akkor azt látjuk, hogy bármennyire is jól alakultak a főbb makrogazdasági mutatók az elmúlt néhány évben, azokat jelentősen rontják a járvány miatti védekezésre költött ezermilliárdok. A várakozások szerint az év végére jelentősen romlanak ezek a mutatók. 

Amíg például 2009-ben 6,7 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság a válság hatására, addig idén a bruttó hazai termék növekedési tempója szinte pont ugyanoda esik vissza, ahol 2009-ben volt.

A legfrissebb pénzügyminisztériumi becslés ugyanis a GDP 6,4 százalékos esésével számol.

Az államadósság 2009-ben a GDP 78 százaléka körül alakult, amit az évtized végére sikerült 66 százalék körüli szintre csökkenteni, a járvány miatti plusz kiadások következtében azonban az idei év végére várhatóan ismét 78 százalék fölé emelkedik annak mértéke.

A pénzügyi válság idején az államháztartás hiánya 4,7 százalék volt, amelyet szintén sikerült jelentősen csökkenteni az elmúlt évtizedben, és már hosszabb ideje az egyik legfontosabb maastrichti kritériumnak megfelelő szinten, azaz a GDP-hez viszonyított három százalék alatt volt. Most azonban várhatóan valahová a 7-9 százalék közötti szintre ugrik, szintén a válság miatti plusz kiadásoknak köszönhetően. 

Előre lehetett látni

És bár az év végén várható makrogazdasági mutatók kísértetiesen hasonlítanak a 2009-es válság idején mértekhez, mégis egészen más helyzetben van a magyar gazdaság, mint akkor. Lehet, hogy igazaknak bizonyulnak a nemzetközi gazdasági elit által felvázolt keretek, és nagyobb lesz a mostani válság, mint a korábbi, a magyar gazdaság esetében azonban van néhány jelentős különbség.

Amíg a pénzügyi válság váratlanul, egyik napról a másikra csapott le a korábbi évek helytelen gazdaságpolitikája miatt kivéreztetett magyar gazdaságra, addig most egyáltalán nem ez a helyzet.

Annak köszönhetően, hogy a koronavírus-járvány Távol-Keleten tört ki, ott kezdődtek a lezárások, majd onnan terjedt át az amerikai kontinensre, illetve Európába, az ország vezetése nyert néhány hónapot a felkészülésre, illetve a máshol tapasztaltakat is fel  tudták használni a védekezés, illetve a gazdasági korlátozások hatásának felmérésére.

Ezen túlmenően óriási előny, hogy az akkori kivéreztetett gazdasággal szemben most egy stabil alapokon álló, a felívelés közepén tartó magyar gazdaságnak kell választ találnia a kihívásokra, ahol a megalapozott jegybanki monetáris politika jelentős támaszt jelent a kormányzat gazdaságmentő tevékenysége számára.