Megnő a bankoknál a nem valós idejű digitális ügyintézés szerepe

Elkerülhetetlen folyamat

A személyazonosítás bizonyos esetekben elkerülhetetlen, például banki ügyintézéseknél – kiemelten például a számlanyitásnál- , a telekommunikációs szolgáltatóknál vagy éppen a közműcégeknél. A folyamat korábban csak az ügyfél személyes jelenlétével volt megoldható, felmerült azonban az igény, hogy személyes jelenlét nélkül is intézhetők legyenek ügyeink, ráadásul most már a technika is lehetővé teszi ezt az internetes videóbeszélgetések, illetve a dokumentumok feltöltésének megjelenésével. Az idei év egy sajnálatos eseménye, a COVID-járvány is kikényszerítette a személyes megjelenést nem igénylő megoldások alkalmazását.

A digitális, távoli azonosítás mellett az elektronikus aláírás lehetősége is felértékelődött, hisz ez megint csak egy feltétel, hogy sok, korábban személyes jelenléthez és aláíráshoz kötött ügyintézés immár távolról, egyszerűen elvégezhető legyen.

Költségcsökkentés, ügyintézési idő

A kényelmi és a jelenlegi helyzetben egészségügyi szempontokon túlmenően a szolgáltatóknak, intézményeknek hatalmas költségcsökkentést jelenthet a digitális személyazonosítás, az ügyintézési idő pedig lerövidül. A hazai piacon az elmúlt években a bankok vezették be elsőként a digitális azonosítást, de a jövőben ez kiterjedhet olyan szektorokra is, mint a telekommunikációs cégek, közműszolgáltatók, munkaerő-közvetítők.

Valós idejű és nem valós idejű megoldás

A digitális csatornákon keresztüli és digitális eszközökkel végrehajtott azonosítás és hitelesítés nem igényli az ügyfél személyes jelenlétét, sőt a saját kezű aláírását sem, amelyet elektronikus aláírással is ki lehet váltani. Ezekben az eljárásokban a hivatalos okmányok fizikai biztonsági elemeinek (vízjel, hologram) ellenőrzése élő videós chatkapcsolattal, vagy akár egy folyamatba épített szelfi elkészítésével és feltöltésével történik, a személyes adatokhoz pedig a megfelelő okmányok elektronikus tárolóelemén (chipjén) keresztül is hozzá lehet férni.

A távoli ügyfélazonosítás két alapvető módja a közvetlen (valós idejű) és a közvetett (nem valós idejű) azonosítás. A szolgáltató mindkét esetben egy biztonságos digitális kommunikációs csatornán lép kapcsolatba az ügyféllel. A valós idejű közvetlen azonosítás során élőben zajlik a kommunikáció a szolgáltató munkatársával, míg közvetett azonosítás esetén erre nincs szükség: az ügyfél beküldi a kért információkat, okmányfotókat, amelyeket a szolgáltató később hagy jóvá.

Banki azonosítás

Bankok és pénzintézetek esetében a közvetlen azonosítással történő ügyintézésnél a szükséges adatok és nyilatkozatok megadása után az ügyfél a bank munkatársával folytat videóchat beszélgetést. Ezalatt bemutatja a személyazonosító okmányát és a lakcímkártyáját, illetve megköti a szerződést is. A videóhívás általában 10 -15 perc, de gyakran előfordul, hogy a különféle személyes adatok bekérése túl hosszadalmassá vagy bonyolulttá teszi az online igénylést, a felhasználók közül ezért sokan félbehagyják a folyamatot.

A közvetett eljárásban ezzel szemben már nincs szükség élő kapcsolatra: elég, ha az ügyfél lefotózza vagy NFC képes mobilkészülékével beolvassa a személyazonosító okmányát és egy magáról készült videós vagy fotós szelfivel együtt beküldi azt. Ebben az esetben a szolgálatónak egy meghatározott időn belül értesítenie kell a felhasználót az azonosítás eredményéről. Ezt a megoldást a nagy nemzetközi fintech cégek már korábban is használták, a problémát az jelenti, hogy a bankoknak egyedi rendszert kell erre kiépíteniük.

További lehetőségek

A megoldást az egységes, központi digitális személyazonosítóra épülő megoldások jelenthetik, amelyekben a felhasználó által egyszer létrehozott digitális azonosító többször is felhasználható, akár okostelefonon, egy mobil alkalmazás segítségével. A felhasználó mobil alkalmazásban létrejött digitális identitásával néhány másodperc alatt elvégezhető a távoli ügyfél-azonosítás a bankoknál, illetve a többi, csatlakozott szereplőnél is.

Fontos, hogy egy ilyen alkalmazás biztonságosan digitalizálja a felhasználó okmányait (személyi, lakcímkártya, útlevél, stb.), fotó készítéssel és ahol lehetséges, NFC beolvasással. Emellett fontos annak a képessége, hogy elvégezhető legyen az okmány és a személyazonosság ellenőrzése, majd ezt követően a felhasználó digitális identitásának létrehozása. Ezek miatt elengedhetetlen, hogy egy olyan bizalmi szereplő lássa el ezeket a központi feladatokat, amely garanciát nyújt a magas szintű adatvédelemre és emellett a magas szintű rendelkezésre állásra is.

A GIRO Zrt. elkezdte megvizsgálni egy közvetett ügyfélazonosítási ökoszisztéma létrehozásának lehetőségeit, amelyre az eddigi visszajelzések alapján jelentős igény mutatkozik mind banki, mind végfelhasználói ügyféloldalon is. A GIRO Zrt. tervezett szerepvállalása a nem valós idejű ügyfélazonosítási folyamatokban azért is indokolt, mert az ügyfélazonosítást végző pénzügyi szereplők nagy részével üzleti kapcsolatban áll, és több évtizedes tapasztalattal nyújt számukra központi infrastruktúrára épülő szolgáltatásokat.

A GIRO Zrt. alaptevékenysége a gazdasági és társadalmi felelősségvállalás, tehát a banki, valamint ezen túlmenően a hazai digitalizáció támogatása szorosan illeszkedik a Társaság stratégiájához.

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy egy központi szereplő jelenlétével, jellemzően a bankszektorból tudja magát kinőni egy egységes azonosítási megoldás, amely aztán a többi szektorban is elterjedve tud egy ökoszisztémává fejlődni a közműcégek, telekommunikációs vállalatok, illetve a közigazgatás területén is. Habár a legjobb példát a skandináv országok jelentik, de immár az olyan, régiónkba tartozó országoknál megfigyelhető az egységes ügyfélazonosítás létrejötte, mint Csehország és Lengyelország. Reményeink szerint Magyarországon is hamarosan megvalósul ez az egységes ügyfélélményt nyújtó, innovatív szolgáltatás.