Alakul a következő hidegháború? Összefogtak Kína ellen

Ferdinand Martin Romualdez filippínó házelnök a találkozót követően a Fülöp-szigetek stratégiai győzelmét üdvözölte, miután ifjabb Ferdinand R. Marcos elnök szilárd kötelezettségvállalást kapott az Egyesült Államoktól és Japántól az ország szuverenitásának és területi integritásának támogatására. A kötelezettségvállalások a Joe Biden amerikai elnök és Fumio Kishida japán miniszterelnök részvételével Washingtonban megtartott háromoldalú találkozón hangzottak el.

A vezetők a találkozó során közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kifejezték szilárd ellenállásukat Kína parti őrségének és halászmilíciájának agresszív fellépéseivel szemben a Dél-Kínai-tengeren.

Hangsúlyozták, hogy a Second Thomas-zátony (Ayungin-szoros) a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén belül fekszik, amint azt a 2016. július 12-i végleges és jogerős hágai állandó választottbírósági ítélet is megerősítette, és felszólították Kínát, hogy tartsa be ezt az ítéletet.

Romualdez megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Japán elkötelezettsége, hogy segítse a Fülöp-szigeteket szuverenitásának megvédésében, aláhúzza a két- és többoldalú partnerségek erejét az összetett biztonsági kihívások kezelésében.

Biden a találkozót megnyitó nyilatkozatában megismételte az Egyesült Államoknak a Kölcsönös Védelmi Szerződésből eredő kötelezettségeit, mondván, hogy „a Fülöp-szigeteki repülőgépek, hajók vagy fegyveres erők elleni bármilyen támadás

a Dél-kínai-tengeren a Kölcsönös Védelmi Szerződésünk aktiválását jelentené”.

A közös nyilatkozat kiemelte továbbá a vezetők „komoly aggodalmát” amiatt, hogy Kína „ismételten akadályozza a Fülöp-szigeteki hajók nyílt tengeri hajózási szabadságának gyakorlását, valamint megpróbálja elvágni a Second Thomas-zátonyhoz vezető ellátási vonalakat, ami veszélyes és destabilizáló magatartást jelent”.

A három vezető kijelentette, hogy ellenzik Kína minden olyan egyoldalú lépését, amely a Kelet-kínai-tengeren és a Dél-kínai-tengeren a status quo erőszakos megváltoztatására irányul.

A csúcstalálkozó közös nyilatkozatában bírálta Peking „veszélyes és agresszív” tevékenységét a térségben.

A washingtoni találkozó után kiadott nyilatkozat a háromoldalú védelmi együttműködés fokozására és a Fülöp-szigeteki parti őrség kapacitásépítésének támogatására vonatkozó terveket is felvázolta, Japán további hajók biztosításával az Egyesült Államok pedig közös tengeri gyakorlatok tervezésével.

Nem meglepően Kína kritikával reagált a csúcstalálkozóra, azzal vádolva az érintett országokat, hogy „manipulálják a blokkpolitikát”, és ártanak Kína stratégiai biztonságának és érdekeinek.

Határozottan ellenezzük, hogy zárt klikkekbe tömörüljünk, amelyek kizárnak másokat a térségben

– nyilatkozta Mao Ning kínai külügyminisztériumi szóvivő. Elmondható, hogy a Fülöp-szigetek külpolitikájában teljesen az USA felé hajlik, és az amerikai „indo-csendes-óceáni stratégia” keretébe helyezi magát – fogalmazott Chen Xiangmiao, a Dél-kínai-tengeri Tanulmányok Nemzeti Intézete Világtengeri Kutatóközpontjának igazgatója.

De nem csupán Kínában fogalmaztak meg negatív véleményeket a háromhatalmi csúcsértekezlettel kapcsolatban. Elemzők szerint a Fülöp-szigetek, Japán és az Egyesült Államok találkozója inkább fokozta, mint enyhítette a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos feszültségeket.

Lucio Blanco Pitlo III, a manilai székhelyű Asia-Pacific Pathways to Progress Foundation kutatója szerint a háromoldalú csúcstalálkozó nem segítette a feszültségek enyhítését, hanem inkább hozzájárult a vitában részt vevő felek álláspontjának megmerevedéséhez.

Pitlo felidézte az április 7-én a Dél-kínai-tengeren Ausztrália, Japán, a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok által tartott közös tengeri gyakorlatot, valamint azt, hogy Kína bejelentette, hogy hasonló gyakorlatokat fog tartani a jövőben.

Másrészről a Fülöp-szigetek részvétele az április 11-i csúcstalálkozón a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében (ASEAN) is kakukktojássá tette az országot, mivel a regionális blokk tagállamai többnyire a békés és kompromisszumos megközelítést részesítik előnyben a Dél-kínai-tenger körüli vita rendezését tekintve.

Anna Rosario Malindog-Uy, az Asian Century Philippines Strategic Studies Institute külügyi alelnöke szerint a háromoldalú szövetség „sok szempontból provokatív”, és szerinte ez fokozhatja a regionális feszültségeket, fegyverkezési versenyt gerjeszthet, valamint veszélyeztetheti a békét és stabilitást az ázsiai-csendes-óceáni térségben.

Véleménye szerint a Fülöp-szigetekre a többi ASEAN-ország „az USA érdekeinek bábjaként tekint” a Kínával szembeni „harcias álláspontja és megközelítése”, valamint a szövetségben való részvétele miatt.

Bilveer Singh, a Szingapúri Nemzeti Egyetem politikatudományi docense szerint a csúcstalálkozóhoz való csatlakozással a Fülöp-szigetek „militarizálta” a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos álláspontját.

Noha kül- és védelempolitikai értelemben a találkozó eredményessége megkérdőjelezhető, Marcos stratégiájának eredményessége gazdasági vonatkozásban több haszonnal kecsegtet.

A megállapodás értelmében a három ország vállalta, hogy létrehozza a Luzoni Gazdasági Folyosót, amely az első ilyen jellegű projekt az Indo-csendes-óceáni térségben, melynek célja, hogy összekösse Subic Bayt, Clarkot, Manilát és Batangast, valamint, hogy felgyorsítsa a nagy hatású infrastrukturális projektekbe történő összehangolt beruházásokat, beleértve a kikötőket, a vasutat, a tiszta energiát, a félvezetőket, az ellátási láncokat és az összekapcsolhatóság egyéb formáit az országban.

Marcos elmondta, hogy az USA és Japán támogatta a Fülöp-szigetek nyílt rádió-hozzáférési hálózatának (O-RAN) megvalósítását, a félvezetőipar munkaerő-fejlesztését, az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos kapacitásépítést, valamint az ország tagságát a Minerals Security Partnership Forumban.

Emellett kormány a következő öt évben több mint 100 milliárd dollárnyi befektetést vár a háromoldalú találkozótól.

Noha Marcos szerint a fenti megállapodások nem érintik negatívan a kínai befektetéseket egyes szakértők szerint a Marcos-kormány USA felé való elmozdulása „nagy hiba”, és a külpolitikai változás negatív hatással lesz a Fülöp-szigetek-Kína kapcsolatra, ami a kínai befektetések csökkenéséhez vezethet a Fülöp-szigeteken.

„Egyetlen kínai [üzletember] sem fog most befektetni, mert biztosan tudom, hogy sok kínai, aki befektetni szándékozik, már letett róla, mert attól tart, hogy az ellenséges környezet miatt elkobozhatják a befektetéseiket” – mondta Harry Roque, Rodrigo Duterte volt fülöp-szigeteki elnök korábbi szóvivője.

Nyilvánvaló, hogy Dutertével szemben Marcos 2022-től lényegében feladta a Kínával való kompromisszum keresésének politikáját és nyíltan az USA mellett kötelezte el magát, a washingtoni találkozó ennek a folyamatnak egy újabb lépcsőfoka.

2016-ban viszont egyszer már ez a politika csődöt mondott, ami megteremtette a lehetőségét a Duterte féle „független külpolitika” meghirdetésének, ezért nagy kérdés, hogy Marcos stratégiája mennyivel lehet eredményesebb elődeinél és van-e alternatívája a Kínával való békés együttműködés és a nagyhatalmak közötti óvatos geopolitikai egyensúlyozásnak.

A szerző az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.