Alaposan bele kell nyúlnunk a zsebünkbe a zöld átálláshoz - Magyarországnak a fenntarthatóság ezer milliárdokba kerül

A gazdasági fejlődés akár káros hatással is lehet a környezetre, de a környezet védelmét is támogathatja. Ebben a kérdésben az alkalmazott technológia meghatározó szerepet játszik, a felhasznált természeti erőforrások, és a káros kibocsátás szempontjából. Emellett kifejezetten fontos szem előtt tartani a pénzügyi és a költségvetési fenntarthatóságot is.

A társadalmi fenntarthatóságnál különösen fontos szerepet játszanak a jövedelemelosztási szempontok mellett azok az elosztórendszerek, amik az emberek egészségi állapotát, tudását és az emberi erőforrások minőségét befolyásolják.

-hangsúlyozta a társadalmi fenntarthatóság összetettségét Halmai Péter, akadémikus, egyetemi tanár, az MTA IX. osztályának elnöke, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke.

A fenntartható GDP (sGDP) öt fenntarthatósági szempont, úgy mint, az inflációs, a hitelezési, a társadalmi, az ökológiai, és a külső egyensúlyi tényezők, alapján számolható ki. Magyarországon 2012 előtt a fenntartható GDP szintje elmaradt az egy főre jutó GDP-től, ugyanakkor 2012 után ez a trend megfordult. Most azonban figyelmeztető jelzésként értelmezhetjük, hogy a fenntartható GDP a 2020-as évektől ismét a tényleges GDP alá esett.

A hazai gazdaság viszonyai között az ökoszisztéma negatív irányzatait egyrészt a területhasználat-változásával, tehát az egyre nagyobb területek beépítésével és lebetonozásával magyarázhatjuk. De hasonló hatást vált ki az anyaghasználat megnövekedése és az éghajlatváltozás is.

-vette számba az ökoszisztémát veszélyezetető tényezőket Halmai Péter.

Magyarország a természeti tőkét befolyásoló kategóriák mindegyikében rontott 2013 óta. Mert a mesterséges felszínborítottság folyamatosan nő, emellett az anyaghasználat és az üvegházhatású gázok kibocsátása is egyre emelkedik.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa egy fenntarthatósági fordulatot sürget. Nyilvánvaló, hogy alaposabb értékelések kellenek, és a döntések előkészítésébe be kell vonni az alternatív lehetőségek fenntarthatósági következményeinek elbírálását is. A fenntarthatósági deficit súrlódási veszteséget okoz a gazdasági fejlődésben, ha a GDP-n kívül a jóllétet is figyelembe vesszük.

-hívta fel a figyelmet Halmai Péter a fenntarthatósági fordulat sürgősségére.

A McKinsey 2022. májusában megjelentetett tanulmánya szerint, Magyarországon 2050-ig megvalósítható a klímasemlegesség. Azonban a fenntarthatósági fordulat a következő 28 évben, átlagosan évente 1750-2333 milliárd forint többletberuházást igényel.

A jövőbeli befektetéseknél fontos, hogy a fizikai tőke dominanciája helyett inkább a humán tőke és az immateriális tőkejavak fejlesztése, és a természeti erőforrások felélésének megállítása kerüljön előtérbe.

Az Európai Unió új pénzügyi ciklusában egy meghatározó elemként jelenik meg az, hogy minden korábbinál nagyobb forrásmennyiséget szán a fenntarthatósági területekre.

Mind az EU-s tagállamok, mind az intézmények belátták, hogy a 2030-as és a 2050-es célkitűzéseket a nemzeti költségvetések önmagukban nehezebben tudják támogatni. Ezért a 2021-27-es költségvetés elfogadásánál azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a közös források legalább 30 százalékát a zöld átmenetre kell fordítani. A másik nagy átmenet, amivel küzdünk, és amiben próbálunk magyar államként is élen járni, az a digitális átállás.

-elemezte az Európai Unió fenntarthatósági terveit Ágostházy Szabolcs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

Az EU-s közösség egésze mintegy 580.000 millió eurót fordít a fenntarthatósági területre. Itt pedig egy szakpolitikai átállás figyelhető meg, mert már nemcsak a kohéziós politikára koncentrálódik, hanem a versenyképességi politikához tartozó helyreállítási, és ellenállóképességi eszköz is helyet kap.

Magyarország a 4.060 milliárd forintnyi fejlesztési keret 72 százalékát közvetlenül a zöld átállási politikák megvalósítására áldozza, emellett 15 százalék az oktatás, képességfejlesztés és felzárkóztatás, és további 13 százalék az egészségügy fejlesztésére oszlik.

A zöld átállásnak összgazdasági szinten lehet pozitív GDP hozadéka, mivel kedvezően hat a beruházásra és a nettó exportra. Azonban a meghiúsult átállás esetén a GDP szintje 2050 végére akár évi 4,25 százalékkal csökkenne a klímaváltozás fizikai következményei miatt.

-emelte ki a zöld átállás sikerességének fontosságát Holczinger Norbert, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható Pénzügyek Főosztályának főosztályvezetője.

A fenntartható fejlődésről szóló teljes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.