Budapest elhúzott az EU-s átlagtól, mégsem örülhetünk felhőtlenül

"Van egy jó és egy rossz hírem. A jó, hogy hazánk országos szinten a fejlettség terén folyamatosan zárkózik fel az EU-s átlaghoz. A rossz az, hogy a területi különbségek sajnos nőnek az országon belül" – mondta el Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a „20 éve az Európai Unióban – és a jövő…” címmel megrendezett konferencián, melyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és az Európa Ponttal közösen, a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett meg.

Az EU-tagságunk húsz évét értékelő rendezvénysorozat második összegző konferenciáján a miniszter előadásából kiderült: Budapest az uniós csatlakozás egyik nyertese lett. Ha az uniós átlagot 100 százaléknak vesszük, akkor a főváros a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP terén

2004 óta 129 százalékról 158 százalékra jött fel, vagyis Budapest látványosan húz el az uniós átlagtól.

Viszont a főváros nem húzza magával a vidéket. Az ország nagy részén lassan zajlik a felzárkózás – mutatott rá Navracsics Tibor.

Mindez nem sajátos magyar eset: a környező országokban is több helyen azt látni, hogy az erős országos fejlettségi adatok jelentős részt a fővárosnak köszönhetőek. A legfejlettebb uniós térségek között ott találjuk Varsót és Prágát is.

Navracsics a kormány új területfejlesztési koncepciójáról is beszélt. Hangsúlyozta, hogy fontos a versenyképességi mutatók javítása. Az egy területi egységhez tartozó településeknek pedig ehhez minél jobban össze kell fogniuk.

A konferencián előadást tartott Oliver Röpke is, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke, aki a civil szervezetek fontosságát hangsúlyozta. A magyar csatlakozás évfordulója kapcsán megjegyezte: mindig is a bővítés híve volt régebben és most is,

mivel szerinte a politikai stabilitást a térségben nagyban segíti, ha az Európai Unióba egyre többen kerülnek be.

Kovács Árpád egyetemi tanár, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács korábbi elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke a szabályalapú költségvetés fontosságáról beszélt, melyet a gyakorlatban Dél-Amerika visszatérő pénzügyi csődöktől sújtott államaiból kiindulva ma már számos országban, így az EU-ban is alkalmaznak.

Mint egy tanulmányában is írta korábban: a pénzügyi stabilitás hiánya már néhány éven belül paralizál(hat)ja egy ország társadalmi-gazdasági működését. Mielőbbi visszanyerése és őrzése ezért vált a világon mindenütt olyan stratégiai kérdéssé, amely új megoldásokat – szabályokat és intézményeket – követelt.

"Visszatértünk Európába"

Az előadásokat követő kerekasztalbeszélgetésen Szaló Péter regionális tervező, volt államtitkár, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal korábbi elnöke kiemelte:

fordulatra van szükség a fejlesztéspolitikában, ahhoz hogy itthon a lemaradt régiók fel tudjanak zárkózni.

Az Unióban kétségtelenül sikertörténetnek számít a fenntarthatósági politika. A megújuló energiák terén hatalmas áttörések történtek, bár ehhez nagyban hozzájárult az utóbbi évek energia krízise – erről már Csutora Mária, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MKT Környezetgazdaságtani Szakosztályának elnöke beszélt, aki elmondta, hogy a krízisek gyakran felpörgetik a technológiai váltásokat, elég csak az ózonlyuk miatt bevezetett szabályváltozásokra gondolni.

A csatlakozás 20-dik évfordulója kapcsán Heil Péter, az Európai Parlament szakértője, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának alelnöke felidézte: fiatalon még az uniós belépés előtt ő abba a generációba tartozott, amely azt látta, hogy Magyarország nem ott van, ahová tartozik. Ezért is volt nagy pillanat 2004-ben átélni, hogy az ország „visszatér Európába”. A csatlakozás igazi nemzeti ügy volt – mondta a szakértő.

Mint hozzátette: a támogatások szétosztásánál láthatóan roppant fontos szempont lett az EU-ban, hogy a beérkező uniós pénzek tartós hatást gyakoroljanak, társadalmi és gazdasági szinten egyaránt.