Alig van fehér karácsony, de régen is így volt, csak a képzeletünk ver át minket 

Idén sem lesz fehér karácsony - állapíthatja meg csalódottan, aki megnézi az előrejelzéseket, amelyek a háromnapos ünnep egyikére sem mutatnak hóesést.

Tavaly sem volt, sőt kijelenthetjük, a fehér karácsony ritka, mint a hasonló színű holló. Legutóbb 2017-ben örvendeztetett meg minket vele a természet, de előtte évekig sárban jártunk az ünnepek alatt.

Ilyenkor szokás felemlegetni, hogy bezzeg gyerekkorunkban más volt, akkor lehetett hógolyózni, és szánkózni karácsonykor. Pedig csak a képzeletünk játszik velünk - mutat rá Dr. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója.

Megfigyelhetjük, hogy a mi éghajlati területünkön nagyon ritka a fehér karácsony. Régen sem volt gyakoribb, noha a 30-as 40-es években valamivel többször fordult elő, de a meteorológiai adatokat számba véve elég biztosan kijelenthető, hogy a gyerekkorunkban legfeljebb két-három alkalommal élhettünk át havazást az ünnepek alatt, ezeket az alkalmakat állítja fókuszba, és szépíti meg az emlékezetünk, az első karácsonyt, amikor hóembert épített a család, vagy hógolyóztunk a barátokkal

- mutat rá a kutató, aki szerint azért is kötjük össze az ünnepet a havazással, mert a karácsonyi dalok és mondókák jó része a 15-19. században keletkezett, éppen akkor, amikor Európában a kis jégkorszaknak nevezett rendkívül hideg periódus határozta meg az időjárást. Ekkor már novemberben fogcsikorgató tél volt, amely akár májusig is elhúzódhatott, jó esélye volt tehát annak, hogy havas legyen a karácsony.

Az OMSZ adatai szerint is inkább sár volt

Akár a régi népi bölcsességet is elővehetnénk, amely szerint “ha Katalin locsog, karácsony kopog”, és vice versa, “ha Katalin kopog, karácsony locsog”.

Ez azt mutatja, hogy már elődeink is tudták, hogy nem érkezik automatikusan hó és fagy az ünnepre, ráadásul megfigyelésüket az Országos Meteorológiai Szolgálat gondozásában létrejött Carpatclim-adatbázis is visszaigazolja,

amely szerint Magyarország északi részén majd 70%-ban, de a délebbi területeken is valamivel több mint 60%-ban igazolódik, ha a Katalin-nap környékén enyhe az idő, fagyos lesz a karácsony.

- Végignézve az elmúlt hetven év statisztikáit, az egész téli időszakot vizsgálva Szegeden az elmúlt hetven évben összesen 17 nap volt havas. Pécsett ugyanebben az időszakban 12 nap volt csupán fehér Debrecen 24, Budapesten 18, Nagykanizsán 17, Szolnokon pedig 16 nap.

Így nem volt nagy esély arra, hogy fehér legyen a karácsony. Noha sokan ezt a globális felmelegedésnek tulajdonítják, amiben van is igazság, azért elsősorban ennek meteorológiai okai vannak: többször előfordult ugyanis, hogy a hőmérséklet ideális lett volna, de a havazáshoz, csak mondjuk száraz volt a levegő, nem talált meg bennünket egy olyan ciklon, amiből hóesés kerekedhetett volna - sorolja Kovács Erik.

A klímaváltozás rátett egy lapáttal

Abban már a kutató is a globális felmelegedés hatását látja, hogy a 2010 es évekre gyakorlatilag eltűnt a fehér karácsony a Kékestetőn is.

1950 és 2010 között gyakorlatilag minden évben, szám szerint tízből nyolcszor volt hó hazánk legmagasabb pontján karácsonykor.  2010 és 2020 között viszont mindössze három évben volt fehér a hegytető

- foglalja össze Kovács Erik, aki úgy látja, az éghajlatváltozás következtében Magyarországon is megfigyelhető a hőmérséklet emelkedése az év egészében, így a téli hónapokban is. 1901 és 2020 között a téli középhőmérsékletet december, január és február között egy celsius fokkal nőtt.

Ez a tendencia akkor is megfigyelhető, ha nem minden évre jellemző, és egy-egy évben pont nagyon hideg van, és bármennyire furcsán hangzik is, de a legenyhébb tél az elmúlt 110 évben a 20. Század elején volt 1934-ben, amikor a téli középhőmérséklet 4,4 celsius fok volt, szemben a korábbi évvel, amikor mínusz 5,8 fok.

Még ritkább lesz az igazi tél, tavasszal bezzeg havazni fog

A kutató szerint tény, hogy a 80-as évektől felgyorsult a melegedő tendencia, és itt nem is a december vagy a január emelkedik ki, hanem a február, amikor egyre korábban köszönt be a jó idő.

A jövőre nézve a legtöbb klíma scenario azt mutatja, hogy mindhárom téli hónap tovább fog enyhülni, így még a mostaninál is ritkább lesz az esélye annak, hogy a karácsonykor havat tapossunk, sőt annak is, hogy egyáltalán télen tartósan havas legyen a táj.

- Az éghajlatváltozásnak van viszont egy olyan következménye is, hogy az átmeneti évszakokban: tavasszal és ősszel, -  nálunk ez elsősorban a tavaszra, jórészt márciusra és áprilisra vonatkozik - egyre nagyobb a havas napok száma.

Ez annak köszönhető, hogy ebben a két hónapban egyre gyakrabban árasztja el a sarkvidéki hideg levegő a Kárpát-medencét, így minden további nélkül előfordulhat, hogy a tavasszal több hó esik, mint a három téli hónapban összesen, és ez a tendencia feltételezhetően a jövőben fokozódni fog - mutat rá Kovács Erik.